Unitárius Élet, 1950 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1950-01-15 / 1. szám

Kedves Unitárius Testvérem! Értesítés A budapesti Unitárius Teológiai Intézet világiak teológiája tanfo­lyama előadássorozatát az új esz­tendőben is folytatjuk. Az előadáso­kat állandóan szép érdeklődő kö­zönség hallgatja. Kedves Atyánk fiát is szeretettel várjuk a legközelebbi előadásokra. Előadók : 1950. január 20-án, pénteken d. u. 6 : R. Filep Imre. ..A biblia levél-irodalma.“, d. u. 7 : dr. Abrudbányai János: „Az Unitárizmus és a Demokrácia.“ 1950. évi február 3-án, pénteken d. u. 6 : dr. Csíki Gábor : „Ige­hirdeté­sünk“ címen, d. u. 7 : Ferencz Jó­zsef : „Dávid Ferenc a XX. század unitárius irodalmának tükrében. II. előadás 1914—1949. közötti évek­ről, tartanak előadást. A világiak részére tartott tudo­mányos előadássorozatban olyan kér­déseket ismertetnek az előadók, me­lyeket bárki meghallgathat, előkép­zettségre való tekintet nélkül. Az előadások hallgatása hitünket öntu­datosítja, egyházismeretünket széle­síti. Unitárius öntudatunkat bizo­nyítsuk azzal is, hogy ezeket az elő­adásokat minél többen hallgatják meg. Hírek romániai unitárius testvéreinkről A múlt számunkban megjelent hírünkkel kapcsolatosan közöljük, hogy a megejtett köri választások során még a következők választot­tak esperes, köri jegyző és felügyelő gondnokoknak. 1. Kolozsdobokai körben: f. u. gondnokok: Dr. Abrudbányai Ede és Kelemen Lajos. Köri jegyző : Kom­­játszegi Géza kolozsi lelkész. 2. Aranyosi körben : f. u. gond­nokok : Inczeffy Károly és Kereki András. Köri jegyző: Kökösi Kál­mán mészkői lelkész. 3. Küküllői körben: esperes: Mátyus Gergely szőkefalvi lelkész, f. u. gondnokok : dr. Felszeghy Sán­dor és Szabó János. Köri jegyző: Lu­kács Sándor dicsői lelkész. 4. Marosi körben :­­ esperes : Hal­­mágyi János marosvásárhelyi lel­kész, f. u. gondnokok: dr. Barabássy Albert és dr. Gálfalvy György. Köri jegyző : Fülöp Zoltán. 5. Székelykeresztúri körben : f. u. gondnokok: Gyarmathy Lajos és Kádár Kálmán. Köri jegyző : Ekárt Andor. 6. Udvarhelyi körben : esperes : Váry Domokos szentpáli lelkész, f. u. gondnokok: dr. Csiki Andor és dr. Osváth Árpád. Köri jegyző : Kele­men Imre, oklándi lelkész. 7. Felsőfehéri körben : f. u. gond­nokok : Kénessy Zoltán, Kádár Zol­tán. Köri jegyző : Fülöp Árpád, olt­­hévízi lelkész. 8. Háromszéki körben: f. u. gond­nokok : dr. Fekete Sándor és Szabó Sámuel. Kéri jegyző: Darkó Béla árkosi lelkész. Az egyházi főhatóság a lelkészek részére átképző tanfolyamot rende­zett Kolozsvárt, november 21—26. napjaiban. Tárgyai: Ideológiai és belső egyházi kérdések. A tanfolya­mon 65 lelkész vett részt. A tanfo­lyamot rövid időn belül megismétlik Székelykeresztúron, hogy a külső akadályok miatt elmaradt lelkészek ezen a tanfolyamon résztvehessenek. A tanfolyam jó eredménnyel zárult. A Teológiai Intézet 5 elsőéves új hallgatóval gyarapodott. Péterffi Gyula egyházi ének- és zenetanár kinevezésével a tanári kar teljes lett. Nevezett afia átvette az énekvezér kiképzés munkáját is, amivel re­mélhető, hogy ez a régóta vajúdó kérdés végre eredményesen megol­dódik. Az Egyházi Főhatóság elhatároz­ta a régi egyházi énekeskönyv teljes átdolgozását. Az e célra alkotott bizottság dr. Kiss Elek püspök el­nöklete alatt az új énekeskönyv ösz­­szeállítási munkáját nagyrészt elvé­gezte. Hegedűs Ferenc rédei földmun­kás, aki nem tartozik híveink közé, dr .Csiki Gábornak írja az alábbi sorokat: „Gondolatok a hit világá­ból“ című könyvet köszönettel vet­tem, én azt már többször átolvas­tam. Mondhatom a vallásosság terén új világ tárult fel előttem, amit jó­nak, észszerűnek, elfogadhatónak ta­lálok. Kérem, ha csak lehetséges, nyújtsanak segédkezet, hogy az uni­­tárizmust közelebbről megismerhes­sük.“ Újabb fényjel a Misszió útján. Az Unitárius Nők Biblia Köre január 2-án tartott összejövetelén, Pethő István lelkész bibliamagyará­zata után Sz. Veress Jolán tartott érdekes előadást a volt kolozsvári kollégium egykori unitárius asszo­nyainak századokkal ezelőtti küzdel­mes múltjában betöltött szerepéről, zsebéből a dohányzacskóját, a tenyerébe tette és így szólt: „Ha én más hiten levőknek azt mondom, hogy ebben egy darab arany van, fejbólintással el­hiszik. Az unitárius pedig megrázza a fejét és megfogja a zacskót, szétnyitja s meggyőződik, hogy valóban arany van-e benne s csak azután hiszi el." A kisgyermeket ez a magyarázat önérzetessé tette. Megköszönte a plébá­nosnak a magyarázatát és többé nem minisztrált. És később ebből a kis­gyermekből az unitáriusoknak egyik kiváló gondnoka lett, aki templomot, papilakot épített és egy új egyházközséget alapított. Kedves gyermekeim ! Ne bántson az titeket, hogy mi olyan kevesen vagyunk, hanem buzdítson mind több és többre : szorgalmatokkal, szívj­ó­­ságotokkal emelkedjetek mind magasabb és magasabbra, mert ezáltal ki tudjátok egyenlíteni számunk csekélységét. Soha se feledjétek el, hogy uni­táriusok vagytok és azt, hogy ti lesztek egykor egyházunknak szószólói, örállói. Úgy kell megállnotok az élet viharában, hogy az unitárizmus raj­tatok áll és emelkedik, vagy bukik. Buzogány Kálmán: Juna (Idézet a „Bhagavad Gitá“-ból; az Inquirer közlését írta: Ernest V. Hayes.) Sok mindenre rátettem kezeimet, de vissza is vontam azokat. Vissza­vontam azokat a dolgokról, de in­kább a szépektől, mint a közönsége­sektől és a szeretetre nem méltóktól. Láttam a magasságokat, de nem igyekeztem feléjük. Éreztem a mély­ségek taszítását és mégis maradtam bennük. Éreztem forrongó ifjúsá­gomban és kamaszkorom éretlensé­gében, hogy a tökéletesedés útja nem nehezebb, mint a lelki süllye­dés sima útján lefelé haladni. Most végül hozzád jöttem elbukottan, oh Krishna. És Krishna szólt énhozzám , nem visszautasítóan, hanem végtelen együttérzéssel, mert látta, hogy mily nehéz az embernek : — „Ha a te szomorú szíved már mindenben csa­lódik, hozd énhozzám a te csalódá­­­sodat.“ Én nem mindenkor közelítettem feléd a lélek leplezetlen őszinteségé­vel, meghajtott fejjel, mély szerény­séggel. Többször voltam megsértve hiúságomban, mint szeretetemben. Többször irigykedtem, mint csodál­tam. Megértettem ugyan a bűnbána­tot, de nem volt türelmem a javít­hatatlanhoz és a büszkéhez. Az én szeretet-szomjam legjobb dolgaimra, önződühvel dagályos önzést rakott. — Most már szívem alázatos érzé­sekben­­ dobban: kezeim üresek (semmim nincs). És Krishna felelt: Szállj én hoz­zám menedékért a te egyedülléted­ben. — Ne szomorkodj : Én meg akarlak szabadítani téged a te bű­neidtől ... B. J. A mi harangunk A mi harangunk fájdalomból Hangjában szól nekünk az égi üzenet: Istenben ki bízik soha el nem hagy­ja, Segíti, megtartja az irgalom atyja. Beteg gyermek ágynál kétségbe­esett két szív, Kezeit tördelve fájdalmában felsírt: Hagyd meg Uram nekünk, mi drága gyermekünk ! Halál kapujából add vissza őt nekünk ! Izgalmas volt az Úr most is s könyörülő, Meghallgatta szépen, mit kért a két szülő. Drága gyermeküket nekik visszaadta S e csodából nőtt ki templomunk harangja. Édes kis harangunk, bánatszülte gyermek! Odafenn örökkön hirdesse ércnyelved: Hatalmas az­ Isten, kegyelme végtelen S van még érte hála emberi szívekben. A pestszentlőrinci 1949. IX. 11-i harangszentelésre. Simon András, született: UNITÁRIUS ÉLET IV. 1. 3

Next