Üst, 1990 (36. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-12 / 1. szám

? Szakszervezeti információk Mit kell tudni az évfordulós segélyről• 1989 december 7-én a vállalati főbizalmi­testület elfogadta az új segélyezési szabály­zatot A számos változások közül az egyik legjelentősebb, hogy az RKS-segélyt az ÉVFORDULÓS segély váltotta fel ki, mikor és milyen mértékben jogosult az új segélyre? A segély fordulóévenként, tagsági joghoz kötötten kerül kifizetésre További feltétele, hogy legalább ötéves Dunai Vasműs mun­kaviszonnyal kell rendelkezni Például: Az a szakszervezeti tag aki 1980- ban lépett be a szakszervezetbe és 1985-től a Dunai Vasmű dolgozója, 10 éves ÉVFOR­DULÓS segélyre jogosult Abban az eset­­­ben, ha 1980-tól szakszervezeti tag, de a Dunai Vasművel csak 1986-ban létesített munkaviszonyt akkor a segélyre nem jogo­sult, mivel annak a feltételnek, hogy öt éve már a DV dolgozója, nem felel meg A segély mértéke és kifizetésének ideje: 10 éves folyamatos tagság esetén 1000 - Ft március 15 éves folyamatos tagság esetén: 1000 - Ft április 20 éves folyamatos tagság esetén: 1000 - Ft május 25 éves folyamatos tagság esetén: 1500 - Ft június 30 éves folyamatos tagság esetén: 1500,- Ft kifizetés szeptemberben: 35 éves folyamatos tagság esetén: 2000,- Ft október 40 éves folyamatos tagság esetén: 3000,- Ft kifizetés novemberben 45 és 50 éves foly. tagság esetén: 3500 - Ft kifizetés decemberben A segély a táblázatban meghatározott időpont előtt nem vehető fel. A segélyhez szükséges okmányokat (segélykérőlap, szakszervezeti tagkönyv) az uszb-k készítik elő a kifizetésre A fenti segély a nyugdíjas szakszervezeti tagokat is megilleti Hol, hogyan és milyen feltételek mellett üdülhetünk Az 1990. évi üdültetés előkészítése már az elmúlt év augusztusában elkezdődött. A sok éves üdülési tapasztalatok, valamint a dolgozói észrevételek ismeretében felül­vizsgálatra kerültek a külföldi partnerekkel kötött üdülési szerződések. A vállalatveze­téssel egyetértve 1990. évre csak azok a külföldi csereüdülések maradtak meg, ame­lyek dolgozóink körében népszerűek, ugyanazon feltételeket tudják biztosítani, mint a saját üdülőink. AZ 1990 ÉVI ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉGEK A KÖVETKEZŐEK Balatonszéplak 80 szobás üdülő: VI. 15. - Vili. 31. 10 napos turnusokban Balatonszéplak DV-Medicor üdülő: V 27. - Vili. 31. 14 napos turnusokban Gyopárosfürdő: V. 10. - Vili. 16. 10. ill. 14 napos turnusokban Sopron: 1989. XII. 15. - 1990. IX. 27. 14 napos turnusokban Alsóörs: VI. 18. - Vili. 12. 14 napos turnusokban CSEREÜDÜLÉS: Kladnó (síeléssel egybekötött) II. 01. -II. 11. 44 fő Krusberk (Csehszlovákia) VII. 01. - VII. 14. 40 fő Madárháza (Csehszlovákia) VII. 28. - Vili. 11. 49 fő Krynica (Lengyelország) VII. 20. - Vili. 02. 40 fő Müllrose (NDK) Vili. 02. - Vili. 15. 42 fő KRK-sziget (Jugoszlávia) Vili. 30. - IX. 13. 40 fő Zlate-Hory (Csehszlovákia) VI. 30. - VII. 13. 40 fő (20 fiú, 20 lány) Erika (Csehszlovákia) VII. 18. - VII. 31. 38 fő (19 fiú, 19 lány) Szilvásvárad Vili. 14. - Vili. 27. A fenti üdülési lehetőségeket a vszb a gaz­dasági vezetéssel egyetértve létszámarányo­san, illetve differenciáltan lebontotta a gyár­egységek, illetve az üszb-k részére, így a gyáregységek, illetve a vszb-k az 1990. évi valamennyi üdülési lehetőséget ismerik. Az üdülési lehetőségek igénybevétele előtt célszerű megismerni a már elfogadott '990. I. 01-től érvényes új üdülési szabályzatot, melyek az üszb-ken, illetve a gyáregységi üdülésfelelősöknél találhatók meg. A rész­letektől eltekintve, a legfontosabb szabályok a következők:­­ SZOT üdülőben évente lehet üdülni, mind­azoknak akik legalább egy éves folyamatos szakszervezeti tagsággal rendelkeznek. - SZOT külföldi üdülés két évente vehető igénybe, amennyiben az egy éves folyama­tos szakszervezeti tagság fennáll. - Vállalati üdülőbe, csereüdülésbe történő beutalás nincs szakszervezeti tagsághoz kötve! - Vállalati üdülőben főszezonban (VI. 15. - VIII. 30.) két évenként, külföldi csereüdülés­ben (felnőtt, gyermek) három évenként lehet üdülni. Elő- és utószezonban a vállalati üdülő évente is igénybevehető. - Egy személy (felnőtt, gyermek) egy év­ben csak egy alkalommal vehet részt kedvez­ményes (SZOT, vállalati) üdültetésben. - Mind a SZOT, mind a vállalati üdülést 1 hónappal az üdülés megkezdése előtt be kell fizetni! Ellenkező esetben az üdülési lehető­ség iránti igényét a dolgozó elveszíti. - Az odaítélt beutalójegyet másra átru­házni tilos! Az a dolgozó, aki a részére biztosí­tott üdülőjegyet a vállalattal munkaviszony­ban nem álló személy részére átruházza, az üdülési lehetőségekből öt évre kizárásra ke­rül. Az 1990. évre szóló SZOT beutalójegyek térítési díjai átlagosan 30%-kal emelkedtek. Kompenzálásukra a szakszervezeti költségve­tésből van lehetőség, amennyiben az üszb-k az üdülésben résztvevők részére javasolják. A vállalati üdülők térítési díjai 1990. évre nem emelkednek. Minden üdüléssel kapcso­latos információval, felvilágosítással a dolgo­zók, illetve a szakszervezeti tagok a gyáregy­ségi üdülésfelelősökhöz forduljanak. Továbbra is kísérjék figyelemmel az ÜST újságot, mivel a visszaadott, újra értékesít­hető beutalási lehetőségekről ezúton kíván­juk f­áktoztatni az üdülés iránt érdeklődő dolgozóinkat, szakszervezeti tagjainkat és nyugdíjasainkat. Csík József­né­vszb szoc. pol. biz. vezető 40 fő (20 fiú, 20 lány) Harkány, Napsugár 1990. I. 03. - 1991. I. 01. 3, illetve 1 szoba Harkány, Gyógykórház 1990.I. 08. - 1991.I. 06. 1 szoba BÉRLEMÉNY: Hajdúszoboszló 1990. I. 04. - 1991. I. 02. 2 szoba SZOT ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉGEK: Szanatórium 35 db Családos 33 db Gyógy egyéni 31 db Gyóg­y házaspáros 48 db Balaton egyéni 9 db Balaton házaspáros 38 db Magaslat egyéni 43 db Magaslat házaspáros 55 db Külföldi 16 db Fiatalok a vádlottak padján Valamikor régen Nyikita Hruscsov magabiztos hangon kijelentette, hogy látni fogjuk még a tévé képernyőjén az or­szág „utolsó" bűnözőjét, mert ahogy fejlődik a szocializmus, magától megszűnik a bűnözés is. A valóság viszont az, hogy a bűnözés az elh­yjj­t^uszonöt esztendő alatt immár veszé­lyes méreteket öltött a Szovjet­unióban. Moszkvában és a nagyvárosokban ideiglenes bi­zottságok alakultak azzal a fel­adattal, hogy koordinálják a bűnüldöző szervek és a társa­dalmi szervezetek munkáját. Ebbe a munkába széleskö­rűen bevonják az állambizton­sági szervek (KGB) jól képzett szakemberekkel, tudományos és műszaki felkészültséggel rendelkező alegységeit. Közre­működésükkel sok feladatot oldottak meg sikerrel a csem­pészek, a terroristák, a zsaro­lók ellen vívott harcokban. 9 199- Korszerűsítésre várva A hideghengermű kikészítő­üzemében évek óta moderni­zálásra vár a táblalemezek cso­magolásának folyamata. Hogy mióta, s miért késlekedik a végső megoldás, arra Mérő Péter a kikészítőüzem vezetője adott választ. - Mi már hosszú ideje sür­gettük a korszerű technológia bevezetését a táblalemezek csomagolásánál. Talán valami el is indult ez ügyben, bár pénzügyi finanszírozásról, il­letve a beruházás megkezdé­séről még szó sincs. Nagyon kezdeti stádiumban vagyunk. Nemrégiben megbízást kap­tunk arra, hogy állítsunk össze egy írásos-képes anyagot, melyben a jelenlegi csomago­lórendszer működését vázol­juk. Ebben hangot adunk véle­ményünknek, arra vonatkozó­lag, hogy szerintünk milyen le­hetne ennek a gépnek a kor­szerűbb változata, hogyan képzeljük modernizálását. Mindez ahhoz szükséges, hogy a különböző gyártókat megismertessük elképzelése­inkkel. Jelen esetben angol és nyugatnémet cégekkel kere­sünk kapcsolatot. Ha ők kedve­zőnek érzik a tőlünk kapott megbízatást a csomagológép elkészítéséhez s a leendő gyártó árajánlata a vasműnek megfelel, akkor a táblalemezt idővel korszerűbben tudjuk csomagolni. - km - Munkavédelem 1989-ben Senki sem szeret beteg lenni s még kevésbé valami­lyen nem várt balesetet el­szenvedni. Vállalatunk azon­ban az olyan helyek közé tar­tozik, ahol az óvatlan dolgo­zót bizony igen sok veszély fenyeget. Ha nem vagyunk kellően figyelmesek, nem tart­juk be az óvó-védő rendsza­bályokat, akkor néha hetekre­­hónapokra munkaképtelenné válhat bárki, hogy a súlyo­sabb eseteket már ne is sorol­jam. Arra a kérdésre vártam választ Pálfi Istvántól, a mun­kavédelmi főosztály vezetőjé­től,­ hogy 1989-ben milyen balesetek fordultak elő zömé­ben a vasműben s ezért kiket terhel a felelősség? Vigyáz-e a dolgozóra eléggé a Dunai Vasmű, vigyáz-e magára eléggé a dolgozó? - A gépiparon, kohászaton belül előforduló balesetek száma a többi vállalatéhoz ké­pest nálunk jónak mondható - indítja a beszélgetést az osz­tályvezető. - Csak egy szám­adattal kívánok szolgálni: egy éven belül általában 1000 em­berből 24­ sérül meg. Más ipari objektumokban ez az adat sokszor megkétszerező­dik. Ezt az elfogadható mérté­ket, amit természetesen egyre inkább szeretnénk még csökkenteni, idestova két-há­­rom éve tartjuk. Reméljük ez a csökkenő tendencia lesz jel­lemező az elkövetkező évekre is. Ami érdekes az az, hogy az év végi hajrában kevesebb a baleset. Mintha a fokozódó munkaintenzitással együtt a dolgozók jobban odafigyelné­nek saját és társaik testi épsé­gére is. Változott a balesetek súlyossága, pontosabban: va­lamivel kevesebb lett a nehe­zen gyógyuló, maradandó fo­gyatékosságot okozó sérülés. A balesetek miatt kiesett munkanapok száma az idén négyszázzal kevesebb, mint tavaly ilyenkor, decemberig. Ami viszont elrontja ezt a vi­szonylag elfogadható képet, az egy sajnálatos tragédia. Ta­valy is és az idén is volt egy halálos baleset a vasműben. Az ideit szinte képtelenség fel­fogni, mivel lehet figyelmet­lenségre is, szándékosságra is gyanakodni, mármint a dol­gozó részéről. Igen veszélyes helyen történt az eset, régi, tapasztalt, megbízható mun­katársunkkal. Valószínűleg, az előírásoknak nem tudott vagy nem akart eleget tenni...?... - Mi a helyzet a maradandó sérülések számát illetően? Ki volt az esetekben a vétkes? - A csonkolásos balese­tekre jellemző már több éve, hogy nyolc-kilenc történik a vasműben. Persze ezt én így is soknak tartom. A jelenlegi munkakörülmények között ha a munkavédelmi előírásokat a dolgozók betartanák, akkor még ennyi szerencsétlen eset sem történhetne meg. - Önök felelősek a külföldi munkások biztonságáért is? - Nem ilyen egyszerű a helyzet. Most, jelen pillanat­ban, csak a kubaiak fölött „gyámkodunk", ők teljes jogú vasműs dolgozók, akik a mi munkairányításunk alatt dol­goznak. Nem vonatkozik ez a lengyelekre, akik a karbantar­tóknál vannak. Az oroszokat sem mi oktatjuk ki a munka­­védelmi előírásokról, mert ők, mint fővállalkozók csinál­ták a kohóátépítést. Önálló munkaterületen végeznek önálló munkát, aminek a biz­tonságát saját munkavédelmi mérnökük dolgozta ki. Ter­mészetesen azért mi is gyak­ran ellenőrzünk náluk és a vasmű területére érvényes szabályzatainkat nekik is ma­radéktalanul be kell tartaniuk. A náluk történt halálos bale­setért nem mi vagyunk felelő­sek és még ennek a felderí­tése sem tartozik ránk. Ha­sonló a helyzet a bérmunkát végző magyaroknál is, felet­tük mi nem foganatosítha­tunk rendszabályokat, munka­végzés szempontjából. - Melyek voltak azok a jel­lemző okok, amik miatt bale­setek fordulhattak elő? — Továbbra is a fegyelme­zetlenség „viszi a pálmát", amit maga a sérült követ el. A környezeti hatások miatt: üzemrészek rendetlensége, szanaszét hagyott dolgok, a gyalogjárók eltorlaszolása, ta­­karítatlanság, olajos padozat, és sorolhatnám még, történ­hetnek még balesetek. Fontos sérülési tényező az előírásel­lenes munkavégzés. Emiatt az idén harminc kisebb-na­­gyobb baleset fordult elő. Az utóbbi baleseti források az egész éves statisztika 45- 50%-át teszik ki. Égési sérülés tíz-tizenöt esetben fordult elő december elejéig. A vasm­űn belüli közlekedési eszközök jó állapota sem elhanyagolható, amellyel nagyon sok veszély kiküszöbölhető lenne. Idetar­tozik a felelősségteljes rako­dás-pakolás megkövetelése. Ami pozitívum, az az, hogy a gyártási technológiák miatt számottevően nem fordult elő baleset. Munkavédelemre évente 180-200 millió forintot költünk. Természetesen a kézi munkavégzés kiküszöbölésé­vel javíthatnánk a baleseti okokon. De ez még tág^ajt. Ami viszont mindenki szá­mára megszívlelendő tanács, hogy nagy körültekintéssel, felelősséggel vigyázzon saját és munkatársai épségére. Mindezt a vezetőknek sem ár­tana szem előtt tartani a meg­előző, felelősségre vonásoscel­­kalmazásánál! vbe* ss»/-: ib" _ káern-

Next