Unitárius Élet, 1970 (24. évfolyam, 1-4. szám)

1970-01-01 / 1. szám

Emlékezés felszabadulásunk 25. Hazánk egész népe, intézménye­inknek egész sokasága, a rádió, a­­ televízió, a sajtó napjainkban mind az emlékezés lázában ég, hiszen ké­szülődünk e negyedszázados évfor­duló alkalmából, igaz bensőséges örömmel megünnepelni hazánk fel­­szabadulásának felejthetetlen évfor­dulóját, vanitárius egyházunk sem maradhat ki az emlékezők sorából. Napok óta idézgetjük egyházi köz­pontunkban a 25 évvel ezelőtt be­köszöntött sors- és korfordulót jelző eseményeket. Az egyházon belülie­ket és természetesen az egyházon kívülieket is. Most éppen dr. Máté­­ffy Géza atyánkfiát kérdezgetjük, aki a budapesti központi egyház­­községünknek gondnoka, világi el­nöke. Felcsillan szemében az emlé­kezés tüze és megelevenedik emlé­kezésén keresztül hazánk felszaba­dulásának hősi korszaka. A főváros felszabadulását köve­tően egyházunkban megalakult az Unitárius Egyház Budapesti Intéző Bizottsága Szent-Iványi Sándor bu­dapesti vezető-lelkész egyházi- és dr. Dániel Gábor világi elnöksége mel­lett. Az Intéző Bizottság titkára Fe­­rencz József lelkész. Tagjai között ilyen nevek szerepelnek: a világ­hírű Bartók Béla, akinek hazaérke­zését várja népünk és akit még tá­vollétében országgyűlési képviselő­­vé választanak és akit eme nagy­szerű hazaérkezésében a ködvetlen halál akadályoz meg. De az élők kö­zül tevékeny tagjai az Intéző Bizott­ságnak számos más neves tudós és közéleti személyiség sorában pl. dr. Sinka Géza országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigaz­gatója; Ma­l­asits Géza a Szociálde­mokrata Párt natinás nevű tagja, országgyűlési képviselő; dr. Daniel Gábor, akiről már szóltunk, az Ügy­védi Kamara vezetőségében tölt be kimagasló szerepet. Szent-Iványi Sándor szintén országgyűlési képvi­selő és sokat dolgozik az egyház új­jáépítésén Kereki Gábor lelkész is, aki ma az angliai Croydon unitárius gyülekezetének pásztora. A haladó szellemű unitárius egy­ház tagjainak nevével léptem-nyo­­mon találkozunk az újjáépítés lázá­ban égő és tevékenykedő közéleti személyiségek sorában; dr. Simándi Tamás a NOT elnöke; dr. Molnár Sándor a Népbíróságok mellé szer­vezett Ügyészség elnöke; dr. Gálfal­­vy István népbírósági tanácselnök; dr. Szombathfalvy György atyánk­fia a budapesti tankerület főigaz­gatója; dr. Kemény Gábor egykori tordai gimnáziumunk volt tanára, a Pedagógusok Szakszervezetének el­nöke; Fodor József, a hírneves köl­tő, az írószövetség megszervezésében vállal oroszlánrészt; a Belügyminisz­tériumban dr. Szent-Iványi József, mint miniszteri tanácsos, Dr. Fodor Gyula mint miniszteri titkár, dr. Ferencz József főgondnokunk pedig a kezdeti újjáépítésnek ebben az időszakában ugyancsak a Belügymi­nisztériumban, a Kivándorlókat és visszavándorlókat Védő Iroda igaz­gatója. És még hány meg hány ki­tűnőségünket sorolhatnék fel. Az ifjabbak közül a budapesti egyház­­község egykori gondnokára, dr. Bölöni Andrásra gondolunk, ki a főváros szolgálatában tevékenyke­dett, a közlekedésrendészetünk ki­tűnő szaktekintélyére, dr. Márkos Je­nőre. Az egyházközség újjáépítésében felejthetetlen érdemeket szerzett dr. Lázár János vagyon­gondnok, aki­nek áldozatos tevékenységét még ma is magán viseli egyházi központunk temploma és egész épület-komplexu­sa. Az egyházi újjáépítésből dereka­san vették ki részüket lelkészeink a fővárosban és vidéken egyaránt. Nevüket és munkájuk elismerését őrzik egyházi annaleseink. De feltét­lenül szólnunk kell rendkívül nagy aktivitást kifejtő asszonyainkról, akik Vadady Albertné elnökasszony vezetésével kimagaslóan vették ki részüket az újjáépítésből. Gondnok atyánkfia másokról be­szél, mások munkáját és érdemeit méltatja, de mi megkérjük dr. Má­téffy Gézát, hogy levetkőzve közis­­ismert szerénységét és önmagával kapcsolatos szófukarságát, beszéljen saját élményeiről és emlékeiről is, hiszen a felszabadulásnak úgyszól­ván első óráiban már részese volt az újjáépítés nagy feladatának. Dr. Mátéffy Géza kipróbált szak­ismereteivel az ország, majd a fővá­ros közellátásának megszervezésében vállal áldozatos munkát, hatalmas terheket. A debreceni kormány Bu­dapestre érkezése előtt már megala­kult a fővárosi közellátás kormány­biztossága, amelynek kormánybizto­sa a rendkívül rövid idő alatt orszá­gos népszerűségre emelkedett Vas Zoltán volt. A kényszerű emigráció­ból hazatért és az újjáépülő élet leg­döntőbb szakaszán hatalmas mun­kát vállaló Vas Zoltánt dr. Mátéffy Géza atyánkfia úgy jellemzi, mint megértő, rugalmas gondolkodású, melegszívű emberbarátot, aki gyor­san tudta a rosszat felejteni és a jó és hasznos emberit szolgálni. És íme évfordulójára Vas Zoltán helyettes kormánybiztosa és a főváros közellátásának egyik megszervezője dr. Mátéffy Géza atyánkfia volt. 1945. májusában azonban dr. Má­téffy Géza már a Közellátási Mi­nisztérium adminisztratív államtit­kára. 1945. június havában nemzet­­gyűlési képviselővé választják. 1947 végétől pedig még magasabb pozí­cióra nevezi ki köztársaságunk el­nöke, az Országos Közellátási Hiva­tal elnöki tisztségére. Dr. Mátéffy Géza nevéhez fűződik az a nevezetes és az egész országot érintő intézke­dés, amelynek eredményeképpen az 1947. évi katasztrofális rossz termés ellenére sem csökkent az ország la­kosságának kenyérfejadagja! Sőt az új termés betakarításakor 300 vagon kenyérgabona felesleggel zárja a dr. Mátéffy Géza vezette országos főhi­vatal az évet. 1948 a londoni olimpiász feledhe­tetlen éve. Felmérhetetlenül fontos volt számunkra, hogy az újjászületés gondolatának jegyében jó hírt tud­junk adni magunkról a világnak. A Magyar Olimpiai Bizottság dr. Má­téffy Géza államtitkárnak fejezi ki köszönetét „azért a lelkes segítő­készségért, amellyel az olimpiai elő­készületek során, mint a Közel­látási Hivatal elnöke, lehetővé tette, hogy olimpiai jelöltjeink a megkí­vánt élelmezésüket megkaphassák. Ugyancsak hálás köszönetét nyilvá­nítja azért is, hogy Mátéffy Géza ál­lamtitkár biztosította mind a tatai edzőtábor, mind pedig a Londonban, a magyar csapat élelmezésére kikül­dendő élelmiszereket.” Dr. Mátéffy Géza atyánkfia az egész olimpiai tá­bor ellátását úgy szervezte meg, hogy a terhekből minél kevesebb essék az államháztartásra!­­ Sze­münk előtt egy másik köszönő levél, amelyben a dolgozók mondanak kö­szönetet azért, hogy korszerűen fel­szerelt ülüdőt szervezett és szerzett számukra dr.Mátéffy Géza államtit­kársága idején. A legékesebben azonban építő tevékenységéről a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R. T. ózdvidéki bánya és gyárüze­meinek Nemzeti Bizottsága által írott köszönő­levél tanúskodik, amelyben azért fejezik ki hálájukat 42 ezer főt kitevő dolgozónak nevé­ben, hogy „az ellátatlanok kétségbe­ejtő helyzetét... minden bürokrati­kus sallangot félredobva olyan tett­erősen és a munkásság érdekében olyan szívvel és lélekkel karolta fel, hogy sikerült a háborgó kedélyeket megnyugtatni, a munkásság bizalmát megerősíteni és a vérünkből való kormányunk iránti készséget meg­szilárdítani !” Dr. Mátéffy Géza atyánkfiát 1947 májusában a Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztjével és még ugyanazon év novemberében pedig ugyanennek az érdemrendnek kö­zépkeresztjével tünteti ki a minisz­terelnök javaslatára köztársaságunk elnöke. Aki megszokta, hogy egy életen át minden erejével és képességével a közös emberi jót szolgálja, az nem Dr. Mátéffy Géza UNITÁRIUS ÉLET .

Next