Unitárius Élet, 2000 (54. évfolyam, 1-6. szám)
2000-01-01 / 1. szám
ÚJÉVI PÁSZTORLEVÉL Szeretett Híveim, Lelkésztársaim, Ünneplő Gyülekezet! A múlt évet azzal zártuk be, hogy hálát adtunk mindenért; hálát életért, öntudatért, egészségért, erőért, munkakedvért - hálát barátságért, szülői, hitvesi, testvéri, gyermeki szeretetért - hálát a természet s a gondviselés minden adományáért. Minden új év kezdetén az ember úgy érzi magát, mint Hamupipőke a mesében. Az idő s a sors kegyetlenül bánik vele. De egyedülvalóságában is megérzi, hogy valakinek gondja van reá, mert szereti őt, és megajándékozza az újrakezdés ajándékával. Úgy, mint a mesében Isten ajándéka ma három szem mogyoró. Milyen kicsi és mégis nagy, milyen szegény és mégis gazdag ajándék. Törjük fel s olvassuk ami rá van írva: hit, remény, szeretet. Ez a mi utunk, igazságunk és életünk. Az új évet tehát kezdjük hittel! Bízzunk Isten atyai szeretetében. Imádjuk őt, az élet és halál adóját, az idő és örökkévalóság Urát. Ez év első napján adományainak új sorozata előtt állunk. Ő adja nekünk az időt és buzdít: áron is vegyétek meg, mert az idő csak akkor lesz a tietek, ha jó, nemes élettel, ha jézusi cselekedetekkel kitöltitek. Ő ad parancsolatokat s kiszabja kötelességeinket, és nekünk minden kötelességben az ő szent akaratát kell látnunk és teljesítenünk. Ő ad tehetséget és áldást, hogy tiszta szívvel s öntudatos erkölcsi szemlélettel dolgozzunk. A hit Istenben való bizalom, megnyugvás és vele való életközösség. Isten munkája az emberben, aki a hit által lép be életünkbe s teremt velünk kapcsolatot, szól hozzánk, és mi válaszolunk neki gondolkozásban, szóban és cselekedetben, így szenteljük oda életünket és jövőnket az ő országa szolgálatára. Kezdjük meg az évet reménnyel! Tenger az idő, vihar és napsugár, szerencse és baj jár rajta, de bízzunk: Isten segít! Reméljük, hogy megóv a bűntől, tévelygéstől, bukástól, rossz példaadástól, szívkeménységtől. Ezek a lelki élet sötét oldalai. És reméljük, hogy megsegít a jóra és erényre, s formálódik bennünk a lélek. Legyen új élet az új év! Reménységünkbe foglaljuk Isten segítségét és áldását családjaink, barátaink, egyházunk és népünk számára, de Földünk számára is, hogy otthonunk maradhasson az új évben is az általa jónak és szépnek teremtett világ. Kezdjük meg az évet nagy szeretettel! Istenéi vagyunk, aki szívet adott, hogy szeressünk; lelket adott az odaadás és bizalom érzéseire; erőt és tehetséget sokféle tevékenységre. Szeressük őt mindenekelőtt azáltal, hogy parancsait teljesítjük s a gyakorlati kereszténység értékteremtő és megőrző életeszményét követjük: a nyomorultat segítjük, a mezítelent felruházzuk, a tévelygőt jó útra tereljük. S hogy ez évet szeretettel megszenteljük, megbocsátunk ellenségeinknek, s jót teszünk azokkal, akik rosszat tettek nekünk. Másokat meg nem szólunk, tetteiket félre nem magyarázzuk, jó példát adunk, senkit meg nem károsítunk, senkire sem irigykedünk, egyszóval szeretünk. Isten azt kéri tőlünk, hogy menjünk mélyebbre a szolgálatban, a hitben, reményben és szeretetben, hogy az evangélium értelmes, érző és élő üzenetként jusson el azokhoz, akik szószékeinkre figyelnek s lelki irányítást várnak vallásunktól és egyházunktól. Higgyünk vallásunkban és egyházunk hivatásában, éljük meg jobban unitárius voltunkat. Amit hiszünk azt vállaljuk is. Növekedjünk emberségben. Itt ezen a földön tanulással, szóval, tettel, igazsággal segítsük egy új, minőségi élet kibontakozását. Bízzuk Istenre magunkat. Az ő nevében kezdjük az új évet, vele és általa akarunk dolgozni, mint az ő munkatársai. A jövőnkért felelősek vagyunk. Ezért bátran, félelem nélkül, hittel, reménnyel és szeretettel nézzünk a jövőbe. Gyülekezeteinknek, lelkész és gondnok atyánkfiainak, híveinknek és minden jóakaratú embernek Istentől megáldott, békés és boldog új esztendőt kívánok. Dr. Szabó Árpád püspök A -w- T • / • i *• • • i // Újévi koszonto Tisztelt püspök úr, főjegyző asszony, főgondnokhelyettes úr, kedves testvéreim! Egyházunk régi hagyományait követve gyűltünk ma ismét össze, hogy együtt köszöntsük az év első napján az új esztendőt, így hagyományosnak is lenne tekinthető ez a nap, ha csak az új évet köszöntenénk. Azonban most egy új évszázad és egy új évezred első óráit is éljük. Bár vita van azon, hogy most, vagy egy év múlva kezdődik-e a XXI. század, illetve a III. évezred, én a mai napot tekintem annak. Ha mások szerint nem is az, ténykérdés, hogy a mai naptól 1000 év után, az évszámok kettessel kezdődnek. Pár éve Egyiptomban járva, megilletődötten és megszeppenve álltam a piramisok lábánál. Első gondolatom az volt, hogy ugyanez a felfoghatatlan látvány tárulhatott Jézus szeme elé is 2000 évvel ezelőtt, hiszen az ő korában már 3000 éve álltak ezek az építmények, így visszatekintve, az emberi civilizáció több évezredes történetében eltörpül a mi ezeréves történelmünk, aminek az ezredforduló azért is ad oly nagy jelentőséget, mert államiságunk millenniumát is jelenti egyben. Ez az ezer év mily rövidnek tűnik, és mégis számunkra, a keresztény magyarság számára mindent jelent. Államalapítást és államgyarapítást, külső és belső harcokat, veszteségeket és győzelmeket, a fennmaradást és a megmaradást. És ez az ezer év magyar történelme adta a reformáció, a megújulás keretén belül a keresztény világnak az unitarizmust, 4 UNITÁRIUS ÉLET