Útközben, 1978 (12. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 1. szám
súlyozni. A világ haladó és szocializmust építő országai számára a szocialista építés tapasztalatainak gazdag kincsestárát jelenti a műszaki haladás bázisát képezi, alapvető biztonságot és hátteret jelent a korlátozott anyagi és természeti erőforrásokkal rendelkező, kisebb szociális országok termelőerőinek fejlesztéséhez és döntőn meghatározza a szocialista világrendszer súlyát és szerepét a világgazdaságban. Dr. Kovács László főiskolai tanár A szocialista demokrácia és az alkotmányosság fejlődése a Szovjetunióban A hat évtizedes szovjet társadalomépítés küzdelmei, eszközei, céljai és eredményei között fontos helyet foglalnak el az alkotmányok. Az 1918., az 1924., az 1936. és az 1977. évi szovjet alkotmány kimunkálása, elfogadása és érvényesítése szerves részét alkotja a szocialista forradalom, a szocialista és kommunista társadalomépítés egymásra épülő szakaszainak. Mind a négy szovjet alkotmány a maga korában kezdeményező, úttörő szerepet töltött be és útmutató hatást gyakorolt más országok későbbi szocialista alkotmányairal, sőt befolyásolta a kapitalista államok alkotmányozó munkáját is. A marxizmus klasszikusai a társadalmi fejlődésre, az osztályokra, osztályharcra, az államra és az államhatalomra vonatkozó vizsgálataik között gyakran értékelték az alkotmány és az alkotmányosság lényeges elemeit, politikai szerepét, történeti, társadalmi és osztálykötöttségeit. Az alkotmányok jellemzőinek meghatározásában elsősorban nem az alkotmány jogi mivoltából, hanem társadalmi szerepéből indultak ki, és a munkásmozgalom adott feltételei között értékelték az alkotmány létrehozásának és rendelkezéseinek jelentőségét. Marx gúnyosan bírálta azokat a XIX. század derekán még nem ritka nézeteket, amelyek elképzelhetőnek tartották a konkrét társadalmi, politikai viszonyoktól elvonatkoztatott absztrakt alkotmány kialakítását. „Az a jámbor német, aki az észak-amerikai alkotmányt — megszépítve és megjavítva — kedvelt szülőföldje javára akarja hasznosítani, ahhoz a kereskedőhöz hasonlít, aki lemásolta gazdag vetélytársának üzleti könyveit és azt hitte, hogy most már e másolat birtokában az irigyelt gazdagságnak is birtokába jutott.” Lenin munkássága nemcsak az sperialista alkotmányfejlődés mintegy két évtizedes szakaszát fogja át, hanem a szocialista alkotmányos élet kialakításának első esztendeit is. A szovjet nép alkotmányainak ismerete lehetővé teszi, hogy a szovjet szocialista alkotmányfejlődés néhány általános és sajátos jellemzőjének összefoglalását megkíséreljük. Elsőként említem ezeknek az alkotmányoknak őszinteségét, nyíltságát, határozott egyértelműségét az államhatalom osztálytartalmának meghatározásában. Szemben a burzsoá alkotmányokkal, amelyek vagy mellőzik e témát, vagy általában az egész nép, nemzet államáról szólnak, a szocialista alkotmányok a politikai viszonyokra vonatkozóbevezető rendelkezésekközött jelölik meg a hatalmat gyakorló osztályt vagy osztályokat. Példát mutató alakzata e megoldásnak az 1918. évi szovjet alkotmány, 23