Unitárius Élet, 2011 (65. évfolyam, 1-6. szám)

2011-01-01 / 1. szám

pott értelmünkkel és lelkiismeretünkkel döntéseket hoz­hatunk, s cselekedhetünk, hogy a megjövendölt vagy akár váratlan jövő nagy kérdései előtt majd válaszokkal állhassunk meg. A fáraó Józsefre bízta a döntéseket. Ő lett legfőbb ta­nácsadója, a birodalom mozgatója, esze és szíve. De a fá­raó tudta, hogy ezzel nem elsősorban egy bölcs, okos, ügyes férfiút állított szolgálatába, hanem rajta keresztül magára az Úrra bízta magát. Tudta, hogy cselekednie kell, de azt is tudta, hogy e cselekvésben is szüksége van az Úrra; hogy a bőséges és szűk esztendőkben is az Úr fogja megtartani őt, birodalmát és népét. Cselekvő, tenni akaró, szabad döntéseket hozó embe­rek vagyunk, de tudnunk kell azt is, hogy vannak életünk­nek pillanatai, amikor az Úrra kell bízzuk magunkat. Amikor nemcsak bölcsességre, erőre, tudásra van szüksé­günk, hanem hitre, mert az Úr fog megtartani bennünket. Vannak dolgok, melyeket az Úr meghatározott, eldöntött, s melyekről álomban vagy más formában hírt ad. Ezeket ne akarjuk fejjel a falnak futva megváltoztatni, hanem próbáljuk elfogadni, és ezek tudatában élni, mert ez a böl­csesség. Nem mindegy, hogy mit szólunk, mit cselek­szünk, hogyan élünk, s hogy a véletlenre, hamis prófétákra vagy az Úrra bízzuk szent dolgainkat és álma­inkat. Mit álmodtál az újesztendő hajnalán? Bőséget, mely megtölti csűrjeidet vagy szükséget, mely mindent fel­emészt körülötted? Egészséget, mely virágoztat vagy be­tegséget, mely elhervaszt? Ünnepet, mely dalra fakaszt vagy gyászt, mely könnyeket áraszt? Találkozást, mely egybegyűjt vagy búcsúzást, mely elszakít? Egymásra ta­lálást, mely összeköti az egymás mellé illő lelkeket vagy magányt, mely csendjével ijeszt, de ihlet is? Vagy bármi mást, mesélj... Tárd az Úr elé! Keresd az értelmét, für­készd a jövőt, s légy felkészülve rá. Ne azért, hogy féktelenül tombolj örömödben a bőség idején vagy vigasztalhatatlanul keseregj bánatodban a szűk időkben, hanem azért, hogy akár bőséget, akár szükséget hoz neked az esztendő, te szabadon döntve és cselekdve, s az Úrban bízva, álmaidat az Úrra bízva kor­mányozhasd földi életed birodalmát, melynek uralkodó­ja, fáraója vagy. 2 • Unitárius Élet Rövid beszámoló az Alaptörvény Módosítását Előkészítő Bizottság február 15-i kolozsvári üléséről Az Erdélyi Unitárius Egyház Képvi­selő Tanácsa 2010. október 15-én és de­cember 3-án hozott határozata alapján, illetve a Magyarországi Unitárius Egy­házzal 2010. november 4-én aláírt egyezmény értelmében 2011. február 15-én, Kolozsváron összeült az új egy­séges egyházi alaptörvényt előkészítő bizottság. Az előkészítő bizottságban az egyez­mény értelmében részt vettek a MUE delegáltjai is: Balázsi László főjegyző­m­.b. püspök, dr. Barabássy Sándor fő­gondnok helyettes, Kászoni József BUE lelkész és Gazdag Árpád előadó tanácsos. A megalakuló előkészítő bizottság megválasztotta elnökét (Bálint Benczé­­di Ferenc püspök), titkárát (Máthé Sán­dor brassói lelkész), és két jegyzőt (Bálint Róbert Zoltán mészkői és Ká­szoni József budapesti lelkész). Az első ülés tárgysorozata az ütem­tervet, módszertant, felelősségeket, munkaszervezést és az új egyházi alap­törvény szerkezeti felépítését foglalta magában. A bizottság háttéranyagként megkapta a református egyház alapve­tően átdolgozott alkotmányát. Az első ülés központi kérdése, vitá­ja a körül alakult ki, hogy milyen le­gyen az új, egységes unitárius alaptörvény. Egyetértés volt abban, hogy a dokumentum neve „A Magyar Unitárius Egyház Alaptörvénye” lesz (a reformátusok Alkotmánynak, Statú­tumnak nevezik alapdokumentumu­kat). A bizottság tagjainak nagy többsége a mellett érvelt, hogy egy rövidebb, az egyház hitéletének, működésének, fel­építésének alapelveit tartalmazó alap­törvényre van szükség, szemben az eddigi minden részletet tartalmazó „szervezeti szabályzat” jellegű doku­mentummal. Ugyanakkor felmerült, hogy az új alaptörvény nélkülözhetet­len melléklete kell legyen az Egyházi Szervezeti Szabályzat, amely részlete­sen szabályozza az egyházi élet min­den területét. Az alaptörvénynek továbbra is ma­radnak más mellékletei is, pl. fegyelmi szabályzat, nyugdíjszabályzat, oktatási szabályzat, stb. Többeknek az volt a vé­leménye, hogy az új Alaptörvény és az új Egyházi Szervezeti Szabályzat kidol­gozása párhuzamosan kell történjen. Egységes álláspont alakult ki arról, hogy a zsinat egyszerre fogadja el az Alaptörvényt és az Egyházi Szervezeti Szabályzatot. Az előterjesztés alapján a bizottság végül is elfogadta egy rövidebb alaptör­vény koncepcióját hét fő fejezetben összefoglalva, amely magában foglalja az általános rendelkezéseket, szerveze­ti felépítést, kormányzást és képvisele­tet, az intézmények és szervezetek meghatározását, a fenntartás és műkö­dés módját, védelem és fegyelem kér­dését, és a záró rendelkezéseket. Megfogalmazódott, hogy szükség van az alaptörvényben egy preambu­­lumra, ahol is egyházunk alapvető tör­téneti és hitéleti momentumai kerül­nek említésre. Nem volt egyetértés abban, hogy az év végén (december) tartandó zsinatra elkészül-e mindkét dokumentum vég­leges tervezete, ezért az a közös állás­pont alakult ki, hogy amennyiben ez nem sikerül, úgy 2012 elején egy rendkívüli zsinat fogja elfogadni az új egységes alaptörvényt. A bizottság magyarországi tagjainak jelzése alap­ján elfogadta, hogy ez oly módon le­gyen időzítve, hogy 2012. június 30-ig az egységes alaptörvény szerinti tiszt­újítások megtörténhessenek. A bizottság meghatározta a követ­kező ülés időpontját is (2011. március 17., Kolozsvár) azzal, hogy addig az elhangzottak alapján a titkárhoz meg­érkeznek az írásos alaptörvény-válto­zatok, javaslatok. Arról is szó esett, hogy valamelyik későbbi bizottsági ülés házigazdája Budapest lesz. Dr Barabássy Sándor főgondnok helyettes

Next