Unitárius Élet, 2011 (65. évfolyam, 1-6. szám)
2011-01-01 / 1. szám
pott értelmünkkel és lelkiismeretünkkel döntéseket hozhatunk, s cselekedhetünk, hogy a megjövendölt vagy akár váratlan jövő nagy kérdései előtt majd válaszokkal állhassunk meg. A fáraó Józsefre bízta a döntéseket. Ő lett legfőbb tanácsadója, a birodalom mozgatója, esze és szíve. De a fáraó tudta, hogy ezzel nem elsősorban egy bölcs, okos, ügyes férfiút állított szolgálatába, hanem rajta keresztül magára az Úrra bízta magát. Tudta, hogy cselekednie kell, de azt is tudta, hogy e cselekvésben is szüksége van az Úrra; hogy a bőséges és szűk esztendőkben is az Úr fogja megtartani őt, birodalmát és népét. Cselekvő, tenni akaró, szabad döntéseket hozó emberek vagyunk, de tudnunk kell azt is, hogy vannak életünknek pillanatai, amikor az Úrra kell bízzuk magunkat. Amikor nemcsak bölcsességre, erőre, tudásra van szükségünk, hanem hitre, mert az Úr fog megtartani bennünket. Vannak dolgok, melyeket az Úr meghatározott, eldöntött, s melyekről álomban vagy más formában hírt ad. Ezeket ne akarjuk fejjel a falnak futva megváltoztatni, hanem próbáljuk elfogadni, és ezek tudatában élni, mert ez a bölcsesség. Nem mindegy, hogy mit szólunk, mit cselekszünk, hogyan élünk, s hogy a véletlenre, hamis prófétákra vagy az Úrra bízzuk szent dolgainkat és álmainkat. Mit álmodtál az újesztendő hajnalán? Bőséget, mely megtölti csűrjeidet vagy szükséget, mely mindent felemészt körülötted? Egészséget, mely virágoztat vagy betegséget, mely elhervaszt? Ünnepet, mely dalra fakaszt vagy gyászt, mely könnyeket áraszt? Találkozást, mely egybegyűjt vagy búcsúzást, mely elszakít? Egymásra találást, mely összeköti az egymás mellé illő lelkeket vagy magányt, mely csendjével ijeszt, de ihlet is? Vagy bármi mást, mesélj... Tárd az Úr elé! Keresd az értelmét, fürkészd a jövőt, s légy felkészülve rá. Ne azért, hogy féktelenül tombolj örömödben a bőség idején vagy vigasztalhatatlanul keseregj bánatodban a szűk időkben, hanem azért, hogy akár bőséget, akár szükséget hoz neked az esztendő, te szabadon döntve és cselekdve, s az Úrban bízva, álmaidat az Úrra bízva kormányozhasd földi életed birodalmát, melynek uralkodója, fáraója vagy. 2 • Unitárius Élet Rövid beszámoló az Alaptörvény Módosítását Előkészítő Bizottság február 15-i kolozsvári üléséről Az Erdélyi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa 2010. október 15-én és december 3-án hozott határozata alapján, illetve a Magyarországi Unitárius Egyházzal 2010. november 4-én aláírt egyezmény értelmében 2011. február 15-én, Kolozsváron összeült az új egységes egyházi alaptörvényt előkészítő bizottság. Az előkészítő bizottságban az egyezmény értelmében részt vettek a MUE delegáltjai is: Balázsi László főjegyzőm.b. püspök, dr. Barabássy Sándor főgondnok helyettes, Kászoni József BUE lelkész és Gazdag Árpád előadó tanácsos. A megalakuló előkészítő bizottság megválasztotta elnökét (Bálint Benczédi Ferenc püspök), titkárát (Máthé Sándor brassói lelkész), és két jegyzőt (Bálint Róbert Zoltán mészkői és Kászoni József budapesti lelkész). Az első ülés tárgysorozata az ütemtervet, módszertant, felelősségeket, munkaszervezést és az új egyházi alaptörvény szerkezeti felépítését foglalta magában. A bizottság háttéranyagként megkapta a református egyház alapvetően átdolgozott alkotmányát. Az első ülés központi kérdése, vitája a körül alakult ki, hogy milyen legyen az új, egységes unitárius alaptörvény. Egyetértés volt abban, hogy a dokumentum neve „A Magyar Unitárius Egyház Alaptörvénye” lesz (a reformátusok Alkotmánynak, Statútumnak nevezik alapdokumentumukat). A bizottság tagjainak nagy többsége a mellett érvelt, hogy egy rövidebb, az egyház hitéletének, működésének, felépítésének alapelveit tartalmazó alaptörvényre van szükség, szemben az eddigi minden részletet tartalmazó „szervezeti szabályzat” jellegű dokumentummal. Ugyanakkor felmerült, hogy az új alaptörvény nélkülözhetetlen melléklete kell legyen az Egyházi Szervezeti Szabályzat, amely részletesen szabályozza az egyházi élet minden területét. Az alaptörvénynek továbbra is maradnak más mellékletei is, pl. fegyelmi szabályzat, nyugdíjszabályzat, oktatási szabályzat, stb. Többeknek az volt a véleménye, hogy az új Alaptörvény és az új Egyházi Szervezeti Szabályzat kidolgozása párhuzamosan kell történjen. Egységes álláspont alakult ki arról, hogy a zsinat egyszerre fogadja el az Alaptörvényt és az Egyházi Szervezeti Szabályzatot. Az előterjesztés alapján a bizottság végül is elfogadta egy rövidebb alaptörvény koncepcióját hét fő fejezetben összefoglalva, amely magában foglalja az általános rendelkezéseket, szervezeti felépítést, kormányzást és képviseletet, az intézmények és szervezetek meghatározását, a fenntartás és működés módját, védelem és fegyelem kérdését, és a záró rendelkezéseket. Megfogalmazódott, hogy szükség van az alaptörvényben egy preambulumra, ahol is egyházunk alapvető történeti és hitéleti momentumai kerülnek említésre. Nem volt egyetértés abban, hogy az év végén (december) tartandó zsinatra elkészül-e mindkét dokumentum végleges tervezete, ezért az a közös álláspont alakult ki, hogy amennyiben ez nem sikerül, úgy 2012 elején egy rendkívüli zsinat fogja elfogadni az új egységes alaptörvényt. A bizottság magyarországi tagjainak jelzése alapján elfogadta, hogy ez oly módon legyen időzítve, hogy 2012. június 30-ig az egységes alaptörvény szerinti tisztújítások megtörténhessenek. A bizottság meghatározta a következő ülés időpontját is (2011. március 17., Kolozsvár) azzal, hogy addig az elhangzottak alapján a titkárhoz megérkeznek az írásos alaptörvény-változatok, javaslatok. Arról is szó esett, hogy valamelyik későbbi bizottsági ülés házigazdája Budapest lesz. Dr Barabássy Sándor főgondnok helyettes