Unitárius Élet, 1997 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1997-01-01 / 1-2. szám

Szeretett híveim, Lelkésztársaim! Kedves Atyámfiai! Egy új év kapuján haladtunk át. Megállunk e határpontnál és hálát adunk Istennek a megtartá­sért, a megtapasztalt áldásokért, s a zsoltáríróval megvalljuk belévetett bizalmunkat­ .Magam elő­tt láttam az Urat mindenkor, mert ő nekünk jobb kezünk felől van, hogy meg ne tántorodjunk.” Aztán megállunk az esztendőit múlásának határ­­mezsgyéjén is kérdezzük, merre haladjunk, hogy a mindnyájunk által óhajtott célt, a békés és áldott élet révpartját elérhessük? A kérdés az, hogy mi­lyen irányba haladjunk. Istenhez fordulunk, hogy tőle útmutatást nyer­jünk az új esztendőben követő helyes irányra nézve. És azokhoz, akik, mint Isten küldöttei előt­tünk jártak. Mikeás, az Ószövetség prófétája így szól ma hozzánk: „Megjelentetett neked, óh ember, mi legyen a jó, és mit kíván az Úr teteled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeresd az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Iste­neddel.” 1. Igazságot cselekedni, az első fontos életsza­bály, melynek követése, cselekedeteinkben megva­lósítása, feltétele az egyesek és népek boldogulásá­nak. Az egyén és közösség megmaradásának alap­ja az igazság. Az új év kapujában az első követelés, amely minket keres, adjunk tiszteletet az igazságnak. Tegyük életünk vezérlő elvévé az igazságnak azt a tökéletes életformáját, amelyet Jézus így határo­zott meg: ,Amint akarjátok hogy az emberek vele­tek cselekedjenek, ti is aképpen cselekedjetek a­­zokkal.” 2. Feltétel: szeresd az irgalmasságot. Szeretet, a tiszta és igaz emberszeretet nélkül nincs törvény­betöltés. Aki nem szereti embertársát, aki érzéket­len szívvel tud elhaladni embertársa nyomora, gyásza és fájdalma mellett, aki nem ismeri az ir­galmasságot, az csak addig tiszteli és követi az igazság és törvény feltételeit, amíg az reá nézve előnyös. Soha nem álmodott politikai, gazdasági, társa­dalmi változásokon megy keresztül a világ és hisz­­szük, hogy ez megadatik országunknak és népünk­nek is. De csak egy új erő, az irgalmasság segíthet a világon és rajtunk, amely a gyengébb jogát és igazságát még teljesebben védi, mint a magáét. 3. „Csak az tudja betölteni az igazság, szeretet és irgalmasság feltételeit, aki alázatosan jár Isten előtt”, — hangzik a prófétai üzenet. Az igazság cselekvését s az irgalmasság szerete­­tét hiába bízná reá az emberre, ha önmagánál na­gyobb hatalmat nem ismer. A felelősség érzetét Is­tentől kapjuk. Amíg a lélek fel nem ismeri, hogy életünk, lehetőségeink, egészségünk, mind a szere­tet ajándéka, amelynek felhasználásáért száma­dással tartozunk, addig az Isten iránti hála, a fele­lősségérzet nélkül, nem indít törvényei betöltésére. Az új évben csak egyetlen helyes irányban indul­hatunk: ha Isten felé igazodunk. A megújulás útja az emberiség számára mindig ez volt: vissza Isten­hez és általa az igazság, szeretet és irgalmasság gyakorlásához. Ma sincs más út és élet számunk­ra. Ezekkel a gondolatokkal kívánok egyházunknak gyarapodást és jó előremenetelt, híveinknek, lel­kész, gondnok és keblitanácsos atyámfiainak, min­den jószándékú embernek Istentől áldott, békés és boldog újesztendőt! Kolozsvár, 1997. január 1. Atyafiságos tisztelettel és főpásztori szeretettel D. Dr. Szabó Árpád püspök 2 UNITÁRIUS ÉLET Új püspök Kolozsvárott Jolonda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután.” Máté, 25, 23 Szívből üdvözöljük és Isten áldását kérjük munkájára. 1996. december 13-án délután, már eszébe hajló­­an a székelyudarhelyi templom felzúgó harangja hírül adta, hogy 24 év után ismételten ugyanitt püspököt választott az összehívott Zsinat. Az 1996. november 20-21. napjain tartott Egyhá­zi Főtanács határozata alapján a december 13-14- én Székelyudvarhelyen összeült Zsinat és Egyházi Főtanács nemcsak püspököt választott, teljes tiszt­újításról is döntött. D. dr. Szabó Árpád az Unitárius Egyház új püspöke

Next