Unitárius Élet, 1948 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1948-01-01 / 1. szám
11. ÉVFOLYAM, 1—2. SZÁM. 1948. JAN. 1—JAN. 15. UNITÁRIUS ÉLET II. 1—2. Az unitárius egyház centennáriumi ünnepségei Készül az ország a centenárium megünneplésére, az 1848-as forradalmi év és a szabadságharc emlékének felújítására. Az ünnepségekben a Magyarországi Unitárius Egyház is résztvesz. Felhasználja az alkalmat, hogy az országos ünnepségek keretében a mi nagyjainknak is méltó emléket állathassunk. Rámutatunk azoknak a magyarországi és erdélyi unitáriusoknak a ténykedéseire, kik a szabadság eszméinek diadalra juttatásáért tevékenyen résztvettek a forradalom kirobbantásában, majd a szabadságharc folyamán életük kockáztatásával közreműködtek az új idők új eszméinek megvalósításáért vívott harcunkban Az Egyházközi Tanács Gyallai Domokos, a vegyes bizottság elnöke előterjesztésére decemberi ülésén foglalkozott a kérdéssel, s megbízta Gyallay a fiát az előkészítő munkálatok elvégzésével. Az ő tervei szerint az ünnepségek első részében egy-egy előadás fog elhangzani a nagy idők nagy unitárius embereiről, így Aranyosrákosi Székely Sándorról dr. Csíki Gábor püspöki helynek, Bölöni Farkas Sándorról Gidó Béla volt miniszterelnökségi sajtóelőadó, újságíró, a Bölöni Farkas hatására keletkezett és a Remény c. irodalmi évkönyv körül csoportosult irodalmi kör vezető tagjainak, Kriza János költőpüspöknek, Szent-Iványi Mihálynak, Gálffy Sándornak, Tibold Istvánnak, Kőváry Jakabnak és Jakab Eleknek írói méltatásáról Gyallay Domokos író, a Petőfi- és a Kisfaludy-társaság tagja, Pálffy Jánosról, a 48-as országgyűlés elnökéről, a honvédelmi bizottmány és az uniót előkészítő bizottság tagjáról Szombatfalvy György ny. tankerületi főigazgató, a Magyar Nemzet munkatársa tart előadást. A művészi számokkal élénkített előadásokat a tavasz folyamán rendezik meg. A negyvennyolcas unitárius ifjúság emlékének megünnepléséből a Brassai Sámuel unitárius ifjúsági egyesület is kiveszi részét, tagjai és a nagyközönség részére rendezendő ünnepségekkel. Nemzetközi unitárius ifjúsági konferenciát készít elő a vezetőség, amikor a Balaton partján a világ unitárius és más The Tornado and the Spirit. A sermon by Albert Schweitzer Translated from the September Number of the Christian Register. Az Amerikai Unitárius Társulat folyóirata, a Christian Register szeptemberi számát Dr. Schweitzer Albert áldásos munkássága méltatásának szentelte és elhatározta, hogy Charles R. Joy szerkesztésében Anthológiát fog kiadni Schweitzer Albertról. Ki ez az ember, akiről mi magyar unitáriusok eddig jóformán alig hallottunk? Herbert Hitchen, az Amerikai Unitárius Társulat külügyi osztályának igazgatója a „szabadság prófétájának“ nevezi őt. Dr. Schweitzer, — mondja róla többek között — orvos, de nemcsak a szónak fizikai vonatkozásában. Minden dicséreten túlmenően vezeti kórházát Lambarene-ben, a Francia Egyenlítő alatti Afrikában és gyógyítja szenvedő embertársait. Ezenfelül azonban doktor, aki írásaiban ragyogó diagnózist ad a civilizációnkat gyöngítő és pusztító betegségekről és receptet ír elő a teljes gyógyulásra. A szabad vallásgyakorlat egyik nagy prófétája: „szent, orvos, gondolkozó és művész“. Az alább közölt beszédét egyik vasárnap reggel mondotta el Lambarene-ben, kórháza egy pavilonjának tornácáról, benszülött hallgatóság előtt. A szentlélekről szeretnék ma beszélni. Körülöttünk viszály és villongás, betegség és háború és mi kérdezhetnők, hogy miért nem jelentkezik a szentlélek? Itt van mögöttünk a nagy folyó! A forrás vidékén gyors és harsogó. Tele van háborgó örvényekkel. Igazi vad folyam. Amint folyik, minél messzibb ér annál szélesebbé és erősebbé válik és csendesebb lesz a folyása. • Ilyen a Szentlélek is. Kezdetben kevés nyoma mutatkozik az emberek durva szívében. Azonban fokozatosan erősebbé válik és betölti az embereket s kinyílvaszabadelvű egyházai ifjúságának kiküldöttei előtt ismertetik a demokratikus eszmék diadaláért egy évszázaddal ezelőtt folytatott küzdelmeinket és harcainkat. Egyetemi imnítja hatalmát az emberi szívekben. Az a nagy kérdés számunkra, hogy: „Van-e bennünk Szentlélek?“ Meg vagyok győződve, hogy a jó Isten teszi fel ezt a kérdést. A felelet rá az, hogy van bennünk, de nem elője. Mi érezzük a szentlelket magunkban. Érezzük jelenlétét, mint a lágy szellő fuvallatát arcunkon. Természetesen, szíveink nem nyílnak meg könnyen a szentlélek előtt. A szentlélek idegenszerűnek tűnik fel előttünk. Ő akarja irányítani életünket. Vezetni kíván mindenben. Kis és nagy dolgokban egyaránt. A szentlélek jelenlétét mutatják életutunk és cselekedeteink. A szentlélek visszatartana a gyilkolástól és a bosszúállástól, ö őrködnék még otthonunk felett is. Keresnünk kell, hogy megtaláljuk őt. A szentlélek nem a mindennapi embernek, hanem az Istennek lelke. A szentlélek azt jelenti, hogy nem vagyunk többé hasonlóak a közönséges emberhez. Más lénnyé válunk. Valóban újjá kell születnünk, másodszor is meg kell születnünk a szentlélek által. És amikor másodszor újjászülettünk, el kell mélyednünk önmagunkban. A szentlélek jelenlétét életünkben azáltal bizonyítjuk, ha nem törődünk azzal, hogy más emberek mit csinálnak, hanem tesszük azt, ami a helyes. El kell határoznunk, hogy különbözni akarunk másoktól. Mindennap küzdenünk kell, hogy türelmesek, hogy melegszívűek, hogy jók legyünk. Mi nem ismerjük a szentlelket, de tudjuk, hogy Isten adta azt szívünkbe. A szentlélek valóban Istennek akarata bennünk. Nem az ember akarata. Mert nekünk azt kell akarnunk, ami az Isten akarata. Ezért mindennap így kell imádkoznunk: „Adj nekünk erőt, hogy cselekedjünk a szentlélek akarata szerint.“ Annak, aki nem küzd szüntelenül az ember akarata ellen, nincs szentlélek a szívében. __________________fjúságunk ezúton kéri segítségét és tanácsait azoknak a jóakaróinak, akiknek módjukban áll közreműködésükkel ezt az egyetemes unitárius és magyar ügyet előmozdítani. A FORGÓSZÉL ÉS A LÉLEK * *