Unitárius Evangélium, 1935 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1935-01-01 / 1. szám
Ar «folyam. Cluj/1935. január 1. »lám Ó-ÉV ÉS ÚJ ÉV. Ádventnek vége, újból eltelt Karácsony, amikor lelkünkben újraszületett a názáreti Jézus és megújult lelki értékeinkkel és szivérzelmeinkkel megyünk az év utolsó pillanatai felé, ahol át fogjuk lépni a kétes jövendőnek küszöbét. Búcsúzunk, de csak azért, hogy ugyanabban a pillanatban köszöntsük az új esztendőt. A gazdának új szolgája s a szolgának új gazdája akadhat; de akad-e az árvának új gondviselője s az özvegynek támogatója ? Lesz-e a földi emberek között megbocsátó szeretet? A tova haladó időben csakugyan új lesz e az esztendő s újak leszünk-e a magunk is, avagy a régi utakon rossz szokásainkkal tovább keseregjük a mát és a holnapot ? Felvidul-e az erdélyi család s lesz-e megértés apa és fiú közt és lesz-e igazi családi szeretet, vagy eddigi bűnös útján fog haladni a pusztulás felé a perlekedő rokoni irigység? Lesz-e vallás az egyházi életben s lesz-e erkölcs e vallással egy úton haladó, vagy tovább burjánzik az intézményes vallástalan és erkölcstelen élet ? Megnemesedik-e szivünk a nemzeti magaslaton s lesznek-e magasztos eszményei avagy képmutatással fogjuk ámitni magunkat s egymást, amig elpazaroljuk őseink erényeit ? Ne szóval, fennkölt tettekkel felelj barátom az újévben s kérjük az Istent, édes jó Atyánkat, adjon nekünk boldog újesztendőt, valláserkölcsi megújulást egyházi életünkben s boldog újévet minden emberfiának! UNITÁRIUS EVANGÉLIUM