Unitárius Értesítő, 1934 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1934-01-01 / 1. szám

hogy rendeltetését nem látja betöltöttnek azzal, ha a tárgysorozatot megszabott időn belül letár­gyalta. Életbevágó és életre való gondolatok szü­lettek az indítványok és hozzászólások során. A közgyűlés több-kevesebb módosítással el is fo­gadta az indítványokat, mert megérezte, hogy azok mind az egyház szeretetének az eredménye. Tehát határozzunk! A végrehajtás azonban késik. Pedig a gyűlések nem azért vannak, hogy határozzunk, hanem sokkal inkább azért, hogy végre is hajtsuk azt. Az Unitárius Értesítőben nemcsak a tárgy­­sorozatokat szeretnék nyilvántartani, hanem a kivitelről is tudomást szeretnének szerezni az ér­deklődők. Spectator. ERDÉLY. Egyházi Főtanács Kolozsvárt 1933. december 3—5. napjain. December 3.-án reggel nyolc órakor nyílt meg erdélyi unitárius testvéreink évenként össze­ülő parlamentje, az Egyházi Főtanács. Az 1933. évi főtanácsot annál is inkább feszülten várták híveink, mivel 1932-ben a nehéz viszonyokra való tekintettel, elmaradt. A főtanácsi ülést dr. Fe­­renczy Géza főgondnok nyitotta meg. Megnyitó­jában az unitáriusok nagy sérelmét hangoztatta, amely abban áll, hogy az állam az unitárius belső embereket, papokat, tanítókat olyan kis mérték­ben segélyezi, hogy az alatta áll még a többi kisebbségi felekezeteknek adott államsegélynél is. Végül bizalmát fejezte ki egyházunk jövőjé­ben, melynek történelme azt bizonyítja, hogy „nincs oly reménytelen helyzet, amelyből kive­zető út ne volna.“ A főgondnoki megnyitóból csak egy lépés hiányzott ahhoz a nagy igazság­hoz, hogy ezt a reménységet egyedül csak vallá­sos szellemünk megújhodásában kell megkeresnünk és megtalálnunk. Az idő azonban ezt is meg­fogja hozni. Gvidó Béla esperes megnyitó imája után hivatali esküt vettek be Kelemen István felső-fe­­hérközi új esperestől és Csiky Albert udvarhely­közi felügyelő gondnoktól. Ezek után a főtanács átvonult a templomba, ahol Veress Béla petro­­zsényi lelkész mondott ünnepi beszédet. Az istentisztelet után dr. Boross György püspök tartotta meg beszámolóját, amelyből a belső emberek nagy nyomorúsága tárult a főta­­nácsi tagok szeme elé. Vigasztaló mozzanat csak az, hogy az egyházközségek és vezetőik minden erejüket megfeszítve küzdenek a mindent elborí­tó nyomor áradattal. Az egyházi képviselő tanács jelentését na­gyobb vita követte. A képviselő tanácsi jelentés szintén az államsegély súlyos kérdésével foglal­kozott s igy közelről érintette a főtanácsnak belső emberi tagjait és képviselőit. Kovács Lajos brassói lelkész a kivezető utat abban látta, hogy a lelkészeknek többet kell foglalkozniok a hívek­kel, hogy ezáltal új élet induljon meg az egy­házban. A jelentés vitájának során adta be S. Nagy László újságíró határozati javaslatát, amely arra kéri a kormányt, hogy az unitáriusokat mél­tányos államsegélyben részesítse, a magyar köz­ségekben magyar tanítókat alkalmazzon, a név­elemzéssel ne szorítsák ki a gyermekeket a ma­gyar iskolákból és végül adják vissza az elvett unitárius felekezeti iskolákat. A határozati ja­vaslatot a főtanács egyhangúlag elfogadta. A nyomorba jutott papság rendkívüli meg­­segélyezését hozta javaslatba Dr. Abrudbányai Ede volt orsz. képviselő, amelynek kiutalását még 1933. évre kérték az államtól. A tanítók szintén súlyos panaszokat tettek le a Főtanács asztalára s kérték a hátralékos egyházi adók el­törlését, amely már egyes helyeken 50—100 ezer lejt tesz ki (1750—3500 P.) Dr. Kiss Elek ezzel szemben azt a helyes elvet hangsúlyozta, hogy az adót intenzivebben kell szedni, de ennek alapfeltétele, hogy a vallásosságot tudatosítani kell s ezáltal olyan szükségletté tenni az unitá­rius egyházat, amely nélkül élni nem lehet. Kívá­natosnak tartotta a fizetés maximumok megálla­pítását s azoknak a közpénztár útján való kiu­talását. A bukaresti és az ó-királyságbeli unitáriu­soknak Lőrinczy Dénes által történt egyházi meg­szervezését a Főtanács tudomásul vette s a bu­karesti egyházközség megalkotása ezzel a legfel­sőbb fokon is elismertetett. A külön Urvacsorai kehely kérdésében azt a határozatot hozta a Fő­tanács, hogy ahol a hívek többsége általánosság­ban, vagy ahol egyesek is kérik a magánkehely használatát, ott az egyház azt engedélyezi. A választások során Vári Albert theol. ta­nárt a theologiai akadémia dékánjává választot­ták. A kolozsvári kollégium igazgatója ismét Gálffy Zsigmond lett. A keresztúri kollégium új igazgatója Szentmártoni Kálmán eddigi helyettes igazgató. A továbbiak során több kisebb ügyet tár­gyaltak, amelyek azonban a jövő szempontjából, de különösen a lelki megújhodás szemszögéből nézve igen nagy fontosságúak lehetnek. Ilyen 4 U. É. XIII. 1

Next