Utóirat, 2002 (2. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 6. szám
Lakóházak a régi pesti zsidónegyedben • Kazinczy utca 55._______________ A Belső-Erzsébetváros legkisebb méretű telkén ma már egymagába áll a városrész legparányibb háza, melyet bizonyára éppen e tulajdonsága miatt kerülte el az államosítás. Feltehetően meglétét is ennek köszönheti. A városrész legkorábbi beépítési korszakából származó, egyemeletes, öttengelyes, a teljes telket elfoglaló, miniatűr belső udvart rejtő, később eklektikussá alakított, ma jellegtelen külsejű magánház rendkívül fontos a környék sajátos hangulata szempontjából. Az 1891-től Rothauser Mór tulajdonában lévő földszintes házat tulajdonosa 1903-ban alakíttatja át, neveli meg. Dr. Bíró Mór birtokolja a házat 1907-től, majd 1931-ben Bronner Artúr tulajdonába ment át. Utódai 1982-ben adták el Wichmann Tamás Európa-bajnoknak, aki a földszinten közkedvelt kocsmát nyitott. A háború előtt a házban működött a Teozófiai Társaság. Erre utal ma is az épület többszörös átalakítása ellenére is fennmaradt eredeti tölgyfakapujának rácsdíszítése. Az Önkormányzat bontását tervezi. A ház falán emléktábla: „E helyen állt Schneider József Kártyafestő Műhelye Itt készült a Magyar Kártya 1836-ban, amely Tell Vilmos Szabadságharcának felidézésével a játékos kedvű honpolgár nemzeti öntudatát élesztgetve azóta is kézről kézre jár. Állíttatta: A Magyar Kártyások nevében a Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány a Millecentenárium évében" Rumbach Sebestyén utca 8. A zsidónegyed jellegzetes, üzletudvarként működő korai lakóházainak egyik legszebbike volt ez a két emeletes, romantikus-koraeklektikus stílusú, rend kívül nagy méretű telekre épült, az OttoWagner által tervezett zsinagógával átellenben álló lakóház. A földszinti íves nyílások sora, az emeleti, egyenes záródású, szemöldökpárkányos ablakok, a kapualjból oldalt nyíló nagyméretű, itt négyzetes, máshol íves lépcsőházi tér, a kézzel rakott törtmárvány mozaikpadló és az öntöttvas korláttal kísért vörösmárvány-lépcső mind egyben a korai lakóházak általános jellemzője is. Ugyanakkor a középen elhelyezkedő széles, egyenes záródású, római villákat idéző, rusztikus architektúrával kialakított kapualj, az udvar felé körben vasportálokkal zárt falpillérek közötti íves üzletnyílások, az U-alakban körbezárt udvar oázisként ható zöld növényzete ezen épületet kiemeli a korai lakóházak megszokott világából . A bejáratot hangsúlyozó, ma már csak töredékeiben látható erkély (csupán a tartókonzol darabjai vannak meg) fölött a Jakabffy-család címere látható. A ház varázsos hangulatát egyedül az épület lesújtó elhanyagoltsága, betonlemezre cserélt függőfolyosói, a kapualjak és az udvar kövezete helyére került betonozott felületek látványa rontja. Mindez azonban egy jobb, gazdagabb korszakban még helyreállítható. A Károly körúti oldalon a 70-es években lezárták a teret: a hétemeletes, téglaburkolatú, óriási homogén falként épített lakóház sivár, lakótelep-jellegű kialakítása helyreállítása szinte helyrehozhatatlan. Ezen egyedül csak egy új, modern, de jól megfogalmazott belső épületszárny beiktatása segíthetne. A telket lezáró Károly körúti oldalon egykor híres barokk épület, a Hacker-ház állt. Itt tartották az első emeleti nagyteremben 1812-ben az első magyarnyelvű színielőadást. „Fellépett itt Déryné, Kántorné és sok más neves színésze a magyar színészet hőskorának (...) Itt játszott Békessi néven Katona József is.” (Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei, 1961.) Itt működött 1866 után a Flacker Szálló, melynek helyiségében kávéház, vendéglő, bálterem és továbbra is színház működött A ma itt látható sivár és érdektelen „lakóházfal" ennek az építészetileg, történelmileg és kulturálisan is fontos épületnek a helyén áll. Az Önkormányzat 2002 nyarán ezt a különlegesen szép, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga műemléki környezetét alkotó épületet elbontotta, így nemcsak egy történelmi értelemben fontos, varázslatos és ritka épület tűnt el, de a Rumbach Sebestyén utca hiteles történeti környezete is megbomlott. Mindez akkor történt, amikor a zsidónegyed az Építészeti Világörökség védőzónája lett. Rumbach Sebestyén utca 10. A 30-40 méter széles, enyhén trapéz alakú, közel 120 méter mélységű óriási átmenő telken - mely a Károly körút felől biztosít kapcsolatot a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógával - nagy, háromudvaros, különböző korokban épült, állapotát, megjelenését tekintve erős kontrasztot hordozó, részben elrontott épületegyüttes, átjáróház áll. A telek Rumbach Sebestyén utcai oldalán, a zsinagógával átellenben álló rész a romantika korszakából eredő, körbezárt udvaros, hátsó szárnyában is kéttraktusos, két udvarra néző elrendezésű, háromemeletes korai bérház nagyszámú lakással, ma már teljesen lepusztult, siralmas állapotú, díszeitől megfosztott utcai homlokzattal, de ép, korhű, sőt rendbehozott belső udvarral. A hármas udvarsorozat első és második tagja Rumbach Sebestyén utca felől hatalmas, íves záródású kapun, boltozott kapualjon, majd ugyancsak boltozott átkötő folyosón keresztül közelíthető meg. A szokatlanul széles és magas második átjáró, mely egy Károly körútról nyílik, eredetileg kétudvaros, négyemeletes, gyönyörű, elegáns, eklektikus épület, a Hadik grófok volt bérpalotájának része volt, egyenes záródású, falpillérek közötti íves nyílásokkal tagolt. A második és harmadik udvarra érve így már sokkal magasabb, négy-öt emeletes, részben eklektikus, másrészt modernné alakított térfalak látványa fogad. Az eklektikus bérháznak - a Hadik grófok volt bérpalotájának - Károly körúti szárnya helyén ma nyolcemeletes, falszerű, városképileg kedvezőtlen hatású, építészetileg sivár és érdektelen, lakótelep emlékeztető „lakóház-monstrum” áll. Az önkormányzat a Rumbach Sebestyén utca felől induló, még tradicionális beépítésű átjáróház bontását tervezi, végképp megváltoztatva az utca tradicionális beépítését a már lebontott Rumbach Sebestyén utca 8. számú házzal együtt.