Üst, 1962 (6. évfolyam, 1-20. szám)

1962-01-19 / 1. szám

2 oldal Иt mutat a statisztika Az elmúlt év eredményeit vizsgálva, nem szabad szemet hunyni az elkövetett hibák felett sem. A szép termelési eredmény mellett sajnos azonban nem sok gondot fordítottunk az igazolatlan hiányzások csökkentésére. Ennek tudható be, hogy míg 1960-ban vállalati szinten egy év alatt 1097 impôt hiányoztak igazolatlanul dolgozóink, addig 1961-ben 2765 napot. Ha figyelembe vesszük az időközbeni létszámemelkedést, akkor is meg kell állapítani, hogy az igazolatlan mulasztások száma nem kívnatos mértékben megnövekedett. Az elmúlt évek tükrében vizsgálva, a Vasmű igazolatlan hiányzását, érdekes képet kapunk. Mi országunkban még nem kezdődött meg a nagyarányú termelőszövetkezeti mozgalom, addig az igazolatlan hiányzások a kapálások és az aratás idejére estek nagy többségében. Ez érthető is, hisz a Vasmű dolgozói közül soknak volt földje. S úgynevezett kétlaki életmódot folytattak. A termelőszövetkezeti mozgalom erősödésekor földjeiket nagyrészben leadták. Csak a szőlő maradt meg magánművelésre, így könnyen megtalálható a magyarázata, hogy az 1961-es évben miért novemberben és október hónapban volt a legtöbb igazolatlan hiányzás. Gyárrészlegeink közül a legtöbb hiányzás a Szállító és a Hengermű gyárrészlegnél volt. Vajon az igazolatlan hiányzók kiszámolták-e már, mennyibe kerül saját maguknak az igazolatlan hiányzás? Ha nem, akkor segítésképpen közlünk egy példát. Ha egy dolgozó órabére 7, —Ft, plusz 15 százalék mozgóbér, akkor ez a dolgozó egy hónap alatt keres 1501,50 Ft-ot. Tegyük fel, hogy hiányzott £ napig igazolatlanul, a Vasmű pedig fizet 10 napos nyereségrészesedést. Négy nap igazolatlan hiányzás után nyereségrészesedés már nem jár. Ez önmagában 572 Ft. A négy nap igazolatlan napra természetes nem kap fizetést. Ez 228.80. Szabadságából 4 napot levonnak, ez újabb 228.80 forintot tesz ki. Az illető szabadságát a következő évben is négy nappal csökkentik. Tehát ez is 228,80 forint veszteséggel jár. Ezenkívül azon hónapokra, melyekben az igazolatlan hiányzást elkövette a mozgóbérét sem kapja meg. Ha ezt nem is számítjuk, akkor is négy napos hiányzása 1258,40 forintba kerül. Ezért javasoljuk mindenkinek, hogy mielőtt igazolatlanul hiányozna, vegye csak elő ceruzáját, és számítsa ki, hogy mennyibe kerül ez őneki, nem beszélve arról, hogy a Vasművet mennyi károsodás éri azáltal, hogy az igazolatlan hiányzás mögött nem áll termelés. üst Az üdülésről Szakszervezeti Bizottságunk jó munkájának eredményeképpen évről évre több dolgozónak tud biztosítani üdülő beutalót. Az elmúlt év folyamán a vállalat összesen kapott 626 beutalót különböző helyekre. Ezek közül felhasznált 541 darabot. A felhasználás megoszlása a következő volt. Fizikai 341 fő, műszaki 75 fő, egyéb 83 fő, háztartásbeli 30 fő. A fentiekből látható, hogy 85 darab beutalót felhasználatlanul visszaküldőink. Ezzel szemben több dolgozó panaszolja, hogy nem kapott beutalót. Ismételten felhívjuk vállalatunk dolgozóit, hogy ne csak a nyári idényben igényeljen üdülő beutalót, hanem az év más szakában is, mert csak így tudja a Szakszervezeti Bizottság az igényeket kielégíteni. Ezenkívül a Vasmű balatonszéplaki faházában 284-en üdültek családosok a Vasmű dolgozói közül. Az elmúlt évben sem feledkezett meg Szakszervezeti Bizottságunk a gyermekekről és 648 gyermek részére biztosította az üdülést. Sokan üdültek külföldön is. Számszerűn 93-an. ülését a Szakszervezeti Bizottság ír ellet? mit két ! segélyezési csoport Az újév első hetében összeült a Szakszervezeti Bizottság 7 tagú segélyezési bizottsága, hogy megtárgyalja a beérkezett 9 segélyezési kérelmet. A 9 segélyezési kérvény közül 8 kérvényező részére 3—400 forint segélyt utalt ki, csupán egy fő kérvényét hagyták függőben, mivel kérését nem indokolta eléggé meg. A Szakszervezeti Bizottságon működő segélyezési bizottság függetlenül működik a gyárrészlegi műhelybizottsági segélyezési bizottságtól. Tehát, ha valaki a gyárrészlegnél kapott segélyt, akkor még az üzemi bizottságtól is kaphat, ha a gyárrészlegnél a műhelybizottság titkára javasolja. A segélyezési bizottság minden hét végén ül össze a benyújtott kérelmek elbírálására. A bizottság 1961. évben 357 esetben hagyta jóvá a segélyezési kérelmet. Értesítjük a Dunai Vasmű dolgozóit, hogy a Vasmű versenyirodája az Igazgatósági épület 122. sz. szobába költözött. Telefon: 10-25. Az Üst című üzemi lap szerkesztősége ugyancsak Igazgatósági épület 122. sz. szobába költözött. Telefon: 10-28. 1962. január 19. Ezt láttuk az első héten Elindult az első lemezzel megrakott szerelvény a hengerműből A rossz idő beálltával is egymás után érkeznek az uszályok a kikötőbe. Biztosított az alapanyag a nagyolvasztó műnek a megemelt terv teljesítéséhez néhány szó a munkakezdésről Ha reggelenként megállunk a vállalat főbejárati kapujánál, megállapíthatjuk, hogy az igazgatóság dolgozói pontos, sőt túl pontos emberek. Nagyon sokan vannak, akik 7 óra előtt 1—2 perccel érnek a főbejárati kapu elé. Így természetes, ha valamely busz 1 —2 percet késik, akkor elkésnek. Ez történt január 12-én is, amikor 7 óra után 5 perccel közel nyolcvanan jöttek be a főbejárati kapunál. Megpróbáltuk megállapítani a későn jövők közül hányan dolgoznak az igazgatóságon, műszaki könyvekből és saját bevallások alapján mindössze öt fő késett el a munkából. A fenti tény azt igazolja, hogy az osztályvezetők és a csoportvezetők nem nézik meg, ki mikor kezdi el a műszakot, hanem felelőtlenül a 7 órás műszak kezdést írják be. Helyesnek tartanánk, ha minden osztályvezető kötelezővé tenné saját beosztottai részére, hogy 7 óra előtt 5 perccel jelenjen meg munkahelyén és szedje elő a munkájához szükséges iratokat, mert azt hisszük, nem mondunk vele újat, ha azt állítjuk, hogy nem a műszakba érkezés, hanem a műszak megkezdésének az ideje reggel 7 óra. Azt hisszük, ezt annál könnyebben is megértik az igazgatóság dolgozói, mivel nagyon pontosan tudják betartani a műszak befejezésének idejét.