Unitárius Élet, 1987 (41. évfolyam, 1-6. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Nekünk sem lehet szentebb életcélunk ez új esztendőben, mint ama közös boldogságra vezető ösvényeket megújítani, építeni. Minden útnak, ösvénynek az a rendeltetése, hogy kisebb vagy nagyobb közösségeket, emberek sokaságát elvezesse egy célhoz. Nem egy embert, hanem embereket, minket is, másokat is. Sajnos, mindig hajlamosak voltunk arra, hogy csak saját, egyéni utainkat járjuk, saját boldogulásunkat keressük. Ez soha nem volt helyes, de ma különösen elfogadhatatlan magatartás. Nekünk ma együtt, közösen kell építenünk, békés, boldog életünket, vállat vállnak vetve, egymás terhét is hordozva. Ha így járunk 1987-ben, akkor az újévi jókívánságok valóra válhatnak, akkor az új év valóban új lesz, és talán boldogabb is a régieknél. Ezért nem szabad megfeszülnünk imádkozni és minden tőlünk telhető jót meg is cselekedni. Bajor János : UNITÁRIUS ÉLET Dr. Erdő János: Teológiai tanulmányok Hézagpótló könyv jelent meg 1986-ban az Unitárius Egyház kiadásában Kolozsvárott, a romániai egyházunk főjegyzőjének, a kitűnő teológiaprofesszornak tizenhat tanulmányát tartalmazó gyűjtemény, amely az unitárius gondolkodás alapvető kérdéseit tárgyalja. Több évtizedes elmélyült hittani, valláserkölcsi és egyháztörténeti kutatómunka nagyszerű eredményét veheti kézbe az olvasó. Az unitárius egyház történetét a Dávid Ferenc születésétől halálának 400. évfordulójáig kronologikus hűséggel egybefogó bevezető rész minden fontos eseményről, drámai fordulatról rendkívül tanulságos és szemléletes áttekintést ad, majd ezután következnek az unitárizmus múltját és jelenkori helyzetét elemző és feltáró tanulmányok. A kötet nem jelöli az egyes írások keletkezési idejét, de ezzel végső soron való egységének illúzióját erősíti az olvasóban. Erdő János két tanulmánya foglalkozik Dávid Ferenccel, s mindjárt elöljáróban kidomborodik, mennyire pótolhatatlanok az elméleti munkák hitéletünkben, a segítségadás a minél egyértelműbb eszmei eligazodáshoz. Rendkívül fontos tétel annak kinyilvánítása, hogy Dávid Ferenc lényegében nem volt hitújító, hiszen csupán visszatért a niceai zsinat előtti őskeresztény szemlélethez, vagyis a hamisítatlan Bibliához („Dávid Ferenc biblicizmusa”, Dávid Ferenc és a vallási türelem problémája”). ,,A 16. század — írja Erdő János — határkő Európa történetében. Ekkor szabadult fel a szellem az egyház gyámkodása alól, alakult ki egy autonóm értékrendszer, született meg az egyéniség tisztelete, és indult útnak egy új szellem.” Ennek a szellemnek egyik leglényegesebb vetülete a vallási türelem amely „lehetővé teszi a gondolatok, eszmék és tapasztalatok szabad kicserélését, a vallásos nézetek közeledését, hogy az emberek egymás személyét és hitfelfogását kölcsönösen tiszteljék, s egymással békében éljenek. Mindez egyet jelent a szabadságban megnyilvánuló emberszeretettel.” ,,A türelem és határai” c. tanulmányban Erdő János még visszatér a kérdésre, és rendkívül mélyenszántó gondolatmenetben meghatározza a türelem önvédő, tehát figyelmen kívül nem hagyható határait is. A történelmi ihletésű írások közül külön említést érdemel az unitárizmus nagy alakjának, Heltai Gáspárnak megidézése, életútjának bemutatása, amíg az írói és könyvkiadói munkásságával korszakalkotó jelentőségű Heltai sok vargabetűn át az unitárizmusig eljutott, s mint lelkész, a kolozsvári szószékről unitárius módon igét hirdetett. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot az észak-amerikai unitárizmus két nagy alakját felidéző egy-egy tanulmány. Az egyik az amerikai unitárizmus atyjának nevezett, igen nagy elméleti munkásságot hátrahagyó William Ellery Channing, különös tekintettel Kriza János által magyarra fordított kátéjára, a másik: minden idők egyik legnagyobb unitáriusa, Ralph Waldo Emerson, filozófus és költő, a tizenkilencedik századi északamerikai irodalom büszkesége. Külön kiemelem „A tekintély forrása a vallásban” c. tanulmányt, amelyben a szerző a tekintély fogalmának vallástörténeti ismertetése végén kifejti, hogy az unitárius kereszténység „függetlenítette magát a külső tekintélytől, és a belső tekintély alapján áll, melynek forrása az értelem és a lelkiismeret.” S ékessége a kötetnek a sorrendben első tanulmány, amely az erdélyi unitárius egyház püspökválasztási jogának drámai fordulatokban gazdag történetét tárgyalja. Erdő János tanulmánykötete nagy nyeresége unitárius irodalmunknak, megismerése az eddig talán homályban maradt hitkérdések világosabb átgondolásához segítheti olvasóját. Kevesen fogalmazták meg életük eszményét napjainkban olyan világosan, mint a gondolatokban oly gazdag Erdő János a következő sorokban (és ez talán a kötet legfőbb tanulsága is): „Akik elfelejtik a múltat, kénytelenek azt megismételni. Azok pedig, akik emlékeznek a múltra, benne útmutatást találnak a jelenre és a jövőre egyaránt, s gazdag hagyományt tudnak feleleveníteni. Mi megtanultuk a múltból, hogy sok idő és tapasztalat szükséges, amíg az ember eljut annak felismerésére, hogy egyetlen dogma sem érdemli meg, hogy érette szembeszálljunk és vétkezzünk az emberség és a szeretet ellen." Török Tamás Hírek a Dunántúlról örvendetes jelenségek mutatkoznak a Dunántúli Unitárius Egyházközség életében. Polgárdiban az egyházközség székházát és a gyülekezet temetőjét az Ifjúsági Bibliakör Polgárdiba kiránduló tagjai rendbe tették, és a lelkészi lakásban imatermet, valamint vendégszobát alakítottak ki. Az őszi hálaadó istentiszteletet és az utána következőket már itt tudtuk megtartani. Külön köszönet illeti Takács János gondnok atyánkfiát és feleségét, akik az önkéntes munkások jóltartásáról sok szeretettel gondoskodtak. A szórványélet is fellendülést mutat. 1984 óta konfirmációt tartottunk, minden évben volt keresztelő és két alkalommal esküvői szolgálatot végzett a lelkész. Ezekkel az alkalmakkal színesebbé és örvendetesebbé vált az anyakönyvünk összképe, amelybe — sajnos — mintegy tíz éven keresztül csak a temetési anyakönyvbe történtek bejegyzések. Hálás szívvel emlékezünk meg az adakozókról is, akik az egyházközség működését segítették. Külön meg kell említenünk özv. Imreh Lázárné kedves atyánkfiát, aki ezer forintot adományozott egyházközségünknek abból az alkalomból, hogy orvosdoktorrá avatták unokáját, Bakos Ildikót. (Ildikó különben aktív tagja, férjével együtt, az Ifjúsági Bibliakörnek is.) Egyházközségünk fő céljának az elkövetkező évekre a polgárdi székház tatarozását tűzte ki. Sz. J. BIBLIAI ÓRÁKAT tart Huszti János lelkész, püspökhelyettes az alábbi időpontokban mindig hétfői napon, délután 17 órai kezdettel a II. emeleti belső irodában a következő időpontokban: febr. 23., márc. 9. és 23., ápr. 13. és 27., máj. 11. és 25., jún. 8.