Unitárius Élet, 1977 (31. évfolyam, 1-4. szám)
1977-01-01 / 1. szám
INTERNATIONAL ASSOCIATION FOR RELIGIOUS FREEDOM (IARF) Dr. Kovács Lajos püspök, az IARF elnökének üzenete 1977. nemzetközi vasárnapján A mi 76 éves szövetségünknek első neve ez volt: „Az unitárius és más liberális gondolkodók és dolgozók tanácsa.” Azért alapították, hogy „kapcsolatba kerüljenek azokkal, akik minden országban azon igyekeznek, hogy egyesítsék a tiszta vallást a teljes szabadsággal és megerősítsék a testvériséget és együttműködést”. Szövetségünk 1900 óta változásokon ment át, és ennek eredményeképpen a nevét is többször megváltoztatta. Nagyszerű korszaka az első világháborúig tartott. A Bostonban 1907-ben, Berlinben 1910-ben és Párizsban 1913-ban megtartott kongresszusok kiváló alkalmak voltak a liberális kereszténység számára. Charles Wendte amerikai lelkész, a szervezet titkára, a párizsi kongresszuson tartott beszámolójában nagy megelégedéssel mondhatta, hogy az idő és a körülmények minden szempontból kedvezőek a liberális keresztény gondolkozásnak. Ezután, mint ahogyan azt mindannyian tudjuk, a mozgalom erős hanyatlása következett be. A második világháború utáni újraszervezéssel munkája szélesebb körűvé vált. Fejlődésének jelenlegi stádiumában nem csupán a liberálisan gondolkozó keresztény egyházak és egyének szervezete többé. A neve ma: „A vallási szabadság nemzetközi szövetsége.” Amit dr. Max Knapp (USA), a szervezet egykori titkára mondott a londoni kongresszuson 1966-ban, még ma is fennáll: „Dacára a sok nehézségnek és bizonytalanságnak, a vallásos liberalizmus közössége létezik, bár sohasem valósultak meg teljesen az alapítók és utódaiknak álmai. Az őszinte, liberális, vallásos ember, szellemi rokonságot és transzcendentális célokat keres, ami több mint lokális, több mint felekezeti, több mint nemzeti. Ha nem lenne az IARF, úgy meg kellene alapítani, mert tagságának határozott a lojalitása a nemzetközi közösség ideáljához, és ahhoz a reménységhez, hogy nagyobb jelentőségűvé fog kialakulni.” A múlt év legfontosabb történelmi eseménye az IAAF japáni konferenciája volt. Egy „új út volt a megértéshez, siker, ami felülmúlta a legnagyobb várakozásokat is, olyan élmény, ami egy életben csak egyszer fordul elő”. A találkozáson kitűnt, hogy hidak léteznek a keleti áhítatosság és a nyugati vallásosság között. Az amerikai unitárius univerzalisták Kaliforniában, június végén tartott kelet-nyugati IAAF- találkozója is nagy siker volt. A szövetség elnökeként meglátogattam a múlt évben különböző tagcsoportokat Hollandiában és Észak- Írországban, részt vettem az angol unitáriusok Edinburghban tartott közgyűlésén; júniusban szívesen látott vendége voltam az Egyesült Államok unitárius és univerzalista egyházának, meglátogattam a központot Bostonban, New Yorkban és Chicagóban több gyülekezetét. Ebben az évben különböző regionális konferenciákat és bizottsági gyűléseket fogunk tartani, amelyeknek célja a három évenként tartandó IAAF-kongresszus előkészítése, amely Oxfordban lesz 1978 augusztusában. Az április 15. és május 13. közötti időre dr. Robert N. West, az amerikai unitárius univerzalista egyház elnöke, nagyszerű programot állított össze számomra, hogy látogassunk meg együtt több nagy várost az Egyesült Államokban, ami lehetővé tenné számomra, hogy beszélhessek a gyülekezetek tagjaival, mint az IARF elnöke és mint a Romániai Unitárius Egyház püspöke. Továbbá július 21—23. között egy regionális IARF theológiai konferenciát készítünk elő Kelet-Európa részére Kolozsváron, Romániában, amelyen a nyugati világ gyülekezeteinek képviselői is részt fognak venni. A mi feladatunk nemes. Ahogyan az IAAF előző elnöke dr. Dana McLean Greeley (USA) mondta: „A vallás a megújulást szolgálja ... meg kell mutatni az utat egy új korszakhoz, és feladata, hogy békét és testvériséget követeljen... A liberális vallásnak különösen ebben az irányban kell haladnia. Feladatunk az kell és kellene, hogy legyen, hogy mindenkit szeressünk ... még akkor is, ha gyűlöljük a bűnt és az erőszakot.” A nemzetközi vasárnap egy olyan alkalom, amikor gondolnunk kell Szövetségünk gazdag programjára, és hogy ebben az évben is mindent elkövessünk, ami erőnkből telti, hogy elősegítsük a nemzetek közötti megértés szellemét, „a megbékélés hatalmas feladata az, hogy a fegyvereket ekevassal helyettesítsük, hogy a gonoszt a jóval legyőzzük, és hogy a jóakarat áraszsza el a földet, ahogy a víz a tengert”. „A mi igánk könnyű, és a mi terhünk gyönyörűséges.” AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS ÜLÉSE Az Országos Béketanács január 28-án a Parlamentben tartott ülésén tudomásul vette az 1976. évi munkáról szóló beszámolót, mely hangsúlyozta, hogy az 1976 októberében, Budapesten tartott Fejlődési Világkonferencia a nemzetközi és a magyar békemozgalom kiemelkedő eseménye volt. A beszámoló megállapította, hogy: „A magyarországi egyházak, a korábban kialakult gyakorlat szerint kapcsolódtak be az Országos Béketanács éves munkaprogramja célkitűzéseinek megvalósításába. Az egyházak vezetői és papjai, a hivők mind szélesebb körben vesznek részt a békéért folytatott küzdelemben. Az egyházi vezetők törekedtek arra, hogy a fiatal papokat is fokozottabban bevonják a békemunkába. A nemzetközi tanácskozáson részt vevő magyar egyházi személyiségek aktív közreműködése fokozott figyelmet, elismerést váltott ki.” Sebestyén Nándorné főtitkár vázolta az 1977-ik esztendő fontosabb feladatait. Ezek közül kiemeljük a Béke és Barátsági hónap célkitűzései közül a május 4-én a Parlamentben tartandó megnyitóülést, továbbá a következőket : Az Országos Béketanács szeptemberben Országos Békekonferenciát hív össze a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseinek megvitatására. Októberben ünnepi ülésen emlékezik meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. Végül támogatja a Béke-világtanács által javasolt kulturális évfordulókról való megemlékezéseket, köztük novemberben Ady Endre születésének 100-ik évfordulóját. Az Országos Béketanács részletesen kidolgozott munkaprogramját a hazai egyházak is támogatják, akiknek nevében a januári ülésen dr. Cserháti József pécsi megyepüspök szólalt fel. Az Országos Béketanács munkáját támogatva, Helsinki szellemében készülődünk az ősszel Belgrádban tartandó beszámolóra, mely reményünk szerint előrelépést jelent a béke útján. 2 UNITÁRIUS ÉLET