Úttörővezető, 1980 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 12. szám
feladatot vállalták az őrsök. A 4. feladatot a gyerekek tervezték. Az 5. feladattal az úttörőtanács bízta meg az őrsöket. A 2. feladat differenciálható: más feladat adható kisdobosoknak, úttörőknek, sőt az 5—8. osztályokon belül is tehetünk különbséget a kutatási feladatokban. MÓDSZEREK A névadó próbát egyszerre, év elején hirdetjük meg a névadó faliújságon. Ugyanitt látható a benevezés módja. A próba önkéntes, ha az őrs részt kíván venni, akkor benevez. Erre egy hetet adunk. Ha az őrsvezető megbeszélte az őrssel, akkor a krónikás berajzolja és beírja az őrs nevét. Ezután az őrsök elkezdik a feladatok teljesítését. Erről az úttörőtanács PRÓBAFELELŐSÉNEK adnak számot. A feladatok teljesítése folyamatos, igazolása is. Az első évben havonként kértük 1—1 feladat elvégzését, az utóbbi három évben az őrs maga dönt a feladatok teljesítésének sorrendjéről. 1. év: A részfeladatok mindegyikét a névadópróba bélyegzőjével is igazolta a próbafelelős. Ha az őrs mind az 5 feladatot elvégezte, megkapta a csapat jelvényét, amit az úttörőtanács készített, és az igazolás után egy hétig viselhette az őrs minden tagja. A próbajelvény színe minden évben változik majd (2. rajz). 2., 3. és 4. év: A második évtől a kutatási feladat tartalma változott. Az ötletét a gyerekek adták. A 2. feladat így változott: Keressen az őrs barátot Petőfi diákvárosainak egyikéből. 1977/78. Kiskőrös, 1978/79. Kiskunfélegyháza; 1979/80. Aszód. A 2., 3., 4. évben megváltoztattuk a próbaigazolás módját. Amikor kapcsolatot teremtünk egy-egy Petőfi-várossal, akkor az úttörőtanács kér annyi db képeslapot, ahány őrs benevezett. A kapott képeslapot a próba igazolására használjuk fel. MÓDIA: Mivel mindig 5 feladat van, ezért a képeslapokat 5 felé vágjuk, ahány feladatot teljesít az őrs, annyi képeslapszeletet kap a próbafelelőstől. Akkor teljesítette az őrs a névadó próbát, ha a teljes képeslapot fel tudja mutatni. (3. rajz) Ezenkívül használjuk még a bélyegzőt is. Tehát annyiban változott az igazolási mód, hogy a későbbiekben már a részfeladatot is igazoltuk. A próbáért az őrs minden tagja megkapja az egyéni jelvényt, az őrs pedig a kollektív próbalapra egy tettjelet, amit az egész évi munka értékelésekor veszünk figyelembe. NÉVADÓNK NAPJA Névadónk napja minden évben a születésnapon van, tehát decemberben. Mindig vidám ünnep ez, mindig öröm, mert ez a nap a sikeres névadópróba zárása is egyben. Lehet, hogy a tél nem biztosítja időben a szánkózás lehetőségét a túra idején, a téli túrát akkor is megtartjuk. A névadó napján csapatszintű vidám vetélkedőt rendezzünk az őrsök közt, amelynek szép és meghitt része a névnapi köszöntő. Petőfi Sándort idézzük és az őrsök 1—1 könyvet ajándékoznak a csapatnak ez alkalomból. Így is lehet gyarapítani a csapat könyvtárát. A Nemzetközi Gyermekévben a könyv helyett az őrsök egy-egy játékot adtak a csapatnak. A következő évben ismét visszaállították a könyvet. A vetélkedő lebonyolítása az úttörőtanács feladata. A vetélkedő anyagát a kultúrfelelős, a magyartanár, az ifjú vezető és a csapatvezető állítja össze. A zsűriben az igazgató és a rajvezetők dolgoznak. A VIDÁM ÖTTÖRŐ SZILVESZTER FORGATÓKÖNYVE PETŐFI SÁNDORRA EMLÉKEZÜNK — Rövid műsor — ajándékátadás. IRODALMI TOTÓ: Előre megadott kutatómunka alapján, Szabolcs-Szatmár megye Petőfi-emlékeiből (13 + 1). BETŰSAKK: A játékmező alapterületét igény és létszám alapján tetszés szerint bővíthetjük (4. rajz). 1. A) A CIMEA pontos neve. B) Az ösvény jele a térképem C) Kiskőrös legfontosabb mezőgazdasági terméke. D) Hol és mikor szavalta Petőfi a Nemzeti dalt? 2. A) Melyik versből idéztünk? ... s én csüggtem ajkán ... B) Mikor alakult meg a magyar úttörőmozgalom? C) Melyik $б [UNK]б fyorUOis pribefilites I KISKÖRÖS 4. © 4A5c Q 1AacD 3Aa cD HAa cD 7