Unitárius Élet, 1978 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1978-01-01 / 1. szám
ÚJESZTENDEI KÖSZÖNTÉS RÉSZLET DR. KOVÁCS LAJOS PÜSPÖK, AZ IAAF ELNÖKE KÖRLEVELÉBŐL Újévi köszöntésem alapjául két bibliai verset választottam. Az egyik a Királyok 1. könyvében, a másik a Máté szerinti evangélium 10. fejezetében olvasható. Az ótestamentumi szöveg így szól: „Egy halk és szelíd hang hallatszék.” Az Újszövetség szózata pedig ez: „Legyetek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok”. Ismert hely mindkettő, ismert és időszerű. Az első Isten lényével kapcsolatos, a második embertársaink iránti magatartásunk tekintetében ad számunkra eligazítást. Az Ószövetség Istene az erős, hatalmas, szentségében és igazságosságában is zord, irgalmatlan Isten volt, aki megbüntette az atyák vétkeit a fiúkban, és ítéletével keményen lesújtott mindazokra, akik hozzá hűtlenné váltak, és parancsolatait nem teljesítették. Ehhez az Istenhez csak félve, porig megalázkodva lehetett közelíteni. Ez az Isten, aki viharban, szélvészben szokott megnyilatkozni, akinek a járása nyomán sziklák szakadoztak szét és megingott a föld, ez az Isten szólott annak idején a tudósítás szerint az ő prófétájához, Illéshez, nem parancsoló, büntető, ítéletet hirdető módon, ahogyan azt a próféta várta, hanem „halk és szelíd hangon”. Ez azt jelenti, hogy Illés ezelőtt közel 3000 esztendővel már megsejtett valamit Isten simogató jóságából, szerető gondviseléséből, és ha egyelőre még homályosan is, de ráeszmélt Isten atyaságának magasztos voltára. Illést Jézustól időben szinte egy egész évezred választja el. Hosszú utat kellett tehát Illés utódainak megtenniök, amíg a jézusi magaslatig elérkeztek, ahol tisztán, világosan jutott kifejezésre a szerető, édes, jó Atya fogalma, akinek lényege a békesség és szeretet, aki halk és szelíd hangon szól az ő gyermekeihez, és szeretettel öleli magához legnemesebb teremtményét, az embert. A halk és szelíd hangon hozzánk közeledő édes, jó Atya, az ő legjobb fián, a Názáreti Jézuson keresztül kétezer év óta szüntelenül árasztja felénk az üzenetet: „Legyetek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok”. Ez azt jelenti, hogy okosan, józan szemlélettel, de ugyanakkor szelíden, a szeretet legfőbb parancsolata értelmében kell élnünk földi életünket, hogy az eszményi világhoz, Isten országához közel jussunk. Hálát mondunk Istenünknek, hogy simogató, védő, oltalmazó gondviselésével velünk volt a tovatűnt esztendőben is. Köszönjük gondviselő Istenünknek, hogy a mindennapi élet zajából az elmúlt esztendőben is kihallhattuk a felénk forduló, újra meg újra hozzánk érkező halk és szelíd isteni hangot. Köszönjük Istenünknek, hogy adottságaink figyelembevételével, legjobb tehetségünk szerint, az evangélium szellemében az elmúlt esztendőben is okosan és szelíden, Istenbe vetett feltétlen, diadalmas hittel, de ugyanakkor józan megfontoltsággal irányíthattuk egyházunk életét. Sok újat Újév reggelén nem mondhatunk. Tulajdonképpen ott kell mindent folytatnunk, ahol a tegnapi napon abbahagytuk. Egyházunk életprogramja az evangéliumban, egyházalapítónk, Dávid Ferenc tanításában és hitvédő őseink példamutatásában meg van határozva. Elismerjük, hogy gyarló voltunkban ennek a programnak a végrehajtása a múltban csak részben valósult meg. Arra kell tehát törekednünk, hogy az új évben istenhitünk még erőteljesebbé, közösségi munkánk még eredményesebbé váljék annál, amilyen az elmúlt esztendőben volt. Gondviselő Istenünk szeretete, békessége, áldása legyen mindannyiunkkal. Kolozsvár: Dr. Kovács Lajos