Unitárius Hirnök, 1934 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám

Egyh. ének, tervez, odu lesz Kezd el, újra kezdd ; embernek a sorsa ez Kezdd­ el újra kezdd««.** II. évfolyam. Bukarest, 1933 január hó. 1. szám. UNITÁRIUS HÍRNÖK EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ BUKARESTBEN ÉS AZ Ó-KIRÁLYSÁGBAN ÉLŐ UNITÁRIUS HÍVEK RÉSZÉRE Kiadja: A BUKARESTI Kézirat BUCUREȘTI 1., UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG. gyanánt. STRADA FRANKLIN No. 2. Az. ujesztend­ő« Vájjon mit hoz számunkra az újesztendő?— teszik fel a kér­dést száz- és százezren, ezekben a gondterhes napokban. Vájjon rejteget-e valami jót tarsolyában, vagy újabb csalódások jutnak megint osztályrészünkké ? Hogy milyen szemmel nézzük lelkünk tükrén keresztül az élet­formálódást, hogy milyen vágyak valóra váltását reméljük az új­esztendőtől és a világ egészével szemben milyen magatartást tanú­sítunk, az nagyrészt benső világunk kivetítődésének a kérdése. Ezt pedig általában vallásos világnézetünk milyen volta, egyéni vallásos­ságunk maga határozza meg. Akik a változást, nagy várakozásaik idején, rendkívüli esemé­nyek történésétől, természetfölötti erők kívülről való beavatkozásá­tól, csodás körülmények közreműködésétől várják, azoknak meg­­gondolkoztatásul ajánljuk a ma unitarizmusa üzenetét. A történések hatalmas színpadán a változó idők csak a külső keretet szolgáltatják. A lüktető élet eseményei gazdagságát mi ké­pezzük korlátai közt: küzdő emberek. Hogy milyen tartalommal te­lik meg a történelmi keret, tőlünk emberektől függ, kiken keresz­tül mozog, vergődik magában, vagy halad előre az Élet-igazodás. Az Életet nem dróton rángatják mesebeli, félelmetes sors­­hatalmasságok. A tehetetlenség bámul csupán a túlfűtött vágyak, vagy a kétségbeesett reménytelenség kancsaiul festett egerbe. Az Ember, — kit a teremtés koronájának mond a felelősség­érzet öntudata — nem hitvány báb az életküzdelmekben. Az élet

Next