Unitárius Élet, 2000 (54. évfolyam, 1-6. szám)

2000-01-01 / 1. szám

ÚJÉVI PÁSZTORLEVÉL Szeretett Híveim, Lelkésztársaim, Ünneplő Gyüle­kezet! A múlt évet azzal zártuk be, hogy hálát adtunk mindenért; hálát életért, öntudatért, egészségért, erő­ért, munkakedvért - hálát barátságért, szülői, hitvesi, testvéri, gyermeki szeretetért - hálát a természet s a gondviselés minden adományáért. Minden új év kezdetén az ember úgy érzi magát, mint Hamupipőke a mesében. Az idő s a sors ke­gyetlenül bánik vele. De egyedülvalóságában is megérzi, hogy valakinek gondja van reá, mert szereti őt, és megajándékozza az újrakezdés ajándékával. Úgy, mint a mesében Isten ajándéka ma három szem mogyoró. Milyen kicsi és mégis nagy, milyen sze­gény és mégis gazdag ajándék. Törjük fel s olvassuk ami rá van írva: hit, remény, szeretet. Ez a mi utunk, igazságunk és életünk. Az új évet tehát kezdjük hittel! Bízzunk Isten atyai szeretetében. Imádjuk őt, az élet és halál adóját, az idő és örökkévalóság Urát. Ez év első napján adományainak új sorozata előtt ál­lunk. Ő adja nekünk az időt és buzdít: áron is ve­gyétek meg, mert az idő csak akkor lesz a tietek, ha jó, nemes élettel, ha jézusi cselekedetekkel kitöltitek. Ő ad parancsolatokat s kiszabja kötelességeinket, és nekünk minden kötelességben az ő szent akaratát kell látnunk és teljesítenünk. Ő ad tehetséget és ál­dást, hogy tiszta szívvel s öntudatos erkölcsi szemlé­lettel dolgozzunk. A hit Istenben való bizalom, megnyugvás és vele való életközösség. Isten munkája az emberben, aki a hit által lép be életünkbe s teremt velünk kapcsolatot, szól hozzánk, és mi válaszolunk neki gondolkozás­ban, szóban és cselekedetben, így szenteljük oda é­­letünket és jövőnket az ő országa szolgálatára. Kezdjük meg az évet reménnyel! Tenger az idő, vihar és napsugár, szerencse és baj jár rajta, de bízzunk: Isten segít! Reméljük, hogy megóv a bűntől, tévelygéstől, bukástól, rossz példaa­dástól, szívkeménységtől. Ezek a lelki élet sötét ol­dalai. És reméljük, hogy megsegít a jóra és erényre, s formálódik bennünk a lélek. Legyen új élet az új év! Reménységünkbe foglaljuk Isten segítségét és áldá­sát családjaink, barátaink, egyházunk és népünk számára, de Földünk számára is, hogy otthonunk maradhasson az új évben is az általa jónak és szép­nek teremtett világ. Kezdjük meg az évet nagy szeretettel! Istenéi vagyunk, aki szívet adott, hogy szeres­sünk; lelket adott az odaadás és bizalom érzéseire; erőt és tehetséget sokféle tevékenységre. Szeressük őt mindenekelőtt azáltal, hogy parancsait teljesítjük s a gyakorlati kereszténység értékteremtő és megőrző életeszményét követjük: a nyomorultat segítjük, a mezítelent felruházzuk, a tévelygőt jó útra tereljük. S hogy ez évet szeretettel megszenteljük, megbo­csátunk ellenségeinknek, s jót teszünk azokkal, akik rosszat tettek nekünk. Másokat meg nem szólunk, tetteiket félre nem magyarázzuk, jó példát adunk, senkit meg nem károsítunk, senkire sem irigykedünk, egyszóval szeretünk. Isten azt kéri tőlünk, hogy menjünk mélyebbre a szolgálatban, a hitben, reményben és szeretetben, hogy az evangélium értelmes, érző és élő üzenet­ként jusson el azokhoz, akik szószékeinkre figyelnek s lelki irányítást várnak vallásunktól és egyházunktól. Higgyünk vallásunkban és egyházunk hivatásában, éljük meg jobban unitárius voltunkat. Amit hiszünk azt vállaljuk is. Növekedjünk emberségben. Itt ezen a földön tanulással, szóval, tettel, igazsággal segítsük egy új, minőségi élet kibontakozását. Bízzuk Istenre magunkat. Az ő nevében kezdjük az új évet, vele és általa akarunk dolgozni, mint az ő munkatársai. A jövőnkért felelősek vagyunk. Ezért bátran, félelem nélkül, hittel, reménnyel és szeretet­tel nézzünk a jövőbe. Gyülekezeteinknek, lelkész és gondnok atyánkfiai­nak, híveinknek és minden jóakaratú embernek Is­tentől megáldott, békés és boldog új esztendőt kívá­nok. Dr. Szabó Árpád püspök A -w- T • / • i *• • • i // Újévi koszonto Tisztelt püspök úr, főjegyző­ asszony, főgondnok­­helyettes úr, kedves testvéreim! Egyházunk régi hagyományait követve gyűltünk ma ismét össze, hogy együtt köszöntsük az év első napján az új esztendőt, így hagyományosnak is lenne tekinthető ez a nap, ha csak az új évet kö­szöntenénk. Azonban most egy új évszázad és egy új évezred első óráit is éljük. Bár vita van azon, hogy most, vagy egy év múlva kezdődik-e a XXI. század, illetve a III. évezred, én a mai napot tekin­tem annak. Ha mások szerint nem is az, ténykér­dés, hogy a mai naptól 1000 év után, az évszámok kettessel kezdődnek. Pár éve Egyiptomban járva, megilletődötten és megszeppenve álltam a piramisok lábánál. Első gondolatom az volt, hogy ugyanez a felfoghatatlan látvány tárulhatott Jézus szeme elé is 2000 évvel ezelőtt, hiszen az ő korában már 3000 éve álltak ezek az építmények, így visszatekintve, az emberi civilizáció több évezredes történetében eltörpül a mi ezeréves történelmünk, aminek az ezredforduló azért is ad oly nagy jelentőséget, mert államisá­gunk millenniumát is jelenti egyben. Ez az ezer év mily rövidnek tűnik, és mégis számunkra, a ke­resztény magyarság számára mindent jelent. Ál­lamalapítást és államgyarapítást, külső és belső harcokat, veszteségeket és győzelmeket, a fennma­radást és a megmaradást. És ez az ezer év magyar történelme adta a reformáció, a megújulás keretén belül a keresztény világnak az unitarizmust, 4 UNITÁRIUS ÉLET

Next