Utóirat, 2010 (10. évfolyam, 1-6. szám)

2010 / 1. szám

Bevezető Tizedik évfolyamát kezdi ezzel a lapszámunkkal az Utóirat melléklet. Az induláskor a magyar lapkiadásban az egyetlen olyan rendszeresen megjelenő periodika volt, amelyik az építészet elméletével, kortárs művészeti kapcsolataival foglalkozik - ez máig sem változott. Az Utóirat szerkesztői e profilban azt is fontosnak tartják, hogy az építészet, melyet Magyarországon még a 21. század elején sem egyértelműen sorolnak a művészetek sorába - e lapokon a társterületekkel komolyabb dialógusba kerüljön. A 19. és főleg a 20. század története arról tanúskodik, hogy az építészet terrénuma egyre erősebben ágyazódik a szélesebb társadalmi és tudományos viszonyrendszerekbe, egyre többen kezdik bontogatni a szociológia, a pszichológia, a kibernetika, a jövőkutatás és az építés szoros kapcsolatát, s ebben a tájékozódásban az Utóirat hazai viszonylatban immár egy évtizede élen jár. A­z urbanisztika, a fotó és a film - e lapszámunk kiemelt témái is jórészt ezekkel a közvetve­­közvetlenül vizuális területekkel foglalkoz­nak - egyértelműen kapcsolódnak az építészetről való gondolkodáshoz. A következő oldalakon né­hány itthoni és nemzetközi kiállítás kapcsán olvas­hatnak tanulmányokat, illetve a városfejlődés és az építészeti műfajok néhány aktuális kérdésével fog­lalkozunk. Csengel-Plank Ibolya írása a pécsi Bauhaus építészetét kísérő építészeti fotográfia korabeli megújulásáról szól - előadása az Európai Kulturális Főváros 2010 egyik konferenciáján hangzott el -, Hornyik Sándor a 2009. végén nyílt Műcsarnok-beli BBS kiállítást elemzi. Csejdy Júlia Hudec László mun­kásságát összegzi a KÖH-ben bemutatott nemzetkö­zi kiállítás fényében. Wagner Péter írása azt a munkát méltatja, melyet a Mányi Stúdió végzett annak érde­kében, hogy az erdélyi Magyarvista temploma és an­nak haranglába eredeti állapotában kerüljön helyre­­állításra. Haba Péter cikke a 3d Építésziroda győri ki­állításához kapcsolódik. Egy átfogó urbanisztikai elemzés folytató­dik Dr. Szabó Julianna és Rab Judit írásával: a BME Urbanisztika Tanszékén végzett kutatás és doku­mentáció első részét az Utóirat 2009/5. számá­ban, a Ráday Kult­ucca pályázata kapcsán közöl­tük, a munka egy másik részét, a Hajós utca közte­rületi rehabilitációjának értékelését e lapszámban olvashatják. Végül a DAM Német Építészeti Díjak 2009. évi évkönyvéből választottunk egy figye­lemre méltó tanulmányt, Christian Welzbacher­­nek az új múzeumépítési hullámról szóló írá­sát. Welzbacher gazdasági és társadalomlélekta­ni kontextusba helyezett elemzése az építészet egyéb műfajainak vizsgálatához is jól használha­tó módszertant mutat. A szerkesztők

Next