Unitárius Élet, 1949 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1949-01-15 / 1. szám

2 UNITÁRIUS ÉLET III. 1. HÍREK BOLDOG ÉS ISTENTŐL ÁLDOTT ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK KED­VES OLVASÓINKNAK! KEDVES ELŐFIZETŐNK ÉS OLVASÓNK, köszönjük, hogy az elmúlt eszten­dőben előfizetéseddel támogattad la­punk megjelenését. Kérünk, hogy fogadd kedvesen az idei előfizetés díját kérő csekklapot, s igyekezz mielőbb beküldeni, — lehet részlet­ben is — előfizetési díjadat. Akik a tavalyi évben nem tudtak előfizetni, kérjük, hogy az idei évben álljanak be előfizetőink táborába. Minden 1949 január 1. után beérkező előfi­zetési díjat, az 1949. év előfizetése javára írunk, s ha legalább hat fo­rint egyszerre beérkezik, a tavalyi hátralékot töröljük. Aki lapunkat szereti és szívesen olvassa, aki támogatni akarja az unitárius sajtómissziót, melynek ré­vén unitárius olvasmányt adunk ezernél több szegénysorsú hívünk­nek, az még e hó folyamán beküldi előfizetését. Köztársaságunk Elnökét az új esztendő napján a protestáns egyhá­zak együttes külöttsége kereste fel. A küldöttség nevében Bereczky Al­bert református püspök mondotta el mindnyájunk jókívánságait, melyek­re Szakasits Árpád köztársasági el­nök meleg szavakkal válaszolt. Az elhangzott megnyilatkozásokról, a napilapok is részletesen megemlé­keztek. Egyházunk képviseletében dr. Csíki Gábor esperes-püspöki helynök és dr. Gálfalvy István fő­­gondnok jelentek meg. Új esztendő első napján az Egy­házkozi Tanács képviseletében kül­döttség kereste fel Lakásán dr. Csíki Gábor esperes püspöki helynököt, akiknek nevében dr. Gálfalvy István egyházközi f­őgondnok mondott őszin­te szavakkal üdvözletet. Válaszában dr. Csíki Gábor rámutatott arra, hogy az egyházvezetői szándékaiban őszinte igyekezet vezeti, jószándékú törekvések érdekében dolgozik, s köl­csönös egyetértéssel kéri és keresi a felmerülő kérdések megoldását. A küldöttségben részt vettek a buda­pesti egyházközség képviseletében Szolga Ferenc lelkész és dr. Gyar­­mathy László gondnok is. Ortutay Gyula vallás- és közok­tatásügyi minisztert üdvözölte egy­házunk nevében az új esztendő for­dulóján dr. Csiki Gábor esperes­püspöki helynök és dr. Gálfalvy István egyházközi főgondnok, s ez időszerű egyházi kérdésekről is meg­beszélést folytattak. Nyugdíjbizottságunk több ülésen és előkészítő értekezleten foglalko­zik egyházi nyugdíjintézetünk hely­zetével, és ezzel kapcsolatos köteles­ségeinkkel. A nyugdíjbizottság átfo­gó jelentése és részletes javaslatai a februári Egyházközi Tanácsülés elé kerülnek. Nagyszerű a jellemzés, amit Hegedűs Géza Dávid Ferencről ad: „Dávid Ferenc — a kortársak egybehangzó véleménye szerint — kápráza­tos szónok volt, amellett kitűnő szervező és szélsőségesen következetes férfi, aki megalkuvás nélkül vonja le a hidegen végiggondolt eszmék gyakorlati következményeit. Mikor ez a következtetés Luther tanait igazolta, nem ha­bozott hátat fordítani a besztercei plébániának. Csakhamar az erdélyi Lutheránus mozgalom, vezéralakja lesz, állandó kapcsolatot tart fenn az egyházusjítás európai központjaival s rövidesen ő lesz az első magyar püspöke. Mikor megismerkedik a kálvini tanokkal ........Elkezdődik a logikai vívódás. És hiába adott neki Luther felekezetet, hatalmat és tekintélyt, logikája Kálvin mellett döntött elhagyva a püspöki széke­t. Nemsokára történik azután, írja Hegedűs Géza: „Dávid Ferenc meg­ismerkedik Blandratával és az unitárius gondolatmenettel. A gyémántlo­gika újra működni kezd. Az olyan kényszeresen következetes elmének, mint Dávid Ferencé volt, nem volt megállás, ha egyszer Luther útjára lé­pett és maga akarta magyarázni a Bibliát. Luther megáll az első lépésnél. Kálvin már a tudomány felé nyitott utat. Az unitárizmus egyszerűen ta­gadta Jézus Isten voltát és csupán erkölcsi példaképet lát benne.“ Az ál­landó kutatásban rájön Dávid Ferenc valamire. Egyetlen hit, vagy vallás sem lehet részese a teljes igazságnak. A hit Isten ajándéka mindenki szá­mára és senkit azért háborgatni nem lehet. 1568. Torda. Erről írja Hegedűs Géza: „A magyar történelemnek okvetlenül egyik legjelentősebb dátuma 1568. A tordai országgyűlésen iktatták először törvénybe a szabad vallás­­választást és szabad vallásgyakorlatot. A modern vallásszabadság elvének a tordai törvénycikk az egyenes elődje s Dávid Ferenc volt az előharcosa.“ Úgy vélem, hogy ez a néhány idézet is hűséges képet ad Hegedűs Géza komoly munkájáról és tárgyilagos értékeléséről. Jó látni ezt, akkor, amikor Dávid Ferenc szellemét annyi bántalom érte már eddig is. Annál meglepőbben hat az értekezés vége felé két olyan megállapítás, amely szo­morú bizonyítéka a bevezetőül mondottaknak. Ezt írja tovább a szerző: .....És Dávid Ferenc túl van már az unitárius valláson is. Az út, mely Luthertől indult, lejtőre vezet, a gyémántlogika nem enged megállást. Előbb csak az Egyház kizárólagos magyarázatát kellett tagadni, majd a szabad akaratot is, utóbb a Szentháromságot és Jézus istenségét. Ez így nem befejezése az útnak. Ha Jézus nem Isten, mire való az egész Új-testa­mentum? Az unitárius egyház egyik megalapítója és feje hátat fordít újra híveinek, megtagadja az Új­szövetséget és szigorúan a héber Biblia alapján állva ehhez következetesen a zsidó vallásra tér.“ Az első, amit meg kell, hogy állapítsunk erről a szomorú idézetről, hogy Dávid Ferenc soha nem haladhatta túl az unitárizmust, miért azt túl­haladni nem lehet. Dávid Ferenc vallása alapítójától elsősorban a haladás gondolatát vette át. Az unitárizmus tisztában van azzal, hogy Isten teljes valója meg nem ismerhető, csupán többet és többet lát meg az ember a tudás fejlődésével belőle. Ahogy halad a tudás, szükségszerűen át kell fo­galmaznunk hitünket is. Ezt az állandó átfogalmazást végezte Dávid Fe­renc is és ezt végzi a XX. század unitárizmusa is. Másodsorban és befejezésül arra a kérdésre kell felelnünk, amivel felekezeti elfogultságból sokszor megvádolták Dávid Ferencet. Szomba­tossá, azaz zsidózóvá vált-e Dávid Ferenc, vagy nem? A kérdésre határo­zott nemmel kell felelnünk. Dávid Ferenc nem vált zsidóvá és­ nem vetette el soha az Új-testamentumot. A héber biblia világa a kiválasztott nép meg­merevedett vallásának zárt rendszere. Ezzel a szellemiséggel soha nem tu­dott volna egy nevezőre jutni a nagy reformátor, aki nem tűrt korlátokat és megkötő szabályokat a vallási élet területén. Az Új­ testamentum ezzel szemben a szabálynélküli életet leheli magából és a szeretet parancsola­tait adja a názárethi Mester tolmácsolásában. A názárethi Jézust pedig Dávid Ferenc soha meg nem tagadta és csak az ellen tiltakozott, hogy esz­ményképét­ istenné emeljék­ , íme a szomorú hiányosság eredménye. Tisztázatlan történetírásunk egyik legfontosabb részletproblémája. Milyen tényezők váltották ki Dávid Ferenc elítéltetését és mennyiben vittek szerepet benne unitárius egyháziak. Bízván abban, hogy ezek p­ példáik felrázzák unitárius történészeink lelkiismeretét, befejezem ismertetésemet Hegedűs Géza méltató szavaival: „Dávid Ferenc a magyar történelem nagy büszkesége: a gondolkodási hőse és előharcosa. Jelképe a fenntartás nélkül haladó embernek, aki semmi­lyen körülmények között nem zárkózik el az új eszmék elől, azokat logi­kusan végiggondolja és mindig meggyőződése­­szerint cselekszik. Ez a meg­győződés sokszor veszélyeket rejt, életet kell kockáztatni azért, hogy mások élete boldogabb legyen.“ Szász János. A lelkészhiányra jellemző, hogy az ausztráliai Adelaide és a délafri­kai Cape Town unitárius gyülekeze­tei kérték az angol unitáriusok köz­pontját, hogy megfelelő missziós lel­kületű lelkészt küldjön körükbe, el­halt, illetve nyugalomba vonult lel­kipásztoruk helyébe. Unitárius nemzetközi vasárnap időpontját ez évben febr. hó 27-re állapították meg. Lelkészeink és hí­veink jegyezzék elő ezt az időpontot. Egyház a demokráciában c. Ko­vách Vince tollából a­ „Balassa könyvtár“ hetedik füzetenként érde­kes és értékes tanulmány jelent meg, mely címében megnevezett tárgyról ad világos és áttekintő ké- A csehszlovákiai unitáriusok Prá­gában megjelenő havi lapja megem­lékezett Vrana Mirko cseh lelkész magyarországi látogatásáról és közli Dalibor Marianne, a Brassói Egylet munkájáról írt beszámolóját.

Next