Útközben, 1978 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1978 / 1. szám

súlyozni. A világ haladó és szocia­lizmust építő országai számára a szocialista építés tapasztalatainak gazdag kincsestárát jelenti a műsza­ki haladás bázisát képezi, alap­vető biztonságot és hátt­eret jelent a kor­látozott anyagi és természeti erő­forrásokkal rendelkező, kisebb szo­ciális­ országok termelőerőinek fej­lesztéséhez és döntőn meghatározza a szocialista világrendszer súlyát és szerepét a világgazdaságban. Dr. Kovács László főiskolai tanár A szocialista demokrácia és az alkotmányosság fejlődése a Szovjetunióban A hat évtizedes szovjet társadalom­építés küzdelmei, eszközei, céljai és eredményei között fontos helyet foglalnak el az alkotmányok. Az 1918., az 1924., az 1936. és az 1977. évi szovjet alkotmány kimunkálása, elfoga­dása és érvényesítése szerves részét alkotj­a a szocialista forradalom, a szocialista és kommunista társadalomépítés egymásra épülő szakaszainak. Mind a négy szovjet alkotmány a maga korában kezdeményező, úttörő szerepet töltött be és útmutató hatást gyakorolt más országok későbbi szocialista alkotmányai­ral, sőt befolyásolta a kapitalista államok alkot­­mányozó munkáját is. A marxizmus klasszikusai a társadalmi fejlődésre, az osztályokra, osztályharcra, az államra és az államhatalomra vonatkozó vizsgálataik között gyakran értékelték az alkotmány és az alkotmányosság lényeges elemeit, politikai szerepét, történeti, társadalmi és osztálykötöttségeit. Az alkotmány­ok jellemzőinek meghatározásában elsősorban nem az alkotmány jogi mivoltából, hanem társadalmi szerepéből indultak ki, és a munkásmoz­galom adott feltételei között értékelték az alkotmány létrehozásának és rendelkezéseinek jelentőségét. Marx gúnyosan bírálta azokat a XIX. század derekán még nem ritka nézeteket, amelyek elképzelhetőnek tartották a konkrét társadalmi, politikai viszonyoktól elvonatkoztatott absztrakt al­kotmány kialakítását. „Az a jámbor német, aki az észak-am­erikai alkot­mányt — megszépítve és megjavítva — kedvelt szülőföldje javára akarja hasznosítani, ahhoz a kereskedőhöz hasonlít, aki lemásolta gazdag vetély­­társának üzleti könyveit és azt hitte, hogy most már e másolat birtoká­ban az irigyelt gazdagságnak is birtokába jutott.” Lenin munkássága nemcsak az sperialis­ta alkotmányfejlődés mintegy két évtizedes szakaszát fogja át, hanem a szocialista alkotmányos élet kialakításának első esztendeit is. A szovjet nép alkotmányainak ismerete lehetővé teszi, hogy a szovjet szocialista alkotmányfejlődés néhány álta­lános és sajátos jellemzőjének összefoglalását megkíséreljük. Elsőként említem ezeknek az alkotmányoknak őszinteségét, nyíltsá­gát, határozott egyértelműségét az államhatalom osztálytartalmának meg­határozásában. Szemben a burzsoá alkotmányokkal, amelyek vagy mellő­zik e témát, vagy általában az egész nép, nemzet államáról szólnak, a szocialista alkotmányok a politikai viszonyokra vonatkozó­­bevezető ren­delkezések­­között jelölik meg a hatalmat gyakorló osztályt vagy osztályo­kat. Példát mutató alakzata e megoldásnak az 1918. évi szovjet alkotmány, 23

Next