Unitárius Élet, 1958 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

­át. Amikor a szomorú emlékű nagyharsányi tragédia bekövetkezik (Alvinczi György mártírhalála) az uni­tárius érdekeket ő képviseli a budai basánál. Édes­apja eredetileg budai polgár, aki Buda elfoglalása után Kassára költözik, s valószínű rajta keresztül épül ki intenzív kapcsolat Kassa és Nagymaros között. 1570 az unitárizmus fellendülésének és előretörésének a dátuma, de sajnos már ugyanabban az esztendő­ben alább is hagy a lendület, melynek igazi oka ma még fel nem deríthető, csak feltevésekre szorítko­zunk. 1578-ban nagymarosi Trombitás János magára haragítva a budai basát, 8 gyermekével kénytelen ki­rályi területre menekülni, ahol azonban nem fogad­ják valami szeretettel, többrendbeli felségsértési pert indítanak ellene, sőt életének mentése érdekében kénytelen katolizálni­ is. Úgy látszik azonban tovább­ra is fenntarthatja a hitéhez való hűségét, mert ada­tok vannak arra is, hogy mint katolikus, unitárius pro­pagandát folytat és ezért Nagyszombatból is kitilt­ják. A rendelkezésre álló adatokból és jelentésekből meg­állapítja Esze Tamás, hogy a dunamenti XVI. századi unitárizmusnak a rajongó anabaptistákhoz semmi köze nem volt és azt is, hogy nem „plebejus”-mozgalom, hanem a magyar kereskedővárosok polgárainak a mozgalma, hittanilag pedig a Dávid Ferenc—Servét­­féle racionális antitrinitárizmushoz tartozik. A hozzá­szólások során dr. Kecskés József ref. egyháztörté­ Servet és Castellio A Servet irodalom újabb munkával gazdagodott. Dr. S. van der Woude, az amsterdami állami könyvtár igazgató helyettese, történetíró könyvalakban is kiadta azokat az előadásait, melyeket a hilversumi rádió V. P. R. O. adásaiban tartott Servet és Castellioról. Woude könyve „Vergiusd Geloof” „Megrendült biza­lom” címet viseli és elmondja Servet Mihálynak a protestáns türelmetlenség vértanújának és Castellio Sebestyénnek a vallásszabadság apostolának viszon­tagságait. A holland nyelven megjelent munkáról megálla­pították, hogy Woude­r lebilincselő képet ad Kálvin intrikáiról, amelynek Servet áldozatául esett. A szerző éles fényt vet a reformáció korára. Luther útja nem a szó modern értelmében vett lelkiismereti szabadság felé vezetett. Kálvin magatartásában ez még világosabban látható. Az olyan egyéniségek, mint Servet és Castellio több figyelmet érdemelnek, mivel a mai kor számára igen értékes irányzat képviselői”. A fejezetek címei megvilágítják az érdekes beállí­tást, ahogy a szerző az ismert témát feldolgozza. Kál­vin Genfben, Servet, A genfi pör és Servet máglya­halála. A reakció: Castellio Sebestyén. Castellio harca Bézával és Kálvinnal. Az utószóban ismerteti a nagyvilág unitárizmusá­­nak legjelentősebb adatait. Örvendünk, hogy meglátja azt, hogy az erdélyi unitárizmus legtekintélyesebb alakja és tulajdonképeni mozgató ereje Dávid Ferenc volt és Blandrata csak egyike a vezető személyisé­geknek. Sajnálatos sajtóhiba van a mű 200-201 olda­lain amikor a tordai országgyűlés időpontját 1568 helyett 1653-ban adja és Románia helyett Cseszlová­­kiát ír. Woude az amsterdami állami képtárban felfedezett egy egykori eddig ismeretlen Servetet ábrázoló met­szetet s ezzel a könyvben megjelent képek egyike eddig ismeretlen Servet arcot, mutat be az olvasók­nak. Az újabb Servet resége. irodalomnak e mű igen nagy nye- Ferencz József. net­ kutató egy érdekes adatot ismertetett, amely egy általunk még ismeretlen Kandlerus nevű pozsonyi antitrinitárius vándor könyvkereskedő körözött levele, amely annak bizonyítéka, hogy a királyi Magyaror­szágot igyekeztek hermetikusan elzárni az unitárius propaganda elől. Pirnáth Antal kutató hozzászólásá­ban egy érdekes adatra hívja fel a figyelmet, megta­lálta egy német publikátióban Nauser Ádám unitárius humanista levelét, amelyben leírja magyarországi me­nekülésének egy részletét s ennek alapján, egy az iro­dalomtörténetben sem ismert adat kerül napvilágra, amely szerint az 1570-es évek elején Simándon unitá­rius nyomda működött. Hozzászólásomban az anti­­trinitárizmus polgári-kereskedői jellegére egy érdekes adatot hoztam fel én is, amely szerint 1690-es évek­ben, amikor az unitárizmus felszámolása Pécsen tel­jes­­ütemben folyt, a jezsuiták felpanaszolják, hogy az iparosok közül sokan vannak, akik a segédek félfoga­dásánál szívesebben keresnek unitáriusokat annak el­lenére, hogy Pécs városában szigorúan tilos volt nem katolikus polgárnak élni és nem katolikus segédeket alkalmazni. Az unitárius közösség nevében is köszönetet kell mondanunk dr. Esze Tamásnak azért az önzetlen munkásságáért, hogy magyarországi unitárius múl­tunk felderítésében fáradozik. Szász János debreceni lelkész Dr. Gyulai Zoltán Kossuth díjas akadémikus, Mű­szaki egyetemi tanár a fiát meleg ünneplésben részesí­tette a Magyar Tudományos Akadémia, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tanácsa, valamint az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat, születésének 70. év­fordulója alkalmából. Az Egyetem Tanácsa nevében Rados Kornél rektor üdvözölte az ünnepeltet, majd Szalai Sándor egyetemi professzor a Magyar Tudomá­nyos Akadémia üdvözletét tolmácsolta. Vásárhelyi Boldizsár egyetemi dékán ismertette Gyulai pro­fesszor pályafutását és méltatta nemzetközi viszony­latban is nagymértékeit tudományos munkásságának eredményeit, amelyeket különösen a fényelektromos jelenségek és a szilárd testek fizikája terén ért el a kiváló tudós, akinek a közelmúltban jelent meg két kötetes „Kísérleti fizika” című tankönyve is. Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat jó­kívánságait Szigeti György főtitkár tolmácsolta, majd Perényi József a hallgatók nevében üdvözölte a jubilánst. Közvetlen munkatársai tanulmányaiból összeállított értékes em­lékkötettel lepték meg Gyulai professzort. A jubiláns ünneplésére a nagyszámú közönség soraiban megje­lent Petrov moszkvai, H. Lorenz berlini egyetemi professzor és utóbbi meleg humorral átszőtt bensősé­ges szavakkal elevenítette fel annak a 30 éves barát­ságnak emlékét, amely őt a kiváló magyar tudóshoz fűzi.­­ Az üdvözlésre Gyulai professzor megillető­­dött szavakban mondott köszönetet. Különösen mély hatást váltott ki a hallgatóságból, tordai és kolozsvári diák kora emlékének felelevenítése, amelyek vallo­mása szerint,­­ döntő befolyást gyakoroltak későbbi tudományos pályafutására is. A bensőséges ünneplés után az Egyetem Tanácsa fogadást tartott a megje­lentek tiszteletére. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa a kiváló tudóst a Munka Érdeméremmel tüntette ki. UNITÁRIUS ÉLET 3 Pályázati hirdetmény. Egyházközi Tanácsunk Szentábrahámi Mihály ha­lálának 200 éves fordulója alkalmából 500 Ft. pálya­díjat tűz ki egykori nagy püspökünk életét és mun­kásságát méltató mű jutalmazására. A jeligével el­látott mű terjedelme legalább 40 gépelt oldal. BEKÜLDÉSI HATÁRIDEJE: 1958. JÚNIUS 1. (Bu­dapest, IX., Hőgyes E. útra 3. Unitárius Egyházkör.)

Next