Unitárius Élet, 1947 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1947-03-15 / 1. szám

UNITARIS UNITÁRIUS ÉLET Már jó ideje, hogy híveinkhez nem juthattunk el. Több kísérlet is történt arra, hogy lapunkat újra élet­re hívjuk, de a nehézségeket eddig nem győzhettük le. Most újra a régi szeretettel köszöntjük az olvasót. Bármilyen szűkre szabott legyen is lapunk terjedelme, mégis csak egy újabb kapocs közöttünk. Szeretnők, ha lapunk minden hívünkhöz eljuthat­na és elvihetné tartalmán keresztül az unitárius élet üzeneteit. Maga az a tény, hogy lapunk végre elin­dulhat, hír arról, hogy élünk és hogy ennek az élet­nek sok nemes, jó és szép színfoltja van. Az élet mindannyiunk számára nehéz és nagy feladatokat rótt. Feladataink sokszor látszanak meg­oldhatatlannak. De akármilyen nagy valóságok is az élet akadályai, bármennyire tettek is próbára a halál, elválás, szenvedés sokszor emberfelettinek látszó prob­lémái, mindezen túl éreztük Isten hatalmát és gond­viselését. Az élet némelyeknek érdekes, mások belefárad­tak. Némelyek igen nagy dolognak tartják, mások majdnem semmibe veszik. Az önteltek rendszerint ve­rembe esnek s alig tudnak onnan újra kijutni. Vi­szont az élettől kifáradni, unottá lenni a legteljesebb szegénység. A nemes természetek csak nagyon ritkán jutnak ilyen helyzetbe.. Ha az ember tele van erély­­lyel és reménységgel, meglátja az élet kifogyhatatlan szépségeit, azt, hogy mindennap gazdagabb, teljesebb és változatosabb; képes arra, hogy a küzdelmet foly­assa és az életet komoly szándékkal megélje. Az igazi élet ott kezdődik, amikor megérzi, felismeri, hogy csak önmagából és csak önmagáért nem élhet. Az igazi élet az ember élete összhangban Istennel, termé­szettel és emberrel. Lehet-e nemesebb célja az ember életének, mint küzdeni az igazság előhaladásáért, megismerni a lélek útjait, a jóság indító okait és megakadályozni a rossz előretörését Az unitárius vallás célja az érzések nemesítése, az értelem megvilágosítása, az akarat megerősítése és a jelen és jövő életre való megnyugtatás és boldogítás. Tehát vallásunk célja az ember nemesíté­se, jobbra késztetése, egyszóval tökéletesítése és így üdvözítése. Legyenek tökéletesebbekké az emberek és tegyék tökéletesebbé a közösségeket. Gondolatainkkal, kiejtett szavainkkal és tetteinkkel hatunk egymásra. Valamennyiük nemes szava, gondolata és cselekedete emelheti a közösség értékét. Vallásunk célja, hogy az emberi eszményt mindenkivel megismertesse és min­den embert a tökéletesedés útjára vezessen, ott meg­tartson és üdvözítsen. Ezért a célért, ezért az életért valamennyien felelősek vagyunk, tehát érte munkál­kodnunk kell. Minden eszközzel legyünk azon, hogy minden emberből a legtökéletesebbet kihozhassuk, hogy minden emberben kialakíthassuk a legmagasabb­­rendűt. Vannak eszmék, melyek az ember felett állanak és igényt tartanak az érvényességre. A keresztény esz­méket maga Jézus hirdette meg és az igazi keresz­tény embernek ahhoz gondolatában, akaratában és cselekedetében ragaszkodnia kell. Ezeknek a törvények­nek eredete nem az emberben van. Örök törvények, melyektől eltérünk s melyekhez visszatérünk. Ezekben a törvényekben találjuk meg nyugalmunkat s a kö­zöttünk való ellentétek is ezekben oldódnak fel és si­mulnak el. Ezek hirdetésétől, éppen az unitárizmus nagy vívmánya, a hit és lelkiismereti szabadság bir­tokában el nem állhatunk, mert megfellebbezhetetlen jognak és megszakíthatatlan kötelességünknek érez­zük. Egész életünket döntően befolyásolják. A vallás számunkra élet és annak tanításai életadás, ihletett nevelés az életre. Az unitárius élet célja a keresztény­ség örökérvényű tanainak hirdetése által az Istenben és az Istenért való szabad öntudatos életre való ne­velés. Az élet minden más megnyilvánulásának meg­­nemesítője kívánunk lenni, hatóeszköz, mely mindun­talan arra hívja fel a figyelmet, hogy a hangsúly azon a részén legyen az életnek, lenn a lélek mélyén, ahol az ember egyedül van Istennel. Lélektermelő és léleknemesítő erő akar lenni az unitárizmus s mint ilyen, minden életcélnak a megközelítésében is a leg­hatalmasabb, a legnélkülözhetetlenebb és legdöntőbb tényező minden hívő felett, aki annak igazi értékét megérzi, megérti és elfogadja. Az „Unitárius Élet“ hű tükre kíván lenni egyház­társadalmunk életének. Eszköz a nemes célok szolgá­latában. A szellemet kívánjuk tükrözni és az esemé­nyeket rögzíteni. Hirdetni az unitárius kereszténység életének örök és megfellebbezhetetlen eszméit, hirdetni a jézusi igazságokat vallásunk és lelkiismeretünk sza­badságához híven. KEREKI GÁBOR, i-.tó Gyula KJ ÉSJÍLIA­. „Unitarian Life" is the bimonthly paper of the Unitarian Church in Hungary. This first number published in 1947 con­tains the following articles: Rev. G. Kereki of Budapest: Unitarian Life. — Deputy Bishop A. Szent-Iványi: Greeting from the U. S. A. to the Unitarians of Hungary. — Prof. P. Benczédi of Kolozsvár: Bishop N. Józan, a necrolog. — Editor: Bishop Dr. A. Kiss. — Editor: With good will doing service, a comment on the work of the Unita­rian Service Committee for Hungary. — Women’s Alliance work in Hungary — Why I believe in ad­vancing Unitarianism — from the Christian Register. —- News. UNITÁRIUS ÉLET I. 1.1

Next