Unitárius Élet, 1964 (18. évfolyam, 1-4. szám)

1964-01-01 / 1. szám

„Hogy mindnyájan egyek legyetek” Az I. A. R. F. elnökének üzenete a tagegyházakhoz az 1964. évi „Nemzetközi Vasárnap” alkalmából A kereszténység kebelén belül széleskörű mozgalom indult meg a különböző felekezetek között szerte a vi­lágban az egységre való törekvést illetően, mely néha úgy tűnik fel, mint valami romantikus illúziója egy olyan kísérletnek, mely szó szerint akarja megvalósí­tani Jézusnak ezeket a szavait: „Hogy mindnyájan egyek legyetek”. Még — mondjuk — 30 évvel ezelőtt igen sok körben azt tartották, hogy a keresztények vallásos türelmetlen­sége a nem-keresztényekkel szemben egyenesen a szent­lélek indításából származik. Úgy látszik ma már a vi­lág egy kissé megtanulta, hogy sem a vallás, sem a faj magában még nem jelent semmiféle felsőbbséget és a modern társadalom megértést, sőt éppen türelmességet követel az emberi érintkezések viszonyában. Feltehetjük tehát a kérdést: valóban előrehaladást jelent ez? Azt jelenti ez, hogy az I. A. R. F. munkája véget ért és a céljai mind megvalósultak? Mi szabadon gondolkodó vallásos emberek hálával ismerjük el a mérhetetlen változásokat a spirituális világban, meg­köszönjük Istennek, hogy inspirálta a római katoli­kusokat és a protestánsokat, a liberálisokat és az or­­thodoxokat egyaránt, hogy keressék az egymáshoz való közeledés útját, miközben kölcsönösen felismerik, hogy mindenikük ugyanazt az egy Istent imádja, mind­nyájunk közös mennyei Atyját. De számomra ez nem jelenti azt, hogy most már nincs semmi szük­sége, sem értelme annak, hogy a teológusaink újra meg újra feltegyé­k a kérdést. Vajon ez vagy a hitnek ez a meghatározása tartalmaz valami olyan igazságot, amellyel megélhet a modern ember? Készülődünk az 1964. évi kongresszusunkra ezzel a figyelemre méltó problémával: „A holnap világának a vallása”. Tudjuk, hogy a mostani nemzedék ma alakítja, készítgeti a hol­nap világát. Kiváló előadók a különböző országokból meg fogják világítani minden oldalról ezt a mindnyá­junk számára fontos problémát. Nem kétséges, hogy segíteni fognak nekünk abban,hogy az emberiség je­lenlegi helyzetének elemzésében, a veszedelmek felis­merésében és a lehetőségek felmérésében tisztuljon a látásunk. De elsősorban rajtunk áll, hogy megtartsuk, ha ugyan nem kell visszaszereznünk Istenhez szóló imádságainkban való lelki tisztaságunkat és ama vá­gyódásainkban, hogy teljesek legyünk Krisztusban és az egész emberiség ügyének megítélésében. Messze­menően függ a jelenlevő és teljes szívvel együttmű­ködő tagoktól, hogy a kongresszusnak sikerül-e ered­ményre jutni azáltal, hogy megtaláljuk a biztos jövő útját a közösség és az egyén számára abban a vonat­kozásban, ahogy Pál apostol megparancsolta egykor: „Álljatok erősen a szabadságban, mivel, hogy Krisz­tus szabadokká tett bennünket”. H. J. Wytema, a Szabadelvű Keresztények és a Vallásos Szabadság Szövetségének elnöke Angol könyv az unitárizm­usról „Az unitárizmus a jövő vallása” címen figyelemre méltó könyv látott napvilágot a közelmúltban Bruce Findlow angol unitárius lelkész tollából. E könyvből közöljük az alábbi szemelvényt: * Az unitárius vallás kezdete különböző helyen élő, különböző nemzedékekből származó emberek életében bontakozott ki, nem pedig egyetlen isteni megnyilat­kozás formájában egy ember, vagy egy csoport ember előtt. Servét, Locinus, Bidle, Firmin, Lindsey, Priestly egyaránt jobban bízott saját tudásában és meggyőző­désében, mint koruk hivatalos tanításában. Idővel az egyéni kezdeményezést szerződés követte, amely so­hasem volt korlátozott, és az unitárius hit változott, fejlődött az emberi tudás növekedésével együtt, foly­tatódott és erősödött az évek folyamán. Az unitárius hitnek jövője van, mert — ahogy a múlt is mutatja — sohasem láncolódott elmúlt tanításhoz, va­gy szo­kásokhoz, hanem buzdít a bölcsességben való növe­kedésre. Jövője van azért is, mert a megértés alapjá­nak inkább az emberi tapasztalatot tartja, mint az isteni kinyilatkoztatást. Az emberi körülményekben keresi az isteni szellemet; Jézus és mások életében — a Bibliában és más írásokban, melyeket egyaránt ih­letett emberek munkájának tart, és nem utolsósorban vizsgálja az emberi cselekedeteket az új és megújult isteni tudatosság szempontjából. Nem kell védenie néhány végleges tanítást, mely régi kinyilatkoztatá­sokon alapul, egyetemes sugalmazásban, inspirációban bízik ■, hogy minden korban azok az emberek, akik igazak, keresik a Világosságot, s megtalálják azt. Az unitárius hitnek jövője van, mert hagyományának középpontjában az egyszerűség áll; egyszerű hit, me­lyet őszintén megtartanak. Nem állítja, nem reméli, hogy mindenre választ talál; az élethez elegendő az az egyszerű hit, amelyet Jézus két nagy parancso­lata foglal magában. Az unitárizmus tehát megen­gedi a kétkedést, a kétséget és az agnoszticizmust, és valójában felismeri, hogy annak, aki mélyen elmerül a hit kutatásában, ezek vallásos tapasztalatának épp­úgy részei, mint a hit, tudás és a hiedelem. Az unitá­rius hitnek jövője van, mert igenli az életet, a jelen­legi élet tapasztalatát úgy üdvözli, mint a tudás, a szolgálat és az öröm alkalmát, üdvözöl mindenféle új tudást, harcol a babona és a tudatlanság ellen, elő­segíti a bölcsesség és megértés terjedését, keresi az alkalmat, hogy szője az embertestvériség hálójának minden ellentétet elfedező szent palástját, a szeretet, igazság, őszinteség érzésének fonalával az emberek szívében. Az unitárius vallás az élet vallása a mostani és itteni élet isteni lehetőségeinek kifejezése. Folya­matosan foglalkoztatják az emberi tapasztalat magas­ságai és mélységei, hogy lássa a határokat és lehetősé­geket, de az emberi értelem iránti tisztelet nem en­gedi, hogy dogmatikusan beszéljen arról, ami bizony­talan vagy rejtve van. Az unitárius hitnek jövője van, mert nem egy könyvön, vagy egy tanításon, egy ihletett alapítón vagy szervezeten, különleges formákon, vagy szertar­tásokon és szimbólumokon nyugszik, hanem az em­beri és az isteni szellem találkozásán. Az emberben jobban bízik, mint az emberi találmányokban, az emberen keresztül Istent pillantja meg, azonban min­dig tudatában van, hogy Istenről alkotott képe és leírása tökéletlen és nem kielégítő. Sz. Szabó Katalin 2 UNITÁRIUS ÉLET › 11111111111111111111111111­1111III IIII I nil III l:m­il l;l:l 11 Mill...III1111111­ 1­1*^, cd vés Olvasóinknak I­­stentül áldott húsvéti ünnepeket kívánunk ! "ilii mimi 11 in i in 11 in 11111 rí 111 hím in 111 mi ni rí 1111111111111111111 ír

Next