Üst, 1963 (7. évfolyam, 1-11. szám)

1963-02-14 / 1. szám

2. oldal 63 év után Nem mindennapi eseménynek volt szemtanúja a minap az Acélmű párthelyisége. Itt búcsúz­tatták a nyugdíjba vonult Vörös Csillag háromszoros szocialista brigád 63 éves tagját, Szakmány Pista bácsit. Pista bácsi már 19-ben harcolt ezért a rendszerért, és a harcot a mai napig folytatta. A brigád alapító tagjai közé tartozik. Két­szer nyerte el a kiváló dolgozó címet, és nagy feladatokat vál­lalt a brigád vállalásaiból is. Úgy a politikában, mint a munkában tanította a fiatalokat és segítette társait. Nagy része van abban is, hogy a brigád háromszor nyerte el a „szocialista brigád” címet. öreg kora ellenére, nemcsak a szakmában és a politikában, de a társadalmi munkában is példát mutat a fiataloknak. Az ő búcsúztatására gyűltek ősze a brigád fiataljai és öregebb­­jei. A KISZ, a párt és a brigád­tagok megköszönték a fáradozá­sát és erőt, egészséget, hosszú életet kívántak neki. A fiatalok nevében Máldon Ist­ván, az egyik legfiatalabb bri­gádtag búcsúztatta. — Az a megtisztelés ért en­gem, hogy a csoport fiataljai ne­vében megköszönjem a sok fárad­ságot és tapasztalat-átadást, me­lyet nekünk, adott. Pista bácsit példaképünknek tartjuk, mert tudjuk, hogy már 19-től azért harcolt, hogy mi tanulhassunk és szaba­don élhessünk. Kedves Pista bácsi, mi fiatalok erőt, egészséget és hosszú, boldog családi életet kívánunk nyugdíj­ba menetele alkalmából, és ígér­jük, hogy a sok tapasztalatot, melyet nekünk adott magunkévá tesszük, és mint szocialista bri­gádtagok becsületesen helyt ál­lunk az egész életben. Ezután került sor a kalapács és az oklevél átadására, majd mindenki így búcsúzott: „Látogass el hozzánk többször. Szívesen látunk." Bemutatjuk legújabb gyárrészlegünket LŐRINCI HENGERMŰ Az elmúlt év végén országunk­ban több vállalat összevonásra került sor, így csatlakozott a Vas­műhöz a Lőrinci Hengermű. Az összevonásnál döntő érvként szerepelt, hogy a Lőrinci Henger­mű alapanyag szükségletét a Vas­mű biztosítja, ezen felül Lőrincen és a Dunai Vasműben is kizárólag lemezeket hengerelnek. A Lőrinci Hengerműt 1950-ben Diósgyőrből telepítették jelenlegi helyére, a telepítésnél azt vették figyelembe, hogy az itt gyártott lemezeket főleg a fővárosban szé­kelő nagyobb vállalatok használ­ják fel. A hengermű Lőrincen va­ló felépítésével, tehát sok vasúti szállítástól szabadult fel népgaz­daságunk. Az üzem gépészeti be­rendezései nem voltak újak, azo­kat a 40-es években vásárolta a Krupp cégtől az állami Vas- és Gépgyárak. Az áttelepítés az első években komoly nehézségeket je­lentett, ez főleg a gáz­ellátásban mutatkozott meg, mert a szomszé­dos Vörös Csillag Traktorgyártól kapott gáz kalória tartalma és magas kéntartalma bizonytalanná tette a kemencék fűtését. Azóta a kemencék fűtését olaj tüzelésűre állították át. Az első években nagy volt a munkás vándorlás, ez azért volt, mert főleg a kikészítő résznél na­gyon nehéz fizikai munkát kellett végezni, a hatalmas tábla­lemeze­ket a dolgozók a hasukkal nyom­ták és ezért helyi üzemi betegség­ként jelentkezett a gyomorbaj. A nehéz fizikai munkát az elmúlt két évben teljesen gépesítették. Kialakult a törzsgárda is, a Di­ósgyőrből áttelepült szakmunká­sok részére lakásokat építettek az­élmunkás telepen. Az első évek nehézségei után folyamatosan fel­fejlődött a gyár termelése és többször elérték az élüzem címet. Ez az üzem az egyetlen Magyar­­országon, mely 280 mm széles durvalemezt hengerel. Termékeit főleg a kazán, hajó és mozdony készítő vállalatok használják fel. Termékei közvetlen export for­májában és mint híd anyagok el­jutnak a világ minden részébe. Fontos feladatot kaptak az épü­lő Erzsébet híd lemezinek henger­lésénél is. Nemcsak a Vasmű, hanem a Lő­rinci Hengermű is a fiatalok üze­me, hisz az átlag életkor itt is 35 év körül mozog. Az üzem dolgo­zóinak közel 50 százaléka szocia­lista brigád­tag. A 25 brigád kö­zül 7 nyerte el a szocialista bri­gád címet. A szakszervezeti bi­zottság komolyan segíti a brigá­dok kulturális vállalásának telje­sítését, minden­ évben rendszere­sen megszervezi a munkás akadé­miát, melyen ez évben a dolgozók 25 százaléka vesz részt. Kedveit a dolgozók között a neves művé­szek felléptével megrendezett iro­dalmi délutánok. A brigádok rendszeresen tartanak közös szín­ház­látogatást. Az elmúlt évben csak a közönségszervező útján 1500 színház­jegy talált­­ gazdát. Szinte az ország minden részét már meglátogatták a TIT által szervezett országjáró kirándulá­sok alkalmával. Sokszor találnak arra is alkalmat, hogy neves fes­tő és szobrász művészeket műter­mükben látogassanak meg. A lő­rinci dolgozók tudják, mért volt szükség, a két gyár egyesítésére, ezért úgy kívánnak dolgozni, hogy mint a Vasmű új gyárrészlege is maradéktalanul teljesítsék a reá­juk háruló feladatokat. ÜST 1963. február 14. Mit mond a­z ? Amit az áthelyezésről tudni kell Az Mt. 133. paragrafusa alap­ján a dolgozót saját kérelmére, vagy népgazdasági érdekből a vállalaton belül más munkahely­re, vagy más vállalathoz át lehet helyezni. Az áthelyezés más hely­ségben (városban, községben) le­vő munkahelyre is történhet. Az áthelyezésre — ha az válla­laton belül történik — a vállalat igazgatója, egyébként a két ér­dekelt vállalat legközelebbi kö­zös felügyeleti hatósága jogosult. Az áthelyezést a dolgozóval az új munkahely elfoglalására kitű­zött határnap előtt minden eset­ben írásban kell közölni. A köz­lésnek, ha az új munkahely ugyanazon a telepen van, leg­alább három nappal, ha a válla­laton belül ugyanabban a hely­ségben (városban, községben) le­vő munkahelyre és nem alacso­nyabb munkakörbe történik, az áthelyezés legalább nyolc nappal, minden más esetben legalább 15 nappal kell megelőznie az új munkahely elfoglalására megha­tározott időpontot. Az áthelyezést elrendelő uta­sításban közölni kell a dolgozó­val új munkakörét és munkabé­rét. Ha ez nem történt meg, a dolgozó az új munkahely elfog­lalását megtagadhatja. Ha azon­ban új munkahelyét ennek elle­nére elfoglalta amiatt, hogy új munkakörét és munkabérét az át­helyezés elrendelésekor nem kö­zölték vele, panasszal nem élhet. A dolgozó az áthelyezés ellen annak közlésétől számított nyolc nap alatt a vállalati egyeztető bi­zottsághoz panaszt terjeszthet elő. Az a dolgozó, akit más helység­be, vagy alacsonyabb munkakör­be helyeztek át, továbbá az, aki egyetemi (főiskolai) tanulmányo­kat folytat, vagy a dolgozók kö­zépiskolájának tanulója, a pa­nasz köteles elsőfokú elintézéséig nem elfoglalni munkahelyét Minden egyéb esetben az áthelye­zett dolgozó új munkahelyét ak­kor is köteles elfoglalni, ha pa­naszt terjesztett elő. A vállalati egyeztető bizottság a panasz tárgyában nyolc nap alatt köteles érdemi határozatot hozni. Ha az egyeztető bizottság az áthelyezést fenn­tartja, az át­­helyez­ett dolgozó az esetben is köteles új munkahelyét elfoglalni, ha az EB határozata ellen a Te­rületi Egyeztető Bizottsághoz fel­lebbezéssel él. Ha az új mun­kahely elfoglalását megtagadja, úgy kell tekinteni, mint aki azonnali hatállyal önkényesen ki­lépett. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha az áthelyett dolgozó a Mt. 30. paragrafusa (1) bekez­désének c) pontja alapján fel­mond. A hivatkozott bértörvény ugyanis lehetőséget ad a dolgozó­nak munkaviszonya felmondással való megszüntetésére, ha ala­csonyabb fizetéssel járó munka­körbe helyezték át, kivéve, ha ez fegyelmi határozattal történt, vagy az alapbér csökkentés 10%­­nál kevesebb Ha az egyeztető bizottság az áthelyezést hatályon kívül he­lyezte, a dolgozót továbbra is a régi munkahelyén kell foglalkoz­tatni. A népgazdasági érdekből áthelyezett dolgozót megilleti a jogszabályban megállapított köl­tözködési illetmény, valamint ha lakás hiányában kénytelen családjától külön élni — a kü­lönélés költségeinek fedezésére legfeljebb 6 hónapon át a külön­­élési díj. Azt az áthelyezett dol­gozót, aki lakáshiányban kényte­len családjától külön élni, meg­illeti. négyhetenként a családjá­hoz való utazás és visszautazás költsége is. Ezek a jogok, a saját kérelmére áthelyezett dolgozót természetesen nem illetik meg. Az áthelyezett dolgozó mun­­k­aviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Események képekben A Vasműben megtartott választási nagygyűlésen Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja beszélt az eredmé­nyekről és az előttünk lévő feladatokról A kikötőbe befagyott Kronstadt vontató hajó legénységét a hajón látogatta meg a Szállító gyárrészleg Magyar-Szovjet barátság bri­gádja. A hajó legénysége és a brigád beszélgetést folytatott a kommunista és a szocialista brigád-mozgalomról A Vasműben először a kokszoló gyárrészleg szénmosó üzeme és a villamos műhelye nyerte el a szocialista üzem és szocialista műhely címet AZ ELMÚLT HÉTEN a kok­szoló gyárrészlegnél megtartott termelési tanácskozás nem hason­lított a megszokottakhoz. Nem is lehet talán termelési tanácskozás­nak nevezni, ünnep volt az, még­hozzá nem is mindennapi. Ezen a termelési tanácskozáson adták át a több éves céltudatos munka eredményét, a szocialista üssem és a szocialista műhely címet jelen­tő zászlót és oklevelet a kokszoló gyárrészleg szénmosó üzem és villamosműhely kollektívájának. A TERMELÉSI TANÁCSKO­ZÁSON Veszprémi József, a szén­mosó üzem vezetője és Sisitka Ferenc, a villamos műhely veze­tője visszaemlékezett a megtett útra. 1959-ben kezdődött a szoci­alista brigádmozgalom. A gyár­részlegnél egymás után alakultak a brigádok. Jelenleg 54 brigád van, s ezek közül 11 már elérte a szocialista címet. A megtett út bizony nem volt sima. Akadtak a gyárrészlegnél kimaradozók, iszá­kos emberek, sőt bírósági ítélet is történt az egyik brigádnál. Ezek­re mint kellemetlen múltra emlé­keznek ma már a szénmosó üzem és a villamos műhely dolgozói. A jó kollektív munka eredménye­ként a Vasműben elsőként mond­hatják maguknak a legnagyobb kitüntetést, a szocialista üzem cí­met. A TANÁCSKOZÁSON javaslat is hangzott el, mely szerint az el­következendő időben a szétamosó üzemnél és a­­ villamos műhelynél meg kell valósítani a társadalmi bíráskodást. A fizetés felvételnél pedig az önelszámolást. A gyárrészlegnél nem titkolják, hogy elsőként akarják a Vasmű­ben elérni a szcialista gyárrészleg címet.

Next