Unitárius Élet, 1953 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1953-03-01 / 1. szám
foglalta s ebben zenei és különösen népzenei szempontból taglalta álláspontját. Ezek a megjegyzésk írásba foglalva még nem kerültek elő, értékes feladat a kutatás számára e mellékletnek a feltárása. Utóbbi adatok már az Unitárius Egyházban tevékenykedő Bartók Bélát ábrázolják és két szempontból különösen érdekesek. Bartóknak, az alkotóművésznek, semmi kapcsolata nem volt az egyházi zenével. Templomok számára nem írt. Ez kiesett munkaképből. Annál érdekesebb tehát, hogy egy kántorválasztási kérdésben véleményt adott. Ugyanígy feltűnő, hogy alaposan foglalkozott az unitárius érake könyv zenei részével és megjelölte azokat a szempontokat, amelyek érvényesítésével — véleménye Sz.cr.nl az éneceskönyv zenei része a már meglévőnél értékesebb és használhatóbb lesz. A magyar zenetudományt fogja gazdagítani — előkerülése esetén a Bartók-megjegyzéseket tartalmazó melléklet, melyet egyelőre elveszettnek kell tekintenünk. Mindezekhez a tényekhez csak néhány szerény feltevésünket illesztjük. Bartók Béla egyetemes szemléletű, mélységesen magyar érzésű művész volt. Magyar volt az igazi, jó patrióta értelmében, népe boldogulását egész munkás életén keresztül úgy tudta előmozdítani, hogy az nem sértette más népek érdekeit. Ő maga mondotta el, hogy élete legmegelégedettebb napjait a paraszti nép között töltötte ,Erdélyben. Azt meg vívont mi tudjuk róla, hogy zeneszerzői stílmaik egyik legerősebb gyökére: Erdély gazdag, régi népzenéje/ Erdélyi termék az unitárius vallás is, az egyszerűség magasztos istenhite, minden sallang és cifrázás nélkül Ez a szinte kézzelfogható hit ragadhatta meg az erdélyi havasokat és fenyő engetegeket a népzene rejtett kincseiért kutató Bartók Bélát, s arra a meggyőződésre juthatván, hogy ennek az egyszerűségében" nagyszerű hitnek komoly szerpe lehetett az erdélyi népzene kincseinek megőrzésében és a régi magyar néphagyomány hamisítatlan megtartásában, maga arra az elhatározásra jutott, hogy ezt a hitet tekinti magáénak. Bartók Béla unitárius lett és az is maradt. A magyar unitáriusok büszkék lehetnek arra, hogy egyházuk bizonyult az egyetlen keretnek, amelybe Bartók Béla egyetemessége és magyarsága megtaláta az alapító tanításában és élőmunkájában azt, amit ő a vallástól várt. A világ unitáriusai pedig a Parnasszus tetejére feljutott magyar zeneszerző lelki élményéből erőt meríthetnek meglátásaik igazságos és lélekemelő voltának bizonyítására. (2) UNITÁRIUS ÉLET 3 Hollandia természeti csapástól it meglátogatott népe felé fordul az egész világ részvéte. Történelme folyamán ősi ellenfele. .. tenger, nem egyszer veszélyeztette lakói életét. 1284-ben a tenger 72 falut pusztított el, s két évszázaddal későbben 1421-ben is nagy volt a tenger pusztítása. A holland nép nagy művészek, — Rembrandt és társai — mellett, a halladó szellem olyan kiváló képviselőit adta a világnak, mint Erasmus és Grotius. A magyar unitárius egyház és a holland zsemonstrális egyház között több évszázados testvéri kapcsolat áll fenn. A XVII—XVIII. században főbb lelkészünk tanult egyetemeiken, köztük nagy püspökünk Szentábrahámi Mihály is. Amikor kolozsvári nagytemplomunk tornya a tűzvész áldozata lett, — évszázadokkal ezelőtt — együttérzésük és áldozatkészségük felénk is megnyilatkozott. A jelen század első évtizedeiben több eikészükt és tanáruk látogatta meg magyarországi és erdélyi unitárius gyülekezeteinket, s megnyilatkozásaik mindig tanulságosak voltak. A magyar unitáriusok testvéri imádságai is száll Isten felé. A holland nép és a holland gyülekezetek sorsa felett ott van a mi együttérző segítségünk is. Hisszük, hogy a holland nép, mely megfékezte a Zuider-tónnál a tengert, ismét felépítia gátakat, a béke és a haladás nagy erőműveit. A megértő barátság testvéri együttérzése száll az angol és a belga nép és az angol és belga unitárius gyülekezetek felé, hiszen a tengerártól ők is sokat szenvedtek. Isten adjon erőt az újjáépítéshez. Ferenc József, HÍREK Kedves olvasóinknak Istentől áldott boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. Április 4-ét, hazánk felszabadulásának nyolcadik évfordulóját dolgozó népünk méltó módon ünnepli meg. Egyházközségeink is istentisztelet keretében emlékeznek meg a nagy nap jelentőségéről. Tisztújító közgyűlést tartott budapesti egyházközségünk februárban. Buzogány Kálmán érdeklődéssel kísért lelkészi jelentése után sor került a tisztújításra. Az időközben megüresedett két gondnoki tisztségre: Ferenc József és dr. Szent-Iványi Árpád afiait választották meg. — Ferencz József a fia egyházi életünknek kipróbált, értékes munkája, akinek eredményekkel biztató működése elé jogos várakozással tekintenek az egyházközség hívei. — Dr. Szent-Iványi Árpád a fia erdélyi egyházunk életében fejtett ki annak idején értékes tevékenységet, különösen a nagyenyedi templomunk felépítése körül szerzett érdemeket. — A pénztárnoki állás betöltéséinél a közbizalom újból Vaska Géza, a fia érdemes személye felé fordult, aki immár nyolcadik éve tölti be példás buzgósággal felelősségteljes tisztét. — Egyházközségi jegyzővé Györfi István lelkész afiát választotta meg a közgyűlés. A közgyűlés id. Berde Lajos afiát, aki évtizedeken keresztül budapesti egyházközségünk buzgó presbitere volt, érdemei elismeréséül tb. pastarterré választotta. A presbteri választás sorántöbb női presbitert is választottak. A Duna—Tiszaközi Szórványegyházközség február havi gyülekezeti összejövetelén, Rákospalotán R. Filep Imre hódmezővársághelyi lelkész evangélizált. Szolga Ferenc lelkész szavalata és több más műsorszám egészítette ki a szépen sikerült összejövetelt. Pestszentlőrinci egyházközségünk legutóbbi közgyűlésén új gondnokokat választott: dr. Bartalis Ákos, Kádár Gyula és Szántó Ferenc , fiai személyében.• Mindhárman már eddig is figyelemreméltó tevékenységet fejtettek ki a pestszentlőrinci egyházközség életében. Simon András egyházközi számvevő a fiát, aki mint gondnok éveken át odaadó áldozatkészséggel vett részt, az egyházközség életének irányításában, érdemei elismeréséül a közgyűlés tiszteletbeli gondnokká választod.• Őszinte szívből gratulálunk! A közgyűlés egyidejűleg Kaszay Pál a fiát egyházközségi pénztárnoknak, Kozma Tibort egyházközségi jegyzővé választotta meg. A pécsi írócsoport ülésén d. Fábián István főgimnáziumi igazgató tanár Válaszád György — és társainak forradalmi reformmozgalmáról, a pécsi, budai és debreceni disputákról s e mozgalmaikkal járó — irodalmi fellendülésről felolvasást tartott. A „Szentábrahámi pihenő“-ben — Nógrádverőce— Magyarkúton — jóvizű forrás közelében, erdő mellett, nagybudapesti vagy vidéki unitárius családok is felfrissülést találhatnak. Tájékoztatást ad a budapesti lelkészihivatal, V., Koháry u. 4. személyesen vagy levélbeli érdeklődésre. — A pihenőben csak a lelkészi hivatal írásbeli beutalásával lehet szállást kapni. Kocsordon a gyülekezet asszonyainak áldozatkészségéből 1952 dec. 24-én jól sikerült karácsonyfa ünnepély volt, a hívekkel zsúfolásig megtelt templomban. Lelkész imája után a gyönyörűen feldíszített karácsonyfa mellett szavaltak: Abrudbányai Örkény, Bakos Erzsébet, Cseppentő Erzsébet, Erdélyi László, Imre Aurelia, Jakab P. Lajos, Katona Elvira, Molnár Juliánna, Nagy János, Szabó Attila és Szusza Boriska. Végül Jakab Vince gondnok mondott egy ősi karácsonyi köszöntőt és kiosztott mintegy hatvan szeretetcsomagot a gyerekeknek. Az óévesdi templomozás keretében az otthon vakációzó diákok közreműködésével volt magas színvonalú templomi ünnepély. Az 1953-as Servét ermék-év bevezetője volt Abrudbányai Iván előadás© Servet Mihályról. A kis Bakos Erzsi és Zsuzsi szavalata után a nagy diákok szerepeltek: Abrudbányai Erzsébet és Szabó Endre szavalattal, Bakos Ilonka énekszámmal. Végül Kiss Erzsébet mondta el a Himnuszt harmonium kísérettel. Valamennyi szereplő tudása legjavát adta s a nagyszámú hallgatóság lelkesen ünnepelte a fiatal értelmiség lélekemelő ünnepélyét.