Unitárius Értesítő, 1937 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

UNITÁRIUS ÉRTESÍTŐ TT ZIEHST­ET* (Dr. ALFRED HALL, a kongresszus elnöke.) Szívesen köszöntöm összes testvéreinket, akik az öt földrész minden tájékán ugyanabban a nemes munkában forgolódnak, terjesztve és ápolva a felvilágosult keresztény hitet és vallási szabadságot. A lefolyt esztendő eseményei még inkább meggyőztek engemet afelől, hogy a mi egységes frontunkra nagy szükség van, mert a velünk szemben álló nyílt, vagy alattomos erők nem szűnnek meg támadólag lépni fel, és ki­kezdeni mindazt, ami reánk nézve örökbecsű és szent. A mi együttes, kitartó és lelkes munkánkra már csak azért is szükség van, mert a vallási kisebbségek némely országban még mindig ke­gyetlen elbánásnak és üldözésnek vannak kitéve. Még az európai államokban is előfordul, hogy hitrokonaink kétségbeesetten küzdenek a szabad­ságért, de egymagukra hagyatva ez a küzdelem többnyire kilátástalan és sikertelen. Boldogabb országok lakóinak fogalma se lehet arról a mond­­hatatlan szenvedésről, amelyet ezeknek az igazi kereszthordozóknak el kell viselniök. Európában a kisebbségi sorsban élők száma körülbelül harminc millió. És bár nagy többsé­gük inkább politikai nyomás alatt nyög, azért elég sokan vannak olyanok is, akiknek vallási meggyőződésük miatt kell szenvedniük. Szabad­elvű egyesületünknek nem lehet szentebb célja, minthogy ezeknek a sorsüldözötteknek ügyét magáévá téve és felkarolva, amint lehet, rajtuk segíteni igyekezzünk. A vallás és teológia mezején minduntalan sorozatos támadások érik a haladó keresztény­séget. Európaszerte felújított dogmai fegyverzet­ben, nemcsak az ősi teológiai rendszerek hívei intézik ezeket a támadásokat, hanem az olyan bölcseleti formák is, amelyek az egyént az állam­nak teljesen alája rendelik. És ez nem is lehet ránk nézve meglepő, miután a mi hitünk szerint Istennek az ember társadalmi életében és beren­dezkedésében állandó célja és eleven befolyása van, viszont a mi hitünk kiemeli ebben az irányban is az ember egyéniségének jelentőségét. A mi hitünk tehát az élet és világ szellemi oldalát hangsúlyozza. Ez a világnézet éles ellen­tétben áll mindazokkal, akik a különböző kor­mányformák alatt a materializmus szolgálatába szegődtek és útjában van azoknak, akik a népek életét és gondolkozásmódját az istenuralomból kiábrándítani törekszenek, hippen ezért időszerű volt, hogy a múlt nyáron Arnhemben tartott konferenciánk kinyilvánítsa azt a meggyőződé­sét, hogy „a mai világhelyzetben nekünk is félre­­m­agyarázhatatlanul állást kell foglalnunk alapvető ideálunk: a polgári és vallásos szabadság mellett, szel­lemi vonatkozásban teljes önkormányzatot (autonómia) követelve az egyházak részére és hathatós jogvédelem­ben részesítve a nemzetközi igazságosság elveit“. Olyan bonyolult ez a mai helyzet, hogy azt pár évvel ezelőtt közülünk senki meg nem * Nemzetközi Vasárnap, 1937. I. 10.

Next