Unitárius Egyház, 1927 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-15 / 1. szám

/■ X XX. évf. 1. szám 1927. január co ei.teresitúr) v J -4-'-- J— & M.^Kf *J? jui u a EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. KIADJA A SZÉKELYKERESZTÚRI UNITÁRIUS LELKÉSZKÖR. A lelkészkor megbízásából szerkeszti: ÜTŐ LAJOS székelykeresztúri unitárius lelkész. Megjelenik minden hó 15.-én. — Előfizetési ára egy évre 100 Lei. A lap szellemi részét érintő cikkek minden hónap 1.-ig a szerkesztőhöz, minden pénz Kendi István pénztárnok, unitárius kántortanitó címére Cristur—Székelykeresztúr küldendő. u.o. Két évtized* Lapunk e számával a huszadik évfolyamába ment át. — Két évtized nehéz munkája fekszik mögötte. Az emlékek, melyek körülveszik nem minél kellemesek. Nem az a lap volt, mely mosolyogva feküdt a fehér lány szobák asztalán, vagy komolyan helyezkedett el a tudós előtt; a népszerűséget nem kereste elbeszéléseivel, sem a magasak kegyét hódolásaival; nem ült szaloné­ban tétlenül, irodákban tudákosan, hanem minde­nütt és mindenben a rendet kereste, az igazságot kutatta. Egy oltárra tette le minden értékét: az egyház oltárára, melyet mindennél és mindenkinél jobban szeretett. — Ha ez oltár mellett állott, akkor csak Istent imádott, idegen oltárok előtt nem áldozott soha. Sérteni nem sértet, bántani nem bántott. Akik sértve érezték magukat, az igazság szemére haragudhattak, mely mindent lát és figyel. Ezután is igy lesz. — Nem egyszer került asztal alá, de azért felvették s újból elolvasták, — visszaküldötték s megint megrendelték. — Úgy érezzük, hogy ilyen eljárásokkal ezután is találkozunk, — ezért elcsüggednünk nem volna férfias dolog. A keresztúri lelkészkor magáénak vallja e lapot s fenntartja még áldozatok árán is. Nagy volt e lap megindulása évében, mikor Lőrinczi István esperes kezei között állott. Az irányt ő szabta meg, az utat ő jelölte ki.­­ Ne­héz köveket kellett megmozdítania, rögöket össze­zúzna mig az út járhatóvá lett, ezt csak vas hen­gerrel végezhette el. Természetes, hol a talaj vizenyős volt, ott a henger mélyebbre sülyedt. — Szász András komoly kritikája irányt adott az egyik­ irodalomnak, prédikációs írásnak, az önzet­len becsületes munkának. — Péter Lajos és Dr. Kiss Elek komoly, figyelmes szerkesztése alatt még jobban emelkedett a lap értéke­s szellemi nívója Orbán Lajos kevés ideig állott a lap élén, az ő halálával nagy veszteség érte lapunkat. — Ifj. Máté Lajos fenntartotta a lap irányát, odaadó munkása volt annak a szellemnek, mely a lap szolgálatába állott. Jelenleg Ütő Lajos /lett.:e' alatt áll. A lap föRUMkatátedl : fi­n’ács Lajos, Benczédi Pál, Marosi Márton, Péter Ödön, kik rovatvezetőkként állanak lapunk mellett. A huszadik esztendőt azzal a tudattal kezdjük el, hogy lapunk fenntartásával hasznára leszünk egyházunknak, beléletünknek, közügyeinknek, egy­házi irodalmunknak egyaránt.­­ Üb­r. — Ajtay János (1865-1926.) De megnehezült az idők viharos járása fölöt­tünk, hogy beborult egyházi életünk ege .... Néhány hónap alatt már három nagy papot temet­tünk­. Deák Miklós, Fazakas Lajos és Ajtai János . . . Milyen három erőssége, oszlopa egyhá­zunknak, székely népünknek . . . Ajtay János minden nagyobb betegeskedés nélkül röpült át e földi életből a magasabb életbe. Oly erős volt a lelke, oly nagyon telve vol még végrehajtandó szent kötelességekkel, hogy nem jutott eszébe, nem ért rá az emberi erőnek véges voltával törődni, nem hitt a halál lehetőségében. Erős felkészültséggel lépett a papi pályára. Nem­ .

Next