Unitárius Egyház, 1913 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1913-01-15 / 1. szám

Vili. évi 1. szám. Székelykeresztúr, 1913. január 15. UNITÁRIUS EGYHÁZ. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. KIADJA A SZÉKELYKERESZTÚRI UNITÁRIUS LELKÉSZKOR. A lelkészkor megbízásából szerkeszti: PÉTER LAJOS unitárius gimnáziumi tanár. Munkatársak : GERÉB ZSIGMOND, MOLNÁR KÁLMÁN, SZÁSZ ANDRÁS unitárius lelkészek. Megjelenik minden hó 15.-én 16 oldal terjedelemben. — Előfizetési ára egy évre 6 kor., félévre 6 kor., egyes szám ára 60 fillér. — Minden pénz Geréb Zsigmond unitárius lelkész címére Fiatfalvára küldendő. Új évünk küszöbén. Az „Unitárius Egyház“ szerkesztőségének régi vágya és törekvése e lapot oly módon szerkeszteni, hogy annak minden egyes száma lehetőleg hű tükre legyen a Magyarországi Unitárius Egyház életének, az egyházi élet nevezetesebb mozgalmainak nyomán támadt érzelmeknek és élettüneteknek. Bármennyire igyekezett is a szerkesztőség e célt megvalósítani, az egész egyházi életet magában foglaló képet még sem tudott nyújtani, minthogy olykor egyáltalán nem, néha pedig csak megkésve érkeztek be az egyházi élet külön­böző mozzanataira vonatkozó dolgozatok és tudósítások. Lapunk egyházi és világ­­barátait most, új évünk küszöbén arra kérjük tehát, hogy az egyetemes egyhá­zt és annak közönségét érdeklő legcsekélyebb mozzanatról is kegyeskedjenek az „Unitárius Egyház“ szerkesztőségét lehetőleg rövid, de mégis kimerítő tudósításokban ideje korán értesíteni, s tudósításaikban az egyházi élet eseményeit kisérő érzelmeknek, vagy a hozandó határozatokhoz és tör­vények­hez fűződő jogos várakozásoknak kifejezést adni. Lelkészeinket s a hitbeli kérdésekkel foglalkozókat arra kérjük, hogy ke­gyeskedjenek szerkesztőségünket az unitárius hitéletnek és vallásosságnak mélyí­tését célzó dolgozatokkal is minél gyakrabban fölkeresni. A legtöbb egyházkörből eddig is segítettek, de óhajtandó volna, hogy egy­etlen egyházkör lelkészei se vonják ki magukat a nemes célt szolgáló közös munkából! Jöjjenek és munkáljanak hát világi és lelkész barátaink velünk, tegyük az „Unitárius Egy­ház “-at azzá, amivé neve szerint lennie kell, egyházi életünk­nek hű és igaz tükörévé! Ez a tükör természeténél fogva nem szépíthet, nem nagyíthat; olyannak kell mutatnia egyházi életünket, mint amilyen a valóságban. Ha olykor nem épen szépet, vagy nem épen kellemeset mutat, annak legkevésbbé sem a tükör, hanem egyedül a szomorú valóság az oka. Az a körülmény tehát, hogy lapunk a bajokra és sebekre szükség esetén rá­ rámutat, s az eseményeket és az azok nyomában járó érzelmeket úgy tükrözi vissza, amint épen mutatkoznak, — ne riasszon vissza senkit a velünk való közös munkától, mert bár abban is van valami igaz, hogy nem helyes minden hajunkat mindjárt a világ elé tárni, — még inkább igaz, hogy örökös agyonhallgatással és palástolgatással nem lehet egészséges és tiszta levegőjű egyházi életet teremteni. Szerkesztőség.

Next