Unitárius Élet, 1969 (23. évfolyam, 1-4. szám)
1969-01-01 / 1. szám
a közel fekvő holnapnak is ez legdöntőbb problémája: a szétosztás mikéntje! — Húsvétja a ma emberének csak akkor lesz, ha azért imádkozik és azért dolgozik és annak érdekében cselekszik minden igaz és tisztaszívű ember ezen a világon, hogy mindaz, ami van és amit Isten gazdag ajándékaként birtokolunk, a szociális igazságnak, a humánumnak, az emberi szeretetnek, szolidaritásnak és egymás terhe hordozásának készségével, igazságosan és békességesen osztassék el egymás között! Egy alapvetően új életre való feltámadásnak ezt a jézusi kelyhét emeljük magasra azzal a hittel, hogy azt maga a húsvétnak hőse, Jézus, az embernek fia nyújtja felénk. Ámen. R. Filep Imre helyettes püspök OMNIA PROBATE A százötven esztendős Baltimore-i prédikáció Négyszáz esztendővel ezelőtt jelent meg Dávid Ferenc szerkesztésében az első latin nyelven írt nemzetközi unitárius kiadvány, a „De falsa et vera ...” E munka mottójául, Dávid Ferenc, Pál apostolnak a Thessalonikabeli gyülekezethez írott első levele 5. részének 21. versében olvasható igét választotta: Omnia probate, quod bonum est tenete. Magyarul: Mindeneket megpróbáljatok és ami jó, azt megtartsátok. Amikor 1819-ben a korai amerikai unitarizmus az első unitárius lelkészt iktatta be hivatalába Massachusetts állam területén kívül a Maryland állambeli Baltimore városában, William E. Charming beiktató beszédének textusául ugyanezeket az igéket választotta. Egyik angol nyelven írt tanulmányomban rámutattam arra, hogy a Dávid Ferenc által szerkesztett „De falsa et vera..c. könyv egyetlen amerikai könyvtárban sem található meg, így nyilvánvaló, hogy Channing e textus megválasztásakor nem kapott inspirációt Dávid Ferenctől. Az azonban tény, hogy mindketten egy-egy jelentős alkalomkor, amikor az unitárius keresztény vallást akarták a más nézetet követőkkel megismertetni, azonos gondolatból indultak ki. Ez a textus egyben kifejezi az unitárius tolerancia eszméjét is, mind saját hívei, mind a más hitet vallókkal szemben. Amerikai unitárius-univerzalista testvéreink most emlékeznek meg a baltimorei prédikáció másfélszázados évfordulójáról. Egy év múlva, 1970-ben ünnepült meg az univerzalista mozgalom megindulásának kétszázéves fordulóját. Az amerikai unitárizmus nem édesleánya az erdélyinek, és aránylag kevés inspirációt kapott a nála mintegy félévszázaddal idősebb angol unitárizmustól. Az Angliától elszakadt gyarmatok városi és falusi gyülekezetei vallási téren is szakítottak az anyaországi államegyházzal. A legtöbb helyen szabad gyülekezetek — kongregációk — alakultak és egyházilag magukat kongregácionalistáknak nevezték. Massachusetts államban a konzervatívok és a liberálisok között a XVIII. század derekától kezdődően vita támadt. A XIX. század elején már látható jelei vannak annak, hogy az egyre erősödő szabadelvűek valamilyen laza szervezetbe tömörültek. Egy-egy lelkészi állás megüresedésekor harc indult az utódlásért. E harc nem a jelöltek személye, hanem hittani állásfoglalása körül zajlott. A szabadelvűek, akiket hol ariánusoknak, hol antitrinitáriusoknakneveztek, lassan elérkezettnek látták az időt a nyílt színvallásra és kenyértörésre is. Az alkalom akkor jött el, amikor Baltimore város gyülekezete szabadelvű lelkészt választott J. Sparks személyében. A beiktató beszédet a fent idézett textus alapján, az amerikai unitáriusok legnagyobb prédikátora, gondolkodója, W. E. Channing tartotta. Ebben a beszédében ez az egyébként szelíd lelkű és nem harcos személyiség támadólag lép fel az ortodoxokkal szemben. Egyenként foglalkozik az unitáriusok megkülönböztető hitelveivel. Bebizonyította, hogy ezek a szentíráson és a józan ítélőképességen alapulnak. Szembeállította az unitárius hitelveket az ortodoxok dogmáival. Talán egyetlen más, Amerikában elmondott, egyházi beszédnek sem volt annyi olvasója és olyan nagy hatása, mint ennek. Channing fellépése az ortodoxokat egyszerre védekezésbe kényszerítette. 1819-től számítjuk az amerikai unitárizmus nyílt fellépését. Néhány évvel később, 1825-ben, több mint száz gyülekezettel megalakul szervezetük, az Amerikai Unitárius Társulat is. Channing emlékezetes prédikációját Simén Domokos kolozsvári teológiai professzor magyarra lefordította és a Keresztény Magvető negyedik kötetében, 1868-ban már meg is jelent. Channing „Az unitárius keresztény vallás” c. prédikációjában többek között a következőket mondja: „Mi úgy tekintjük a szentírást, mint bizonyságát Isten folytonos kijelentésének ... Mi hiszünk az Isten egységében, vagyis hogy csak egy Isten van. Mi az igazságnak végtelen fontosságot tulajdonítunk ... Hisszük, hogy Jézus egy értelem, egy lélek, egy lény, s annyira külön személy az Istentől, mint mi. ... Hibáztatjuk a háromság tanát azért, hogy nem elégedvén meg azzal, miszerint Istent három lénynek mondja, még Jézusból is két személyt csinál.. . Mi hiszünk Isten erkölcsi tökéletességében. Mi főleg azért becsüljük nagyon nézeteinket a keresztény vallásról, mivel azok az ő szeretetre és tiszteletreméltó tulajdonait védelmezik. Mi azt hisszük, hogy az Atya azért küldötte Jézust, hogy az emberiség erkölcsi és szellemi szabadságát eszközölje”. „Mi e rendszert nem elsietve és megfontolás nélkül fogadtuk el, hanem hosszas és sok gondolkozás után ... Mindeneket megpróbáljatok és ami jó, azt megtartsátok”. Ferencz József William E. Channing 1780—1842 2 UNITÁRIUS ÉLET ISTENTISZTELETEK Húsvét első napján (április 6-án): Nagy Ignác u.: de. 11. Hőgyes Endre u.: de. 10. Pestlőrinc de. 11. Pesterzsébet: de. 9, Vecsés du. 3.30, Rákospalota de. 11.30, Mátyásföld: du. 4 órakor. Húsvét másodnapján: Nagy Ignác u.: de. 11. Hőgyes Endre u.: de. 10. Pestlőrinc: de. 11. Mindkét napon minden istentiszteleti helyen úrvacsoraosztás. Nagypénteken, Nagy Ignác utcai templomunkban Passió-éneklés du. 6 órakor. GYÜLEKEZETI ÖSSZEJÖVETELEK (szeretetvendégséggel) Nagy Ignác utcai gyülekezeti teremben április 12-én és május 3-án du. 1-kor, szombaton. Hőgyes Endre utcai gyülekezeti teremben április 20-án és május 18-án, vasárnap du. 6-kor.