Unitárius Hirnök, 1936 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1936-02-01 / 1-2. szám
Nagytiszteletű Barabás István unitárius lelkész Urnák BUDAPEST , V.Koháry utca 4. IV. évfolyam. Bukarest, 1936 január-február hó 1-2 szám ITARIUS HÍRNÖK ÉRTESÍTŐ BUKARESTBEN ÉS AZ Ó-KIRÁLYSÁGBAN ÉLŐ UNITÁRIUS HÍVEINK RÉSZÉRE 1. A BUKARESTI KÉZIRAT BUCUREȘTI, II US EGYHÁZKÖZSÉG GYANÁNT CALEA GRI VITES 23 BIS „Miért csüggedsz el én lelkem és nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálákat adok néki, az én szabadítómnak és Istenemnek!“ Zsolt. 42.5. SZÁMADÁS Bankok, üzleti vállalkozások, intézmények évvégi zárlataik elkészítése alkalmával számot vetnek dolgaikkal és számadásokban sűrítik össze eredményeiket. Ezek a számadások tükrözik vissza, hogy miként sáfárkodtak egy munka év alatt: eredményes volt-e munkálkodásuk, vagy deficittel kellett zárniuk. Missziónk is elkészült a maga számadásával. Mérlegre tette eredményeit és számokba foglalta egyenlegét. Az üzleti vállalkozások a maguk számításaik eszközlésénél azt mutatják ki, hogy az üzembe fogott Tőke gyümölcsözött-e kellőképen, biztosított-e megfelelő hozamot vagy nem ? Az elért haszon mutatja a mérleg nyelvének állását. Várjon a Misszió számot vetésénél mi jelzi az egyensúlyban maradást ? Mi mutatja, hogy a szolgálatban levő Lelki Tőke, az ugar törésbe fogott buzgóság és a megpróbáltatásokon keresztül vergődő lelkesedés és kitartás hozama mérlegképes-e, vagy deficitet mutat ? Az üzleti világ váltópénze kezelésének számítása a kétszerkettő alapján történik. Alapműveletei mindenki által ismertek. Számadásai könnyen ellenőrizhetők. Vajjon van-e szorzótáblája a lelkiekben való gyarapodásnak? Miként mérhetők fel a Missziós sáfárkodás értékei és eredményei ? A mi számadásunk az üzleti világ számításai szerint, egy esztendei nehéz megpróbáltatás után (egyelőre) egyensúlyban léteit mutat. Dolgaink mérlegelésénél, a földi igazodások mértékével mérve (egyelőre) „megvagyunk“. Nehéz azonban annak eldöntése, hogy az Örök Igazodások valutája szerint mennyire bizonyul mérlegképesnek Missziónk számadása. Az emberi vizsgálódás szemszögéből nézve és ítélve meg dolgokat, egy és ugyanazon esettel szemben külömböző megállapításokra juthatunk. Így rózsabokor mellett, ha tövis szúrást eredményez a virághoz jutás megkísérlése, tíz ember közül kilenc így kiálthat fel: „Hát nem borzasztó, hogy ilyen szép virágnak tövisei legyenek!“ Tíz közül rendesen csak egy akad, aki gyönyörűséggel állapítja meg: „Milyen csodálatos az, hogy tövisek közül rózsák nőnek ki !“ A Misszió vergődésének eredményeinél is bizonyára azt mondanák a „többen levők“: „Mennyi elpazarolt erőfeszítés, egy-egy parányi sikerért!“ Mi lenne azonban, ha nem lennének, akik.