Üst, 1963 (7. évfolyam, 1-11. szám)
1963-02-14 / 1. szám
2. oldal 63 év után Nem mindennapi eseménynek volt szemtanúja a minap az Acélmű párthelyisége. Itt búcsúztatták a nyugdíjba vonult Vörös Csillag háromszoros szocialista brigád 63 éves tagját, Szakmány Pista bácsit. Pista bácsi már 19-ben harcolt ezért a rendszerért, és a harcot a mai napig folytatta. A brigád alapító tagjai közé tartozik. Kétszer nyerte el a kiváló dolgozó címet, és nagy feladatokat vállalt a brigád vállalásaiból is. Úgy a politikában, mint a munkában tanította a fiatalokat és segítette társait. Nagy része van abban is, hogy a brigád háromszor nyerte el a „szocialista brigád” címet. öreg kora ellenére, nemcsak a szakmában és a politikában, de a társadalmi munkában is példát mutat a fiataloknak. Az ő búcsúztatására gyűltek ősze a brigád fiataljai és öregebbjei. A KISZ, a párt és a brigádtagok megköszönték a fáradozását és erőt, egészséget, hosszú életet kívántak neki. A fiatalok nevében Máldon István, az egyik legfiatalabb brigádtag búcsúztatta. — Az a megtisztelés ért engem, hogy a csoport fiataljai nevében megköszönjem a sok fáradságot és tapasztalat-átadást, melyet nekünk, adott. Pista bácsit példaképünknek tartjuk, mert tudjuk, hogy már 19-től azért harcolt, hogy mi tanulhassunk és szabadon élhessünk. Kedves Pista bácsi, mi fiatalok erőt, egészséget és hosszú, boldog családi életet kívánunk nyugdíjba menetele alkalmából, és ígérjük, hogy a sok tapasztalatot, melyet nekünk adott magunkévá tesszük, és mint szocialista brigádtagok becsületesen helyt állunk az egész életben. Ezután került sor a kalapács és az oklevél átadására, majd mindenki így búcsúzott: „Látogass el hozzánk többször. Szívesen látunk." Bemutatjuk legújabb gyárrészlegünket LŐRINCI HENGERMŰ Az elmúlt év végén országunkban több vállalat összevonásra került sor, így csatlakozott a Vasműhöz a Lőrinci Hengermű. Az összevonásnál döntő érvként szerepelt, hogy a Lőrinci Hengermű alapanyag szükségletét a Vasmű biztosítja, ezen felül Lőrincen és a Dunai Vasműben is kizárólag lemezeket hengerelnek. A Lőrinci Hengerműt 1950-ben Diósgyőrből telepítették jelenlegi helyére, a telepítésnél azt vették figyelembe, hogy az itt gyártott lemezeket főleg a fővárosban székelő nagyobb vállalatok használják fel. A hengermű Lőrincen való felépítésével, tehát sok vasúti szállítástól szabadult fel népgazdaságunk. Az üzem gépészeti berendezései nem voltak újak, azokat a 40-es években vásárolta a Krupp cégtől az állami Vas- és Gépgyárak. Az áttelepítés az első években komoly nehézségeket jelentett, ez főleg a gázellátásban mutatkozott meg, mert a szomszédos Vörös Csillag Traktorgyártól kapott gáz kalória tartalma és magas kéntartalma bizonytalanná tette a kemencék fűtését. Azóta a kemencék fűtését olaj tüzelésűre állították át. Az első években nagy volt a munkás vándorlás, ez azért volt, mert főleg a kikészítő résznél nagyon nehéz fizikai munkát kellett végezni, a hatalmas táblalemezeket a dolgozók a hasukkal nyomták és ezért helyi üzemi betegségként jelentkezett a gyomorbaj. A nehéz fizikai munkát az elmúlt két évben teljesen gépesítették. Kialakult a törzsgárda is, a Diósgyőrből áttelepült szakmunkások részére lakásokat építettek azélmunkás telepen. Az első évek nehézségei után folyamatosan felfejlődött a gyár termelése és többször elérték az élüzem címet. Ez az üzem az egyetlen Magyarországon, mely 280 mm széles durvalemezt hengerel. Termékeit főleg a kazán, hajó és mozdony készítő vállalatok használják fel. Termékei közvetlen export formájában és mint híd anyagok eljutnak a világ minden részébe. Fontos feladatot kaptak az épülő Erzsébet híd lemezinek hengerlésénél is. Nemcsak a Vasmű, hanem a Lőrinci Hengermű is a fiatalok üzeme, hisz az átlag életkor itt is 35 év körül mozog. Az üzem dolgozóinak közel 50 százaléka szocialista brigádtag. A 25 brigád közül 7 nyerte el a szocialista brigád címet. A szakszervezeti bizottság komolyan segíti a brigádok kulturális vállalásának teljesítését, minden évben rendszeresen megszervezi a munkás akadémiát, melyen ez évben a dolgozók 25 százaléka vesz részt. Kedveit a dolgozók között a neves művészek felléptével megrendezett irodalmi délutánok. A brigádok rendszeresen tartanak közös színházlátogatást. Az elmúlt évben csak a közönségszervező útján 1500 színházjegy talált gazdát. Szinte az ország minden részét már meglátogatták a TIT által szervezett országjáró kirándulások alkalmával. Sokszor találnak arra is alkalmat, hogy neves festő és szobrász művészeket műtermükben látogassanak meg. A lőrinci dolgozók tudják, mért volt szükség, a két gyár egyesítésére, ezért úgy kívánnak dolgozni, hogy mint a Vasmű új gyárrészlege is maradéktalanul teljesítsék a reájuk háruló feladatokat. ÜST 1963. február 14. Mit mond az ? Amit az áthelyezésről tudni kell Az Mt. 133. paragrafusa alapján a dolgozót saját kérelmére, vagy népgazdasági érdekből a vállalaton belül más munkahelyre, vagy más vállalathoz át lehet helyezni. Az áthelyezés más helységben (városban, községben) levő munkahelyre is történhet. Az áthelyezésre — ha az vállalaton belül történik — a vállalat igazgatója, egyébként a két érdekelt vállalat legközelebbi közös felügyeleti hatósága jogosult. Az áthelyezést a dolgozóval az új munkahely elfoglalására kitűzött határnap előtt minden esetben írásban kell közölni. A közlésnek, ha az új munkahely ugyanazon a telepen van, legalább három nappal, ha a vállalaton belül ugyanabban a helységben (városban, községben) levő munkahelyre és nem alacsonyabb munkakörbe történik, az áthelyezés legalább nyolc nappal, minden más esetben legalább 15 nappal kell megelőznie az új munkahely elfoglalására meghatározott időpontot. Az áthelyezést elrendelő utasításban közölni kell a dolgozóval új munkakörét és munkabérét. Ha ez nem történt meg, a dolgozó az új munkahely elfoglalását megtagadhatja. Ha azonban új munkahelyét ennek ellenére elfoglalta amiatt, hogy új munkakörét és munkabérét az áthelyezés elrendelésekor nem közölték vele, panasszal nem élhet. A dolgozó az áthelyezés ellen annak közlésétől számított nyolc nap alatt a vállalati egyeztető bizottsághoz panaszt terjeszthet elő. Az a dolgozó, akit más helységbe, vagy alacsonyabb munkakörbe helyeztek át, továbbá az, aki egyetemi (főiskolai) tanulmányokat folytat, vagy a dolgozók középiskolájának tanulója, a panasz köteles elsőfokú elintézéséig nem elfoglalni munkahelyét Minden egyéb esetben az áthelyezett dolgozó új munkahelyét akkor is köteles elfoglalni, ha panaszt terjesztett elő. A vállalati egyeztető bizottság a panasz tárgyában nyolc nap alatt köteles érdemi határozatot hozni. Ha az egyeztető bizottság az áthelyezést fenntartja, az áthelyezett dolgozó az esetben is köteles új munkahelyét elfoglalni, ha az EB határozata ellen a Területi Egyeztető Bizottsághoz fellebbezéssel él. Ha az új munkahely elfoglalását megtagadja, úgy kell tekinteni, mint aki azonnali hatállyal önkényesen kilépett. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha az áthelyett dolgozó a Mt. 30. paragrafusa (1) bekezdésének c) pontja alapján felmond. A hivatkozott bértörvény ugyanis lehetőséget ad a dolgozónak munkaviszonya felmondással való megszüntetésére, ha alacsonyabb fizetéssel járó munkakörbe helyezték át, kivéve, ha ez fegyelmi határozattal történt, vagy az alapbér csökkentés 10%nál kevesebb Ha az egyeztető bizottság az áthelyezést hatályon kívül helyezte, a dolgozót továbbra is a régi munkahelyén kell foglalkoztatni. A népgazdasági érdekből áthelyezett dolgozót megilleti a jogszabályban megállapított költözködési illetmény, valamint ha lakás hiányában kénytelen családjától külön élni — a különélés költségeinek fedezésére legfeljebb 6 hónapon át a különélési díj. Azt az áthelyezett dolgozót, aki lakáshiányban kénytelen családjától külön élni, megilleti. négyhetenként a családjához való utazás és visszautazás költsége is. Ezek a jogok, a saját kérelmére áthelyezett dolgozót természetesen nem illetik meg. Az áthelyezett dolgozó munkaviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Események képekben A Vasműben megtartott választási nagygyűlésen Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja beszélt az eredményekről és az előttünk lévő feladatokról A kikötőbe befagyott Kronstadt vontató hajó legénységét a hajón látogatta meg a Szállító gyárrészleg Magyar-Szovjet barátság brigádja. A hajó legénysége és a brigád beszélgetést folytatott a kommunista és a szocialista brigád-mozgalomról A Vasműben először a kokszoló gyárrészleg szénmosó üzeme és a villamos műhelye nyerte el a szocialista üzem és szocialista műhely címet AZ ELMÚLT HÉTEN a kokszoló gyárrészlegnél megtartott termelési tanácskozás nem hasonlított a megszokottakhoz. Nem is lehet talán termelési tanácskozásnak nevezni, ünnep volt az, méghozzá nem is mindennapi. Ezen a termelési tanácskozáson adták át a több éves céltudatos munka eredményét, a szocialista üssem és a szocialista műhely címet jelentő zászlót és oklevelet a kokszoló gyárrészleg szénmosó üzem és villamosműhely kollektívájának. A TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSON Veszprémi József, a szénmosó üzem vezetője és Sisitka Ferenc, a villamos műhely vezetője visszaemlékezett a megtett útra. 1959-ben kezdődött a szocialista brigádmozgalom. A gyárrészlegnél egymás után alakultak a brigádok. Jelenleg 54 brigád van, s ezek közül 11 már elérte a szocialista címet. A megtett út bizony nem volt sima. Akadtak a gyárrészlegnél kimaradozók, iszákos emberek, sőt bírósági ítélet is történt az egyik brigádnál. Ezekre mint kellemetlen múltra emlékeznek ma már a szénmosó üzem és a villamos műhely dolgozói. A jó kollektív munka eredményeként a Vasműben elsőként mondhatják maguknak a legnagyobb kitüntetést, a szocialista üzem címet. A TANÁCSKOZÁSON javaslat is hangzott el, mely szerint az elkövetkezendő időben a szétamosó üzemnél és a villamos műhelynél meg kell valósítani a társadalmi bíráskodást. A fizetés felvételnél pedig az önelszámolást. A gyárrészlegnél nem titkolják, hogy elsőként akarják a Vasműben elérni a szcialista gyárrészleg címet.