Univerzum, 1969 (1-12. szám)
1969 / 12. szám - 154. Ember születik
rában dolgozik, és a szálloda vendégei között van egy fiatal nő, aki nagyon hasonlít a személyleírással együtt körözött fényképhez. A magát dél-afrikainak mondó nő igen muzikális, szeret táncolni, és gyakran énekel a zenekar kíséretében. A nő valóban Agatha volt, és Christie ezredes, a férj, a botrány elkerülése céljából — mert sokan felháborodtak a reklámízű eltűnés miatt —, két ideggyógyásszal megvizsgáltatta a feleségét. Az ideggyógyászok pedig bizonyítványt állítottak ki, amely szerint Agatha az emlékezetkiesés, az amnézia klasszikus formájának áldozata. Csakhamar kiderül, hogy a nagy siker éve egyben a nagy megrázkódtatások éve is volt. Meghalt az anyja, és házassága is zátonyra futott. Két év múlva, 1928-ban, el is vált a férjétől. A férj csakhamar újra megnősült, elvette Agatha egyik barátnőjét. A különös — vagy talán nem is nagyon különös — csak az, hogy a barátnőt Nancy Neele-nek hívták, és Agatha ezen a néven jelentette be magát eltűnése idején a szállóban Harrogate-ban. Az amnéziája, az idegrendszeri zavara tehát nyilván a kínos valóság elől való menekvési kísérlet volt. Agatha Christie barátai és rajongói — ekkor már sok ezren voltak — attól féltek, hogy ez a megrázkódtatás véget vet a pályafutásának. De a következő években újabb ragyogó bűnügyi regények jelentek meg Agatha tollából. És azóta is — a legutóbbi évekig — lankadatlan szorgalommal ontja regényeit. Románc az ásatásoknál válása után elhagyta Angliát, és hosszú utazásokat tett. Az utazás a szerelmi csalódások hagyományos gyógyszere. Agatha esetében azonban egyben új regények számára jelentettek ösztönzést, így keletkeztek azok a bűnügyi regények, amelyek híres vonatokon vagy útvonalakon játszódnak le: a francia Riviérára induló Kék-expresszen, az egzotikus Orient-expresszen, amely Isztambulba tart, vagy egy Níluson úszó hajón. Vonzotta a Közel-Kelet, így került 1930-ban az iraki Muquajjarba, a sumér ásatásokkal foglalkozó angol régészeti expedíció főhadiszállására. Az expedíció vezetője Leonard Woolley volt, és az itt feltárt Ur városában, a világ egyik legrégibb városában végzett ásatások jelentősége valóban világraszóló. Az ásatások már évek óta folytak, és Woolley munkatársai között találjuk Max Edgar Lucian Mallowan nevű 26 éves londoni régészt is. A kerek arcú, jókedélyű fiatal tudós, amint ez természetes is, régész létére ugyanúgy rajongott a rejtélyekért és a bonyolult dolgok megfejtéséért, mint Agatha. A közös érdeklődés vonzalommá mélyült, és 1930 szeptemberében házasságot kötöttek. A harmincas években Agatha követte a férjét, és expedíciókkal bejárták Irakot és Szíriát. Agatha közben férje szakavatott segítőtársává is vált: ügyesen tisztogatta, fényképezte és rendszerezte az ásatási leleteket, anyagokat, amelyeket 1957-ben a nimrudi ásatásoknál fényképezi a leleteket. Mellette második férje, Mállován professzor