Üst, 1968 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1968-01-12 / 1. szám
Elkészült a Dunai Vasmű vállalati munkavédelmi szabályzata Az Mt. 8. §-a alapján a munkavédelmi rendelkezések végrehajtására irányuló egyes feladatokat, rendelkezéseket a vállalatoknál a kollektív szerződésben, túlnyomó részt pedig a Vállalati Munkavédelmi Szabályzatban (továbbiakban VMSZ) kell meghatározni. A kollektív szerződés azokat a munkavédelmet érintő kérdéseket tartalmazza, amelyek más munkajogi szabályozással szoros összefüggésben vannak. Pl. munkaidő, túlóra, munkaidő csökkentés, pótszabadság munkaruha stb. A VMSZ jellege a kollektív szerződéstől annyiban eltérő, hogy azt — a dolgozók testi épsége és egészségének védelme iránti különleges felelősségének kihangsúlyozása érdekében — a vállalat szakszervezeti szerveivel egyetértésben, a vállalat vezetője adja ki vezérigazgatói utasításként a központi munkavédelmi rendelkezések végrehajtására. A vállalati szakszervezeti szervek álláspontjának érvényesítésére itt is megvan a lehetőség, mert egyetértése nélkül a VMSZ-t nem szabad kiadni. A VMSZ az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok végrehajtásaként nemcsak a Munka Törvénykönyve, hanem más rendelkezésekre is intézkedik. Tartalmazza az ,ЛВЕО és szakmai óvórendszabályokra vonatkozó előírásokat, ezen túlmenően más munkavédelmi szabályok megvalósítására vonatkozó intézkedéseket. Meghatározást nyert a VMSZ-ben a védőruha, védőeszközök, védőételés védőital juttatásának szabályozása az érvényben lévő rendeletek alapján. A rendelkezések előírják, hogy a jövőben az időjárás elleni védelmet szolgáló juttatott ruházatot is védőruhának kell tekinteni. A vállalatnak, mint a termeléshez szükséges anyagról és szerszámról, a termelés elemi feltételeként gondoskodni kell ezekről is. ’ A VMSZ szabályozza a dolgozók munkavédelmi oktatását és a vezetők munkavédelmi vizsgakötelezettségével kapcsolatos feladatokat SZOT Szabályzat 11. és 17. pontjai alapján. Szabályozásra került a kötelező orvosi vizsgálatok rendje a vállalat és az egyes termelési egységek vezetőinek munkavédelmi feladatai, a munkavédelmi szemlék, a balesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálásával kapcsolatos vállalati feladatok, valamint a társadalmi és egészségügyi szervek tevékenye Ô rfa A VMSZ tehát az egész vállalatra kiterjedően széleskörű lehetőséget biztosít a központi rendelkezésekben meghatározott követelmények megoldási módszereinek meghatározására. Sokszínűbb, az élet követelményeihez jobban alkalmazkodóbb olyan rendelkezés, mely a termelést elősegítő dolgozók jobb és Kiztonságosabb munkakörülményét és feltételeket van hivatva biztosítani. E szabályzat a vállalaton belül tösvény, mely mindenkire vonatkozóan em'v-gin v-;»' cépző Baranyi György SEB munkavédelmi felügyelő A honvédelmi oktató-nevelőmunka kitüntetettjei A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulása alkalmából az MHSz Országos Titkársága 1967. végén kitüntetéseket és okleveleket adományozott a múlt és az előző években legkimagaslóbb honvédelmi oktatónevelő munkát végzett szövetségi aktívaknak. A Dunai Vasmű dolgozói közül kitüntetésben részesültek az alábbiak: MHS Kiváló Munkáért — arany fokozat Bakos Attila (igazgatóság), volt MHS Nagyüzemi Elnökség tagja, alapszervezeti elnök, jelenleg az MHSz Nagyüzemi Tanácsadó Testület tagja; Barabás Elemér (kokszvegyészet), volt MHS Vasmű Lövészklub elnöke, jelenleg az MHSz Vasmű Lövészklub titkára; Czeglédi Sándor (kohó), volt alapszervezeti elnök, jelenleg az MHSz üzemi tanácsadó testületének tagja Mészáros János (versenyiroda) volt MHS Nagyüzemi Elnökség tagja. nagyüzemi elnök helyettese: Nagy István (kokszvegyészet, gvr.vez . az MHSz üzemi tanácsadó t.psHtlet tacia: Т.я*ИЛ ÍMEAFV. volt MHS Tant Tiszti Tagozatvezetőségi tag. tant tiszti oktató, jelenleg az MHSz polgári védelmi instruktora. Schmidt József az MHS volt vízi klub elnöke, jelenleg az MHSz viziklubjának titkára (tömörítő). MHS Kiváló Munkáért — ezüst fokozat Décsi Ferenc (üzemfenntartás), a szövetség polgári védelmi, instruktora; Tóth György (bokszvegyészet), az MHS volt alapszervezeti elnöke, jelenleg az MHSz üzemi lövészklub titkára. MHS Kiváló Mankért — oklevél Веко András (acélmű), volt MHS alapszervezeti elnök, jelenleg az MHSz üzemi tanácsadó testületének tagja; Kovács István (acélmű), volt MHSzlapszervezeti lövészcsapat kapitány, jelenleg MHSz üzemi tanácsadó testületi tag; Topa László (öntöde), volt MHS ,lapszervezeti elnök, jelenleg az MHSz üzemi tanácsadó testületi tag. A kitüntetettek az MHS Kiváló Munkáért arany, illetve ezüst fokozata mellé a vállalattól két heti, az oklevél mellé pedig egy heti fizetésüknek megfelelő pénzjutalomban részesültek. Kitüntetéseikhez ezúton gratulálunk! Meg’űnt a „Műszak- Nagyjaink" című életrajzgyűjtemény Többéves hiányt pótolt a Gépipari Tudományos Egyesület kiadásában megjelenő „Műszaki nagyjaink" című életrajzgyűjtemény. Az eddig megjelent három kötet 1700-tól foglalta össze azokat a nagy magyar feltalálókat, kutatókat, akik új gondolatokkal, eredményekkel gazdagították a magyar ipart. A Gépipari Tudományos Egyesület olyan nagy magyar mérnökökről, alkotókról oktatókról és gyáralapítókról ad ki elsőízben monográfiát, akiknél alkotásai jelentősek és közismertek. Azonban munkásságukkal összefoglaló gyűjteményben mindezideig nem találkozhattunk. Az életrajzgyűjtemény első kötete tartalmazza a többi között Bánky Pinát, Csonka János, Jendrassik György, Köhne Ede életét és munkásságát. A második kötet, — hogy csak néhány nevet említsünk — Ganz Ábrahám Mechwert András, Kandó Kálmán, Zipernowsky Károly, Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz, harmadik kötet pedig Jedlik Ányos, a Eötvös Lóránd Bauer Mihály, Egervári Jenő, stb. életét és munkásságát ismerteti. A Műszaki Könyvkiadó gondozásában, a Zrínyi Nyomdában magasnyomással készült, fotókkal és rajzokkal gazdagon illusztrált kötetek könyvkereskedői forgalomba nem kerülnek, kizárólag a Gépipari Tudományos Egyesületnél rendelhetők meg. Értelmezzük helyesen a vállalat új kollektív szerződését A Dunai Vasmű Vállalati Szakszervezeti Tanácsa 1967. december 23-án megtárgyalta és jóváhagyta az 1968. évre készített kollektív szerződést. Hosszú, alapos kollektív munka eredménye a január 1-én hatályba lépett szerződés. Sok vita, észrevétel és javaslat alapján három átdolgozott tervezet előzte meg a véglegest. Több, mint ezer ember szólt hozzá a vitára bocsátott tervezethez. Ebből 200-nál több javaslat került a szakszervezeti bizottság és a kollektív szerződést készítő vállalati főbizottság együttes ülése elé és ezek mérlegelése után alakult ki a Vállalati Szakszervezeti Tanács elé kerülő végleges tervezet. A készítői nem elfogultak. Bizonyára lehetett volna jobbat is csinálni. Talán ugyanezek az emberek egy év múlva a mindennapi élet által feltárt gyakorlati tapasztalatok és még mindig születő központi szabályozások birtokában sokkal jobb szerződéstervezetet fognak készíteni. Egy azonban bizonyos: mindazok, akik ennek a szerződésnek az elkészítésén dolgoztak, nagy felelősségérzettel és a kettős érdek állandó szem előtt tartásával végezték munkájukat. Ez érthető is. Hiszen a szakszervezetnek legalább annyira célja az 1968. évi gazdasági feladatok teljesítése, mint amennyire érdeke a gazdasági vezetésnek, hogy jobb körülmények között élő és dolgozó, megelégedett emberekre tudjon számítani. A teljes cél és érdekazonosság jegyében, sok vitával elkészített kollektív szerződés szövegezésénél messzemenően az egyértelműségre törekedtünk. Próbáltunk szakítani a korábbi bérszabályzat gyakran félreérthető és nem egy esetben félre is értett nyelvezetével. Ilyenek voltak például: „adható, megvonható, fizethető, visszatartható, stb.” (Az elkészült és rövidesen közkézre kerülő szerződés paragrafusainál általában lehet találni rövidítéseket. Ilyenek például: MTA Munka Törvénykönyve, MTVA Munka Törvénykönyve Végrehajtási utasítása, MÜM = Munkaügyi Minisztérium rendelete.) Köztudomású, hogy a kollektív szerződés csak a keretrendeleteken belül szabályozhat. Éppen ezért tartottuk helyesnek, hivatkozni a rendeletekre inkább, mint kimásolni azokat. Ha tehát valaki a kollektív szerződést alaposan tanulmányozni kívánja, akkor jó, ha van a közelben egy Munka Törvénykönyve is. Ez segítséget jelent az esetleg hiányos ismeretek kiegészítéséhez és a szerződés megértéséhez. A vállalati kollektív szerződést január második felében minden szakszervezeti szerv, társadalmi bíróság és munkaügyi döntőbizottság megkapja. Ezzel egyidőben megkapják különböző szintű gazdasági vezetők és az üzemekben is lesz elhelyezve. Ha a vállalat által korábban elküldött megrendelésre a Munka Törvénykönyve kötetei megérkeznek (ebbe bele van dolgozva a Végrehajtási Utasítás is), azokat is, a szerződéshez hasonlóan elosztjuk. Mindezek ellenére, úgy érzem, nem felesleges néhány, a kollektív szerződés olyan paragrafusának bővebb magyarázata, mely nem az eddigi gyakorlat szerint, hanem attól eltérően szabályoz. Tekintve, hogy a lap szerkesztősége erre lehetőséget biztosított, így most is és a következő lapszámokban folytatólagosan visszatérünk ezek ismertetésére. 1. Munkaviszony A kollektív szerződés 6. § 2. bekezdése szó szerint a következőket mondja: „Annak a dolgozó nőnek, aki terhességét orvosi igazolással igazolja, határozott időre szóló munkaviszonyát határozatlan időre szóló munkaviszonnyá kell átalakítani. Hasonlóképpen a hatórás munkakörben foglalkoztatott terhes nőnek 8 órás, megfelelő munkabeosztást kell biztosítani.” Ezzel a ponttal kapcsolatban különböző aggályok merültek fel. Felvetették, hogy a terhesség még nem biztosíték arra, hogy a dolgozó nő valóban anya is lesz. A szerződés készítőinek az volt az egyöntetű véleménye, hogy bízni kell az emberekben. Ezzel a szabályozással a Dunai Vasmű elő kívánja segíteni pártunk és Kormányunk azon törekvésének sikerét, hogy mind többen vállalkozzanak az anyaságra. Aki pedig arra ténylegesen vállalkozik, az megérdemli, hogy teljes és meghatározatlan időre szóló munkaviszonyra biztonsággal számítani tudjon. A túlmunkáról A szerződés 13. §-a a túlmunkával kapcsolatos kérdéskomplexumot szabályozza. Fontosabb pontjai az alábbiak: 1. bekezdés: „Túlmunka a dolgozó meghatározott munkaidejét meghaladó munka. A túlmunka naponta legfeljebb 4, üzemzavar esetén 8 óra lehet.* 4. bekezdés: „Minden elrendelt túlmunkáról túlmunka utalványt kell előzetesen kiállítani, melynek egy példányát az Üzemi Szakszervezeti Bizottságnak, további egy példányát pedig a gyárrészlegi Munkaügyi osztálynak kell átadni az elrendeléssel egyidejűleg. A túlóra elrendelést kivéve, ha azt üzemzavar teszi szükségessé, a túlmunka megkezdését megelőző napon kell a dolgozóval közölni.” 5. bekezdés: ..A végzett túlmunka ellenértékeként az alkalmazottak részére ugyanannyi szabadidőt kell biztosítani, kivéve a TIT. részesedés! kategóriába tartozó alkalmazottakat. Ezek, valamint a munkások részére a végzett túlmunka fejében pénzbeni díjazást kell kifizetni. A pénzbeni díjazástól csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a dolgozó a végzett munka fejében szabadidő kiadását kéri. A dolgozó erre vonatkozó igényét a túlmunkát elrendelő utalványra rá kell vezetni és a dolgozóval alá kell íratni." 7. bekezdés: „A Ten ős Munkaüg'’ Főosztály a felhasznált túlórákról havonta tételes kimutatásban tájékoztatja a szakszervezeti bizottságot.” A fent írt 13. §-ban foglaltakkal kapcsolatban többfelől felvetődött, hogy csökkentették a szakszervezeti szervek jogait. Ez azonban csak látszólarc- és ténylegesen nem így van. Aki egy kicsit is ismeri a gyakorlatot, az jól tudja, hogy a szakszervezeti szervek túlórát elrendelő és igazoló joga eddig is formális volt. Senki nem kívánhatja egy műhelybizottsági titkártól, hogy az üzem minden munkaterületén előforduló munkákat annyira ismerje, hogy ismeretei alapján érdemben felül tudja bírálni az üzemvezető túlmunka elrendelésére irányuló kezdeményezését. Vállalatunknál ma már minden területen gazdasági vezetők vannak. jól képzett Bízunk bennük, hogy a mindennapi munka végzése során egyaránt szem előtt tartják a vállalati érdeket csakúgy, mint a dolgozók érdekeit. A biztonságos üzemeltetésért és az előírt gazdasági feladatok teljesítéséért munkaterületükön egyszemélyben ők felelnek. Szükséges tehát, hogy a munka végzésével kapcsolatban kellő önállóság legyen részükre biztosítva és adott esetben ők határozzák meg a tennivalókat. A szakszervezeti szerveknek kollektív szerződésbe foglaltak szerint adva van az ellenőrzés lehetősége és az érdekvédelmi munka során ezzel kell fokozottabban élni. A pihenőnap A szerződés 16. §-a a munkaszüneti napon és a pihenőnapon végzekt munkával kapcsolatos kérdéseket szabályozza. 1. bekezdés: „A dolgozónak hetenként egy pihenőnap jár. A pihenőnapnak a nem folyamatos üzemeknél vasárnapra kell esnie. Folyamatos üzemeknél ha a dolgozó rendszeresen vasárnap is dolgozik, helyette részére más kell kijelölni, azonban pihenőnapot folyamatos üzemeknél is havonként legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. Folyamatos üzemeknél két pihenőnapot összevontan is ki lehet adni, ha a dolgozók nem részesülnek egészségügyi okokból csökkentett munkaidőben.” 2. bekezdés: „A Dunai Vasmű folyamatos üzem. Ennek és az előző 5-ban foglaltak figyelembevételével a gyárrészlegeken (főosztályokon) belül az egyes egységekre, üzemekre stb. érvényes munkarendet a kollektív szerződés gyárrészlegi függelékei határozzák meg.” 3. bekezdés:. ..Ha a dolgozót heti pihenőnapján munkára igénybe veszik, helyette elsősorban másik pihenőnapot kell biztosítani, melynek időpontját a dolgozóval a munka elrendelésekor közölni kell. A másik pihenőnapot a munkavégzést követő hó végéig kell adni, de a kiadásnál a dolgozó kívánságát figyelembe kell venni.” 4. bekezdés: 1.A pihenőnapot munkaszüneti napra áthelyezni nem szabad. A munkaszüneti napon végzett munkát, nem lehet megváltani pihenőnappal egyetlen olyan dolgozónál sem, aki a TIT. részesedési katetóriába tartozik.” (Munkaszüneti nap alatt a fizetett ünnepeket értjük). 5. bekezdés: „Nem folyamatos üzemeknél, ha a dolgozót munkaszüneti napon munkára berendelik, a munkaszüneti díjazáson felül megilleti őt az aznapra járó munkabér is. Folyamatos üzemben dolgozóknál viszont akkor is jár a munkaszüneti nap díjazása, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik és az nem esik egybe a dolgozó heti pihenőnapjával.” Ennek a kérdésnek az egyértelmű szabályozását szükségessé tették több éven keresztül felmerült ilyen irányú munkaügyi viták. Az értelmezésénél különösképpen azt kell látni, hogy mindazoknak a dolgozóknak, akik fizetett ünnepen a vállalatnál munkát végeznek, dupla bért kell számfejteni arra a napra. A másik lényeges kérdés, amit a 4. bekezdés egyértelműen kihangsúlyoz, hogy szabadnapot, fizetett ünnepre áthelyezni nem szabad. Ugyanis ilyen több esetben előfordult és ez mindig vitára adott okot A szabadságokról A szerződés 17, 18, 19. §-a a szabadságolással kapcsolatos kérdéseket szabályozza. Itt nem kívánok idézni a szerződésből. Szükségesnek tartom azonban egy, a köztudatban rosszul kintlévő fogalmat tisztázni. Gyakran lehet hallani, hogy a fizetett szabadságának felével a dolgozó maga rendelkezik. Ez eddig sem volt így és most sem így van. A Munka Törvénykönyve Végrehajtási Utasítása 58. §-ának 3. bekezdése szó szerint a következőt mondja: „A szabadság kiadásának időpontját a Vállalat határozza meg Ennél a dolgozók kívánságára a lehetőségekhez képest figyelemmel kell lenni. A dolgozó munkaviszonya első hat hónapjában szabadság kiadását nem igényelheti.” A kollektív szerződés 19. §-ának 4. bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „Az egyes üzemek, osztályok dolgozó évi szabadságát név szerinti a összeállításban kötelesek úgy ütemezni, hogy a szabadságok kiadása a termelésben fennakadást ne okozzon. A szabadság ütemezésénél dolgozók kívánságait a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.” Elvileg a korábbi években is készültek szabadságolási tervek, ezek azonban csak arra voltak jók, hogy legyen mitől eltérni. Az alaposan megfontolt szabadságolási tervek elkészítése az 1968. évben már különös jelentőséggel bír. A dolgozóknak a terv összeállításánál nagyon meg kell fontolni, hogy mikorra ütemezte a szabadságát, mert ha attól el kíván térni, arra jogvédelem nincs. Az is igaz azonban, hogy szükség esetén az üzemekben mindig találtak megoldást és a jövőben is fognak találni, ehhez azonban a kollektív szerződésben rögzített szabályozásokon kívül a dolgozó és a vezető között kialakult jó, emberi kapcsolat szükséges. Szabó János, stb. szervezőtitkár