Unitárius Élet, 1949 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1949-01-15 / 1. szám
2 UNITÁRIUS ÉLET III. 1. HÍREK BOLDOG ÉS ISTENTŐL ÁLDOTT ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK KEDVES OLVASÓINKNAK! KEDVES ELŐFIZETŐNK ÉS OLVASÓNK, köszönjük, hogy az elmúlt esztendőben előfizetéseddel támogattad lapunk megjelenését. Kérünk, hogy fogadd kedvesen az idei előfizetés díját kérő csekklapot, s igyekezz mielőbb beküldeni, — lehet részletben is — előfizetési díjadat. Akik a tavalyi évben nem tudtak előfizetni, kérjük, hogy az idei évben álljanak be előfizetőink táborába. Minden 1949 január 1. után beérkező előfizetési díjat, az 1949. év előfizetése javára írunk, s ha legalább hat forint egyszerre beérkezik, a tavalyi hátralékot töröljük. Aki lapunkat szereti és szívesen olvassa, aki támogatni akarja az unitárius sajtómissziót, melynek révén unitárius olvasmányt adunk ezernél több szegénysorsú hívünknek, az még e hó folyamán beküldi előfizetését. Köztársaságunk Elnökét az új esztendő napján a protestáns egyházak együttes külöttsége kereste fel. A küldöttség nevében Bereczky Albert református püspök mondotta el mindnyájunk jókívánságait, melyekre Szakasits Árpád köztársasági elnök meleg szavakkal válaszolt. Az elhangzott megnyilatkozásokról, a napilapok is részletesen megemlékeztek. Egyházunk képviseletében dr. Csíki Gábor esperes-püspöki helynök és dr. Gálfalvy István főgondnok jelentek meg. Új esztendő első napján az Egyházkozi Tanács képviseletében küldöttség kereste fel Lakásán dr. Csíki Gábor esperes püspöki helynököt, akiknek nevében dr. Gálfalvy István egyházközi főgondnok mondott őszinte szavakkal üdvözletet. Válaszában dr. Csíki Gábor rámutatott arra, hogy az egyházvezetői szándékaiban őszinte igyekezet vezeti, jószándékú törekvések érdekében dolgozik, s kölcsönös egyetértéssel kéri és keresi a felmerülő kérdések megoldását. A küldöttségben részt vettek a budapesti egyházközség képviseletében Szolga Ferenc lelkész és dr. Gyarmathy László gondnok is. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert üdvözölte egyházunk nevében az új esztendő fordulóján dr. Csiki Gábor esperespüspöki helynök és dr. Gálfalvy István egyházközi főgondnok, s ez időszerű egyházi kérdésekről is megbeszélést folytattak. Nyugdíjbizottságunk több ülésen és előkészítő értekezleten foglalkozik egyházi nyugdíjintézetünk helyzetével, és ezzel kapcsolatos kötelességeinkkel. A nyugdíjbizottság átfogó jelentése és részletes javaslatai a februári Egyházközi Tanácsülés elé kerülnek. Nagyszerű a jellemzés, amit Hegedűs Géza Dávid Ferencről ad: „Dávid Ferenc — a kortársak egybehangzó véleménye szerint — káprázatos szónok volt, amellett kitűnő szervező és szélsőségesen következetes férfi, aki megalkuvás nélkül vonja le a hidegen végiggondolt eszmék gyakorlati következményeit. Mikor ez a következtetés Luther tanait igazolta, nem habozott hátat fordítani a besztercei plébániának. Csakhamar az erdélyi Lutheránus mozgalom, vezéralakja lesz, állandó kapcsolatot tart fenn az egyházusjítás európai központjaival s rövidesen ő lesz az első magyar püspöke. Mikor megismerkedik a kálvini tanokkal ........Elkezdődik a logikai vívódás. És hiába adott neki Luther felekezetet, hatalmat és tekintélyt, logikája Kálvin mellett döntött elhagyva a püspöki széket. Nemsokára történik azután, írja Hegedűs Géza: „Dávid Ferenc megismerkedik Blandratával és az unitárius gondolatmenettel. A gyémántlogika újra működni kezd. Az olyan kényszeresen következetes elmének, mint Dávid Ferencé volt, nem volt megállás, ha egyszer Luther útjára lépett és maga akarta magyarázni a Bibliát. Luther megáll az első lépésnél. Kálvin már a tudomány felé nyitott utat. Az unitárizmus egyszerűen tagadta Jézus Isten voltát és csupán erkölcsi példaképet lát benne.“ Az állandó kutatásban rájön Dávid Ferenc valamire. Egyetlen hit, vagy vallás sem lehet részese a teljes igazságnak. A hit Isten ajándéka mindenki számára és senkit azért háborgatni nem lehet. 1568. Torda. Erről írja Hegedűs Géza: „A magyar történelemnek okvetlenül egyik legjelentősebb dátuma 1568. A tordai országgyűlésen iktatták először törvénybe a szabad vallásválasztást és szabad vallásgyakorlatot. A modern vallásszabadság elvének a tordai törvénycikk az egyenes elődje s Dávid Ferenc volt az előharcosa.“ Úgy vélem, hogy ez a néhány idézet is hűséges képet ad Hegedűs Géza komoly munkájáról és tárgyilagos értékeléséről. Jó látni ezt, akkor, amikor Dávid Ferenc szellemét annyi bántalom érte már eddig is. Annál meglepőbben hat az értekezés vége felé két olyan megállapítás, amely szomorú bizonyítéka a bevezetőül mondottaknak. Ezt írja tovább a szerző: .....És Dávid Ferenc túl van már az unitárius valláson is. Az út, mely Luthertől indult, lejtőre vezet, a gyémántlogika nem enged megállást. Előbb csak az Egyház kizárólagos magyarázatát kellett tagadni, majd a szabad akaratot is, utóbb a Szentháromságot és Jézus istenségét. Ez így nem befejezése az útnak. Ha Jézus nem Isten, mire való az egész Új-testamentum? Az unitárius egyház egyik megalapítója és feje hátat fordít újra híveinek, megtagadja az Újszövetséget és szigorúan a héber Biblia alapján állva ehhez következetesen a zsidó vallásra tér.“ Az első, amit meg kell, hogy állapítsunk erről a szomorú idézetről, hogy Dávid Ferenc soha nem haladhatta túl az unitárizmust, miért azt túlhaladni nem lehet. Dávid Ferenc vallása alapítójától elsősorban a haladás gondolatát vette át. Az unitárizmus tisztában van azzal, hogy Isten teljes valója meg nem ismerhető, csupán többet és többet lát meg az ember a tudás fejlődésével belőle. Ahogy halad a tudás, szükségszerűen át kell fogalmaznunk hitünket is. Ezt az állandó átfogalmazást végezte Dávid Ferenc is és ezt végzi a XX. század unitárizmusa is. Másodsorban és befejezésül arra a kérdésre kell felelnünk, amivel felekezeti elfogultságból sokszor megvádolták Dávid Ferencet. Szombatossá, azaz zsidózóvá vált-e Dávid Ferenc, vagy nem? A kérdésre határozott nemmel kell felelnünk. Dávid Ferenc nem vált zsidóvá és nem vetette el soha az Új-testamentumot. A héber biblia világa a kiválasztott nép megmerevedett vallásának zárt rendszere. Ezzel a szellemiséggel soha nem tudott volna egy nevezőre jutni a nagy reformátor, aki nem tűrt korlátokat és megkötő szabályokat a vallási élet területén. Az Új testamentum ezzel szemben a szabálynélküli életet leheli magából és a szeretet parancsolatait adja a názárethi Mester tolmácsolásában. A názárethi Jézust pedig Dávid Ferenc soha meg nem tagadta és csak az ellen tiltakozott, hogy eszményképét istenné emeljék , íme a szomorú hiányosság eredménye. Tisztázatlan történetírásunk egyik legfontosabb részletproblémája. Milyen tényezők váltották ki Dávid Ferenc elítéltetését és mennyiben vittek szerepet benne unitárius egyháziak. Bízván abban, hogy ezek p példáik felrázzák unitárius történészeink lelkiismeretét, befejezem ismertetésemet Hegedűs Géza méltató szavaival: „Dávid Ferenc a magyar történelem nagy büszkesége: a gondolkodási hőse és előharcosa. Jelképe a fenntartás nélkül haladó embernek, aki semmilyen körülmények között nem zárkózik el az új eszmék elől, azokat logikusan végiggondolja és mindig meggyőződéseszerint cselekszik. Ez a meggyőződés sokszor veszélyeket rejt, életet kell kockáztatni azért, hogy mások élete boldogabb legyen.“ Szász János. A lelkészhiányra jellemző, hogy az ausztráliai Adelaide és a délafrikai Cape Town unitárius gyülekezetei kérték az angol unitáriusok központját, hogy megfelelő missziós lelkületű lelkészt küldjön körükbe, elhalt, illetve nyugalomba vonult lelkipásztoruk helyébe. Unitárius nemzetközi vasárnap időpontját ez évben febr. hó 27-re állapították meg. Lelkészeink és híveink jegyezzék elő ezt az időpontot. Egyház a demokráciában c. Kovách Vince tollából a „Balassa könyvtár“ hetedik füzetenként érdekes és értékes tanulmány jelent meg, mely címében megnevezett tárgyról ad világos és áttekintő ké- A csehszlovákiai unitáriusok Prágában megjelenő havi lapja megemlékezett Vrana Mirko cseh lelkész magyarországi látogatásáról és közli Dalibor Marianne, a Brassói Egylet munkájáról írt beszámolóját.