Unitárius Élet, 1954 (8. évfolyam, 1-4. szám)

1954-03-01 / 1. szám

„Most már csak egy kérésem van barátom, ajándékozzon meg egy saját ecsetjével“. Dürer felkapta a legelső ecsetet amely keze ügyébe esett és átnyújtotta az öreg mesternek. Bellini csaló­dottan szemlélte és így szólt: „Őh nem ilyen ecset­re gondoltam, hiszen ebből a fajtából nekem is sok van, hanem egy olyan valódi, speciális — Dürer ecsetet — kérek, amellyel azokat a csodála­tos hajfürtöket lehetett megfesteni“. Dürer egy szót sem szólt, kiragadta Bellini kezéből a közön­­­séges ecsetet és egy vászondarabra sebtiben egy pompás hajfürtöt festett, amelyet álmélkodva és csodálattal szemlélt a­ világhírű öreg művész- Steinhausen a híres svejci festő egy szép na­pos délutánon kiment a virágos rétre festékeivel, állványával, vásznával és meg akarta örökíteni a világnak egy szépséges kis zugát. Már minden készen állott az alkotásra amikor döbbenettel vet­te észre, hogy mindent hozott magával csak ép­pen ecsetjeit felejtette otthon. Nem habozott, le­hajolt s nehány kis virágnak szirmát letépve, fűszálakkal egy­­fűzfavesszőre kötözte. Készen volt az ecset, amellyel életének egyik legcsodá­latosabb képét festette meg. íme Atyámfiai, ennél ékesebben semmi sem jelképezi az idézett szentírási rész mélységes igaz­ságát. Egyszerű emberek, tudósok, vagy művé­szek, egyre inkább hajlamosak arra, hogy az élet nagy feladatainak megoldását a nagy alkotások létrehozását a tökéletes eszközök birtoklásában lássák. Ezért aztán elhanyagolják az emberi ké­pességeknek legnagyszerűbbikét azt amit képzelő­erőnek szoktunk nevezni. A képzelő­erővel meg­áldott ember a hívő ember. Az az ember, akinek eszméi, egészen magasrendű céljai, megszentelt álmai vannak. A művész ihletnek mondja, s mi ihletett embereknek mondjuk azokat, akik lát­nokok voltak, próféták. Isten szerelmesei miként a mi Urunk Jézus, akinek mértékfölött adatott Isten szent lelkének ihlető, ereje, aki a köznapi­­ban, az élet nyomorultjaiban is, meg tudta látni a legnagyobbat ami bennük rejlik, az Isten or­szágát, amely mibennünk, mi közöttünk van. Jé­zus és akik Őt követik nem a Dürer ecsetjét ke­resik a világban, hanem a Dürer szivét és a lel­két. Ezek tudják azt amit a zsoltár író is tudott, hogy Isten szerelmeseinek tehát azoknak, akik Őt szeretik „álmukban ad eleget.“ Ugye megértitek Testvéreim miről van szól! Nagyszerű dolog és szent dolog a korán kelő és a későn fekvő ember munkálkodása, verejtékkel szerzett mindennapi kenyérért való harca, de az élet művészi tökéletességű képét az emberről és világáról csak úgy lehet megalkotni, ha soha sem tévesztjük szem elől, hogy a legnagyszerűbb eszköz is kevés, ha nincs meg bennünk Isten szent lelkének elegendő ereje. A Sixtina-kápolna egyik freskó jelenetében Michel Angelo úgy festette meg az Isten és az ember viszonyát, hogy Isten a végtelen magas­ságból kinyújtja karját az ember felé és ujjával megérinti az ember szívét. Ebben a képben min­den benne van. Érezned kell és számon kell tar­tanod. Figyelned kell rá bármit cselekedjél! Tö­kéletes, vagy rögtönzött szerszámmal kezdj az alkotáshoz, érezzed, tudjad, hogy Isten ujja meg­érintette-e a szivedet? Erről álmodozzál és ne feledd, hogy szerelmesének „álmában ád eleget • Ámen. D R. Filep Imre : UNITÁRIUS ÉLET Dávid Ferenc vallásalapító püspökünk képe is helyet foglal abban a népszerű képes albumban, amely a közeljövőben lát napvilágot „A magyar nép büszkeségei“ címen. Dávid Ferenc képmását Merényi Rudolf a neves képzőművész készíti az album számára. Az album anyagából egyébként a tavasz folyamán kiállítást rendeznek. Egyházalapítónk emlékezete •­ Egyházközi Tanácsunk elhatározta, hogy az 1954-ik esztendőt Dávid Ferenc emlékévnek nyil­vánítja, egyházalapító mártír püspökünk halálá­nak 375-ik évfordulója alkalmából. Az emlék­év méltó megünneplésére a Tanács egész sor intéz­kedést foganatosított: „Dávid Ferenc kora, élete és munkássága" cím alatt előadássorozatot tarta­nak lelkész és világi afiai március—június hóna­pokban­­i alkalommal. Ezen kívül lelkész afiai egy-egy Dávid Ferencre vonatkozó speciális téma feldolgozásához fogtak hozzá, melyek az őszi lel­­készi napok keretében kerülnek megvitatásra. Unitárius és nem unitárius írók, professzorok, akadémikusok figyelmét felhívta a püspöki hely­nek a Dávid Ferenc emlék­évre, kérve, hogy sa­ját szakterületükön Dávid Ferenccel kapcsolatos munkásságukat előadás keretében ismertessék hí­veink előtt. Az Országos Béketanács figyelmét is felhívta az emlékezetes évfordulóra. A külföldi szabadelvű egyházakat felkérte, hogy az emlék­év méltó megünneplésére maguk is keressék meg a megfelelő alkalmat. Húsvét után Dávid Fe­renc szellemének jegyében lelkészi napokat tar­tanak. Dávid Ferenc munkatársainak tevékenysé­gét és annak documentális feltárását szintén egy­házi és világi afiainak fig­yelmébe ajánlotta a püspöki helynek. Folyamatba tette továbbá „Dá­vid Ferenc breviárium“ könyv­ alakban való ki­adatását is. Pályázatot hirdet a Tanács egy hosszabb és egy rövidebb Dávid Ferenc tanulmány megírá­sára, továbbá az őszi közgyűlés alkalmával a Dá­vid Ferenc emlékistentiszteleten elmondandó imá­ra és egyházi beszédre. A pályázatokat a Tanács pénzbeli jutalomban részesíti. Részletesebb fel­világosítást az Egyházközi Tanács központi iro­dája ad. (IX., Hőgyes Endre­ u. 3.) A Dávid Ferenc emlékévre való tekintettel az eddigi „Egyház és Vallástudományi Bizottságot“ a Tanács megszüntette és helyette „Dávid Ferenc Teológiai Bizottság“ név alatt új bizottságot szer­vezett. A fent említett előadássorozat­ rendjén március 11-én dr. Csíki Gábor püspöki helynök. A lelkiismereti szabadság eszméje Dávid Ferenc előtt és után. Győrfi István lelkész pedig „A val­lásszabadság gyakorlati alkalmazása“ címen tar­tott előadás. Március 25-én R. Filep Imre és Iluszti János, a Dávid Ferenci unitárizmus útkészítői. Április 8-án dr. Zsakó Gyula: Dávid Ferenc tanulóévei és Kolozsvár. Május 13-án: Pethő István és Bencze Márton: Dávid Ferenc az unitárizmus hir­detője országgyűlésen, szószéken és sajtóban. Május 27-én: Ferencz József és Szolga Ferenc: Dávid Ferenc és az unitárius gondolat vál­ságos évei. Június 10-én: dr. Abrudbányai János: Dávid Ferenc tragédiája és jelentősége. Szász János: Az unitárizmus vallástörténeti értékelése, és Dávid Ferenc címen tartanak előadást a­ IX., Hőgyes Endre u. 3. sz. alatti gyülekezeti terem­ben. Az előadások kezdete: d. u. fél 7 óra. A Vigilia c. katholikus folyóirat, szerkeszti: Sík Sándor. 1953. évi novemberi számában is­merteti az angol könyvpiac vallásos újdonságait- Itt olvastuk a következőket: Minket magyarokat közelebbről érdekel az amerikai E. M. Willbur unitárius vallástörténelme, mely már címében is kifejezetten jelzi, hogy foglalkozik az erdélyi unitárius felekezette is. A munka két kötete kö­zül az első a szocinianizmust­ és hittani elődeit, a most­ megjelent második kötet pedig az erdélyi, angliai és amerikai unitárius egyház történetét dolgozza fel. Higgadt hangon ír az erdélyi po­litikai harcokról, a vezetők, főleg Dávid Ferenc munkásságáról.

Next