Utóirat, 2002 (2. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 6. szám

Lakóházak a régi pesti zsidónegyedben • Kazinczy utca 55._______________ A Belső-Erzsébetváros legkisebb méretű telkén ma már egymagába áll a városrész leg­parányibb háza, melyet bizonyára éppen e tulajdonsága miatt kerül­te el az államosítás. Feltehetően meglétét is ennek köszönheti. A városrész legkorábbi beépítési korszakából szár­mazó, egyemeletes, öttengelyes, a teljes telket el­foglaló, miniatűr belső udvart rejtő, később eklekti­kussá alakított, ma jelleg­telen külsejű magánház rendkívül fontos a kör­nyék sajátos hangulata szempontjából. Az 1891-től Rothauser Mór tulajdonában lévő földszintes házat tulajdo­nosa 1903-ban alakíttatja át, neveli meg. Dr. Bíró Mór birtokolja a házat 1907-től, majd 1931-ben Bronner Artúr tulajdonába ment át. Utódai 1982-ben adták el Wichmann Ta­más Európa-bajnoknak, aki a földszinten közked­velt kocsmát nyitott. A háború előtt a házban működött a Teozófiai Tár­saság. Erre utal ma is az épület többszörös átala­kítása ellenére is fennmaradt eredeti tölgyfakapujá­nak rácsdíszítése. Az Önkormányzat bontását tervezi. A ház falán emléktábla: „E helyen állt Schneider József Kártyafestő Műhelye Itt készült a Magyar Kártya 1836-ban, amely Tell Vilmos Szabadságharcának felidézésével a játékos kedvű honpolgár nemzeti öntudatát élesztgetve azóta is kézről kézre jár. Állíttatta: A Magyar Kártyások nevében a Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány a Millecentenárium évében" Rumbach Sebestyén utca 8. A zsidónegyed jellegzetes, üzletudvarként működő korai lakóházainak egyik legszebbike volt ez a két­ emeletes, romantikus-koraeklektikus stílusú, rend­ kívül nagy méretű telekre épült, az Otto­­Wagner ál­tal tervezett zsinagógával átellenben álló lakóház. A földszinti íves nyílások sora, az emeleti, egyenes záródású, szemöldökpárkányos ablakok, a kapualj­ból oldalt nyíló nagyméretű, itt négyzetes, máshol íves lépcsőházi tér, a kézzel rakott törtmárvány mo­zaikpadló és az öntöttvas korláttal kísért vörösmár­­vány-lépcső mind egyben a korai lakóházak általá­nos jellemzője is. Ugyanakkor a középen elhelyez­kedő széles, egyenes záródású, római villákat idé­ző, rusztikus architektúrával kialakított kapualj, az udvar felé körben vasportálokkal zárt falpillérek kö­zötti íves üzletnyílások, az U-alakban körbezárt ud­var oázisként ható zöld növényzete ezen épületet ki­emeli a korai lakóházak megszokott világából . A be­járatot hangsúlyozó, ma már csak töredékeiben lát­ható erkély (csupán a tartókonzol darabjai vannak meg) fölött a Jakabffy-család címere látható. A ház varázsos hangulatát egyedül az épület lesúj­tó elhanyagoltsága, betonlemezre cserélt függőfo­lyosói, a kapualjak és az udvar kövezete helyére ke­rült betonozott felületek látványa rontja. Mindez azonban egy jobb, gazdagabb korszakban még helyreállítható. A Károly körúti oldalon a 70-es években lezárták a teret: a hétemeletes, téglaburkolatú, óriási homogén falként épített lakóház sivár, lakótelep-jellegű kiala­kítása helyreállítása szinte helyrehozhatatlan. Ezen egyedül csak egy új, modern, de jól megfogalma­zott belső épületszárny beiktatása segíthetne. A telket lezáró Károly körúti oldalon egykor híres ba­rokk épület, a Hacker-ház állt. Itt tartották az első emeleti nagyteremben 1812-ben az első magyar­­nyelvű színielőadást. „Fellépett itt Déryné, Kántorné és sok más neves színésze a magyar színészet hőskorának (...) Itt játszott Békessi néven Katona József is.” (Zakariás G. Sándor: Magyarország mű­vészeti emlékei, 1961.) Itt működött 1866 után a Flacker Szálló, melynek helyiségében kávéház, vendéglő, bálterem és to­vábbra is színház működött A ma itt látható sivár és érdektelen „lakóházfal" en­nek az építészetileg, történelmileg és kulturálisan is fontos épületnek a helyén áll. Az Önkormányzat 2002 nyarán ezt a különlegesen szép, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga műemléki környe­zetét alkotó épületet elbontotta, így nemcsak egy történel­mi értelemben fontos, varázslatos és ritka épület tűnt el, de a Rumbach Sebestyén utca hiteles történeti környeze­te is megbomlott. Mindez akkor történt, amikor a zsidóne­gyed az Építészeti Világörökség védőzónája lett. Rumbach Sebestyén utca 10. A 30-40 méter széles, enyhén trapéz alakú, közel 120 méter mélységű óriási átmenő telken - mely a Károly körút felől biztosít kapcsolatot a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógával - nagy, háromudva­ros, különböző korokban épült, állapotát, megjele­nését tekintve erős kontrasztot hordozó, részben el­rontott épületegyüttes, átjáróház áll. A telek Rumbach Sebestyén utcai oldalán, a zsina­gógával átellenben álló rész a romantika korszaká­ból eredő, körbezárt udvaros, hátsó szárnyában is kéttraktusos, két udvarra néző elrendezésű, három­­emeletes korai bérház nagyszámú lakással, ma már teljesen lepusztult, siralmas állapotú, díszeitől megfosztott utcai homlokzattal, de ép, korhű, sőt rendbehozott belső udvarral. A hármas udvarsorozat első és második tagja Rum­bach Sebestyén utca felől hatalmas, íves záródású kapun, boltozott kapualjon, majd ugyancsak bolto­zott átkötő folyosón keresztül közelíthető meg. A szokatlanul széles és magas második átjáró, mely egy Károly körútról nyílik, eredetileg kétudva­­ros, négyemeletes, gyönyörű, elegáns, eklektikus épület, a Hadik grófok volt bérpalotájának része volt, egyenes záródású, falpillérek közötti íves nyí­lásokkal tagolt. A második és harmadik udvarra érve így már sokkal magasabb, négy-öt emeletes, részben eklektikus, másrészt modernné alakított térfalak látványa fogad. Az eklektikus bérháznak - a Hadik grófok volt bér­palotájának - Károly körúti szárnya helyén ma nyolcemeletes, falszerű, városképileg kedvezőtlen hatású, építészetileg sivár és érdektelen, lakótelep emlékeztető „lakóház-monstrum” áll. Az önkormányzat a Rumbach Sebestyén utca felől induló, még tradicionális beépítésű átjáróház bon­tását tervezi, végképp megváltoztatva az utca tra­dicionális beépítését a már lebontott Rumbach Se­bestyén utca 8. számú házzal együtt.

Next