Utunk, 1989 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1989-01-06 / 1. szám
ÜNNEPI KÖSZÖNTŐ (Folytatás az 1. oldalról) nyos szocializmus, a dialektikus és történelmi materializmus alapos ismeretére és alkotó alkalmazására alapozva. A párt Központi Bizottságának a forradalmi munkásdemokrácia összes szerveivel együtt tartott plénuma és ezt követően a Nagy Nemzetgyűlés ülése erőteljesen kidomborította Nicolae Ceaușescu elvtárs döntő szerepét pártunk és államunk bel- és külpolitikájának kidolgozásában és megvalósításában, az ország sokoldalú fejlesztési stratégiájának tudományos és reális alapokon való kijelölésében, a gazdasági és társadalmi élet szervezésének és erejének a hazai szocialista és kommunista építés érdekében történő mozgósításában, népünk béke- és haladási eszményeinek nemzetközi síkon való érvényesítésében, az összes népek és nemzetek közötti enyhülési, megértési, együttműködési politika megvalósításában, a biztonsági légkör megteremtésében, a leszerelés és a béke konkrét és reális megvalósításában. A plénum és a Nagy Nemzetgyűlés ugyanakkor megkülönböztetett nagyrabecsülésének adott hangot Elena Ceaușescu elvtársnő, a kiváló politikus és tudós tevékenysége iránt, aki a Politikai Végrehajtó Bizottság tagjaként, a kormány első miniszterének első helyetteseként és a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökeként közvetlenül irányítja a román tudomány, oktatás és kultúra fejlesztését, ezeknek az országfejlesztés szempontjából döntő irányokba való orientálását, a tudományos kutatás eredményeinek és a műszaki haladásnak kizárólag a békés építés szolgálatába való állítását. A szóbanforgó plénumon elhangzott felszólalásában Elena Ceausescu elvtársnő kitért azokra a feladatokra, amelyek a tudomány, az oktatás és kultúra dolgozóira hárulnak a jelenlegi ötéves tervidőszak negyedik, és az egész ötéves gazdasági-társadalmi fejlesztési terv legjobb körülmények közötti megvalósítása érdekében. E tervek megvalósítása kínál ugyanis alapot hazánk egész fejlődéséhez a következő évtizedekben és a XXI. század első évtizedeiben. Ebben az összefüggésben hangsúlyozta Elena Ceaușescu elvtársnő a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Bizottság fontos szerepét az egész tevékenység tudományos szervezésére és korszerűsítésére vonatkozó program töretlen végrehajtásában, a kutatási erőknek a technológiák tökéletesítésére és korszerűsítésére való összpontosításában, hogy emelkedjék a termékek műszaki és minőségi színvonala s csökkenjen az anyag- és energiafogyasztás. A kutatómunkában ugyanakkor igyekezni kell újabb technológiákat, magasabb jellemzőkkel rendelkező anyagokat kidolgozni — valamennyi gazdasági szektor számára. Egyidejűleg bővíteni kell a tudományos és technikai együttműködést a Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtási Tanácsban résztvevő szocialista országokkal, az összes szocialista országgal és más államokkal, hogy együttesen elérjük a tudomány fokozott hozzájárulását az egész gazdasági-társadalmi fejlődéshez. Nagy feladatok hárulnak a Nevelés és Oktatásügyi Minisztériumra s a tanintézetekre az összes tevékenységi szektorokban szükséges káderek felkészítése és továbbképzése, az öszszes dolgozó szakmai, tudományos és technikai színvonalának emelése terén. E célból tökéletesíteni kell az oktatás minden fokát, de különösképpen a felsőoktatást — a tudomány és a technika, az emberi megismerés legújabb vívmányaiból kiindulva. Ugyanakkor javítanunk kell a politikai-nevelő tevékenységet, az egész ifjúság, az összes hazai szakember kulturális színvonalának és forradalmi tudatának emelésére irányuló tevékenységet. Az abszolvensek az alapos szakmai, tudományostechnikai felkészültség mellett jó politikaiideológiai felkészültséggel is kell rendelkezzenek, hogy jól megértsék a gazdasági-társadalmi fejlődés bonyolult problémáit, a világszerte bekövetkező nagy változásokat, és minden körülmények között forradalmárként cselekedjenek. Abból kiindulva, hogy növelni kell a párt vezető szerepét az összes tevékenységi területen, oda kell hatnunk, hogy a kutatás, oktatás és kultúra terén működő pártszervezetek is javítsák és tökéletesítsék munkájukat. Ugyanakkor javítani és tökéletesíteni kell az ezen a területen tevékenykedő demokratikus szervek, a diákegyesületek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a pionírszervezet vezető munkáját, hogy szoros egységben munkálkodjanak az előttük álló célkitűzések töretlen megvalósításában. Amint azt Elena Ceausescu elvtársnő hangsúlyozta, hazánk tudományos dolgozói, egész értelmisége — akárcsak az egész nép — aktívan támogatja pártunk és államunk egész nemzetközi politikáját, amelynek célja fejleszteni az együttműködési kapcsolatokat az összes szocialista országgal, a fejlődő országokkal, a fejlett tőkés országokkal. Az élet bebizonyította, hogy az ország helyes nemzetközi politikát folytat, amikor a minden országgal való kapcsolatokban határozottan érvényesíti a teljes jogegyenlőség, a nemzetközi függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveit. A Tudósok és a Béke Országos Bizottsága, a tudományos dolgozók elhatározása, hogy fokozzák az együttműködést a világ összes országának tudósaival, a leszerelésért és elsősorban a nukleáris leszerelésért, a nukleáris fegyverek teljes felszámolásáért, mindennemű nukleáris kísérlet és az űrfegyverkezés megszüntetéséért. Minden tudós, az egész értelmiség, aki csak tisztában van a nukleáris veszéllyel, az összes nép fokozott erőfeszítéseket tesz, hogy rábírja valamennyi államot, a politikai vezető köröket, mondjanak le a nukleáris politikáról, a fegyverkezési politikáról, és munkálkodjanak a leghatározottabban egy új politikáért, a leszerelés és a béke politikájáért. Ez megfelel az egész világ népes érdekeinek! Országunk támogatja azt a tevékenységet, hogy minden kérdés kizárólag tárgyalásos úton nyerjen rendezést, hogy kibontakozzék a fejlődő országok együttműködése és szolidaritása a gyengén fejlettség problémáinak globális megoldása és egy új gazdasági világrend megteremtése érdekében. Abban a meggyőződésben, hogy a tudomány, oktatás és a kultúra terén dolgozók megértették a rájuk háruló feladatokat, és hivatásuk tudatában minden tőlük telhetőt megtesznek Románia további felemelkedéséért, a haladás és a civilizáció újabb csúcsainak meghódításáért, a szocializmus és a kommunizmus diadaláért hazánkban, e születésnapon kollégáim nevében is jó egészséget, sok sikert és boldogságot kívánok doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnőnek! ____________________________ Gazdasági fejlődésünk távlatai (Folytatás az 1. oldalról) nyersanyag- és anyagszükségletnek több mint a felét. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az energetikai célok elérésének, tekintve, hogy a következő két évben véget kell vetni a lemaradásnak ezen a téren. A munkatermelékenység gyorsabb növelése, a termelés minőségi és műszaki színvonalának nagymérvű emelése, a gazdasági hatékonyság és jövedelmezőség fokozása, a termelési költségek s kivált az anyagi ráfordítás csökkentése, a gazdasági-pénzügyi szabályzatok szigorú érvényesítése, a kivitel állandó bővítése, a szakosodás és együttműködés egyidejű ösztönzése — megannyi újabb fontos cél az intenzív fejlesztésben. E célok és feladatok teljesítéséhez jelentős mértékben kell hozzájárulnia a tudományos kutatómunkának és a műszaki vívmányok bevezetésének a termelésbe. Nicolae Ceaușescu elvtárs felfogása szerint, amint az Expozéból is kitűnik, a dolgozók célirányos és teljes mozgósítása, érdekeltté tevése a feladatok teljesítésében, felelősségtudatuk fokozása elengedhetetlenül szükséges a tervelőirányzatok megvalósításához, a haza sokoldalú gazdasági-társadalmi fejlesztéséhez. Országunkban, Nicolae Ceausescu elvtárs fáradozásainak jóvoltából, átfogó demokratikus rendszer született, amelynek keretében a munkaközösségek egyre nagyobb közvetlen felelősséget vállalnak a gazdasági egységek tevékenységéért; életbe lépett az új, demokratikus vezetési stílus, az egyszemélyi vezetés elvét felváltotta a kollektív vezetés elve, létrejöttek minden tevékenységi területen a 30%-ban munkásokból álló dolgozótanácsok, a vállalati tevékenység hathatós tényezőiként intézményesültek a tulajdonosok és termelők közgyűlései, megalakultak azok a helyi és országos szervek, amelyek révén a tömegek, az egész nép szervezetten vesz részt a vezetésben, minden tevékenységi területen. Következésképpen megvalósult az önigazgatás és önellátás minden gazdasági és társadalmi egységben, s az egységes vezetés most már együtt jár a munkaközösségek felelősségének növekedésével minden tevékenységi szinten. A Plenárison elhangzott Expozéjában Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, hogy a XIII. kongresszuson és az Országos Értekezleten kijelölt feladatok teljesítésével, Románia közepesen fejlett országgá válásával nagy lépést teszünk előre a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének első szakaszában. Ez lehetővé teszi, hogy a következő évtizedben — 1991 és 2000 között — megoldjuk a második szakasz feladatait, így a harmadik évezred elejére, tehát mindössze 50—55 év leforgása alatt, Románia sokoldalúan fejlett szocialista országgá lesz, amely a tudomány és technika legújabb vívmányaira, általában az emberi megismerésre támaszkodó magas szintű anyagi és szellemi civilizációt mondhat magáénak. ,,Akkor majd mondta Nicolae Ceaușescu elvtárs — jogos büszkeséggel jelenthetjük ki, hogy sikeresen haladtunk végig a szocializmus építésének mindhárom szakaszán — a kommunizmus első szakaszán. Csakis ezen az alapon térhetünk rá később a kommunizmus fokozatos megteremtésére, hogy újabb szakaszokat tegyünk meg, míg teljesen meg nem valósulnak a kommunista munka- és életelvek hazánkban." A pártfőtitkár a tőle megszokott éleslátással és általánosító erővel mutatott rá: a következő, 1991—1995-ös tervidőszakra szóló feladatok kijelölésekor abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a fő iparágak és az egy főre eső termelés fejlettségi szintje megfelel egy fejlett társadalom igényeinek. Ezért a következő évtizedbe, a kilencedik ötéves tervidőszakban is elsősorban azon kell lennünk, hogy intenzíven fejlesszük az egész ipari tevékenységet, teljesítsük a termelésnek és a munkának a tudomány és technika legújabb vívmányai alapján történő tudományos megszervezésére és korszerűsítésére vonatkozó programokat, s valósítsuk meg a munka és a termelés új minőségét minden tevékenységi területen. Más szóval a meglévő anyag- és nyersanyagkészletek jobb kiaknázásával kell elérnünk a társadalmi össztermék értékének 40—50%-os — némelyik ágazatban ennél is nagyobb arányú — növekedését. Fontos feladat a saját nyersanyag- és anyagalap erőteljes fejlesztése, a szükséges energiamennyiség biztosítása. Ezért már ettől az évtől kezdve hozzálátunk a nap- és szélenergia, a hévizek és kis vízierőművek szélesebb körű hasznosításához, hogy ezek elégítsék ki az állattenyésztő gazdaságok, egyéb mezőgazdasági egységek és a kisipar energiaszükségletét, s hogy néhány éven belül megvalósulhasson valamennyi falu energetikai önállósága és ezzel az országos energiahálózat nagyfokú tehermentesítése. A következő évtizedben, a kilencedik ötéves tervidőszakkal kezdődően az elsődleges célok egyike lesz a termőföld ésszerű kihasználása, a környezet, az erdők és vizek védelme és megőrzése, hiszen ez hazánk fejlődésének alapfeltételei közé tartozik. A mezőgazdaságban egyébként a stratégiai cél az új agrárforradalom végrehajtása, amelynek eredményeként javulni, tökéletesedni fog az állami gazdaságok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a gép- és traktorállomások, az egységes mezőgazdasági-ipari tanácsok működése. Tekintettel arra, hogy a termőterület nem növelhető, a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozása révén kell biztosítani a gazdasági igények teljesebb kielégítését, a lakosság jobb ellátását minden élelmiszeripari cikkel. Föllendül majd a kutatómunka, megnő a tudomány szerepe az ipar, a mezőgazdaság, minden egyéb ágazat tökéletesítésében, korszerűsítésében és fejlesztésében, kiterjednek gazdasági, műszaki és tudományos külkapcsolataink, s hazánk egyre fontosabb szerepet tölt majd be az értékek nemzetközi cseréjében. Az Expozé nagy súlyt helyezett a terület- és településrendezési tervek megvalósítására. Mivel az ország lakosságának több mint fele városon él, azt tervezzük, hogy 1995-ig teljesen megoldjuk a városi lakáskérdést, s hogy 2000-re minden lakosnak legalább 14, mellékhelyiségekkel együtt 18—20 négyzetméteres lakóteret bocsátunk rendelkezésére, azaz jó lakásviszonyokat teremtünk minden állampolgár számára. Az 1989. esztendő, az ötéves tervidőszak negyedik éve döntő mozzanat a XIII. kongresszuson és az Országos Értekezleten kitűzött célok megvalósításában. A Plenáris és a Nagy Nemzetgyűlés határozatainak értelmében 1989 folyamán is élénk ütemben fejlődnek tovább a termelőerők, fokozódik az intenzív növekedés, folytatódik az új tudományos-műszaki forradalom és az új mezőgazdasági forradalom, gyarapodik a nemzeti jövedelem, szüntelenül emelkedik az egész nép anyagi és szellemi életszínvonala, erősödik a szocialista Románia függetlensége és szuverenitása. További fontos feladat: új ásványlelőhelyeket és energiaforrásokat kell feltárnunk, hogy ily módon is bővítsük az ország gazdasági erőtartalékait. Gyors ütemben fejlesztendő a bányaipar, különösen a barnaszén, a kokszolható kőszén, a színesfémek kitermelése. A nemzetgazdaság energiaszükségletének fedezése céljából a párt előirányozza a belső erőforrások maradéktalan kiaknázását, új hő- és vízierőművek létesítését s a meglévők gazdaságosabb üzemeltetését, a nem hagyományos jellegű energiaforrások fokozott hasznosítását. 1989-ben a beruházások öszszege 4—5%-kal haladja meg az 1987-it, ugyanakkor pedig a nemzeti jövedelem jóval nagyobb hányadát fordítjuk a felhalmozási alap bővítésére, az ipar, a mezőgazdaság, valamennyi nemzetgazdasági ágazat további fejlesztésére. A rendelkezésünkre álló anyagot és pénzt mindenekelőtt a meglévő berendezések korszerűsítésére, a megkezdett munkálatok mielőbbi befejezésére, a nagyszabású lakásépítési program véghezvitelére szánjuk. A terv előírja az ipari munkatermelékenység 7—8%-os növelését az 1988-hoz képest, valamint a termelési költségek tetemes csökkentését. A nemzeti jövedelem 8—9%-os növekedése és a fejlesztési meg a fogyasztási alap közötti helyes arány kialakítása újra ékesszólóan tanúsítja, milyen körültekintően gondoskodik a pártvezetőség mindazon feltételek megteremtéséről, amelyek a dolgozók anyagi és szellemi jólétének szüntelen fokozásához, az életminőség javításához , szocialista rendszerünk fő céljának eléréséhez — szükségesek. Teljes összhangban az új mezőgazdasági forradalom célkitűzéseivel, az 1989-re szóló terv előirányozza a nemzetgazdaság második fő ágazatának intenzív fejlesztését és korszerűsítését, a mezőgazdasági össztermelés 5—5,6%-os növelését a tavalyihoz képest. Ez a növekedés megfelel a biztos és állandó terméshozamot, a területi önigazgatást és önellátást célzó programoknak, s valamennyi jóváhagyott tervnek, amely a gabona-, ipari növény-, zöldség- és gyümölcstermesztés bővítésére, a szőlészet, az állattartás, a selyemhernyótenyésztés, a méhészet, a takarmányozás fejlesztésére vonatkozik. Fölmérve a szocialista építés során eddig megtett utat, a román társadalomban végbement nagy, ígéretes, korszaknyitó átalakulásokat, népünk büszke lehet az elért eredményekre. Hála a párt, a pártvezetés, Nicolae Ceaușescu elvtárs, nagy vezetőnk bölcsességének, egész népünk áldozatkész erőfeszítéseinek, történelmileg rövid idő alatt jött létre nálunk egy korszerű gazdaság, amelynek meghatározó jegye a minőség, a hatékonyság, a versenyképesség. A dicsőség és nagyság korszakában, a ,,Nicolae Ceaușescu-korszakban“ lezajlott forradalmi változásokat újabbak követik majd — azok, amelyeket a pártfőtitkár csillantott fel előttünk az RKP KB 1988. november 28—30-i Plenárisán előterjesztett Expozéjában, a párt, az egész nép e ragyogó forradalmi munkatervében, amely egyben alapjául szolgál a XIV. pártkongresszus előkészítésére irányuló tevékenységünknek. Ragyogó példa (Folytatás az 1. oldalról) ázsiai, latin-amerikai, afrikai és észak-amerikai rangos tudományos és felsőoktatási intézmény részéről. A szocialista építés dicső művéhez szükséges szakemberek kinevelése céljából, Elena Ceaușescu elvtársnő közvetlen irányításával és vezetésével létrehozták országunkban az oktatás, a szakmai képzés és továbbképzés korszerű rendszerét, amelynek tengelyében a kutatással és a termeléssel öszszefonódó oktatás áll. E szerkezet jóvoltából a nemzetgazdaság sokoldalú és alapos szakmai felkészültséggel és általános műveltséggel rendelkező káderekhez jut, akik gyorsan és hatékonyan kapcsolódnak be a termelésbe. Mivel lankadatlan figyelmet fordít a román tudomány és technika előtt álló nagy feladatok maradéktalan teljesítésére, a jelenlegi ötéves tervidőszakot és a 2000-ig terjedő szakaszt érintő előirányzatok megvalósítására, mindazon célok elérésére, amelyeket a XIII. Kongresszus, az Országos Értekezlet dokumentumai s legutóbb Nicolae Ceaușescu elvtársnak az RKP KB és a demokratikus tömegszervezetek közös Plenárisán, e történelmi jelentőségű ülésen tartott Expozéja tűzött ki, dr. Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnő mindenekelőtt a kiemelt gazdaság- és társadalomfejlesztési tervek végrehajtásában, a nemzetgazdaság korszerűsítésében, a gazdasági hatékonyság és jövedelmezőség erőteljes növelésében kívánja kamatoztatni a szocialista Románia nagy tudományos teljesítőképességét. E célok felelősségteljes és hiánytalan valóra váltásának fontosságáról szólva, a III. Országos Vegyészeti Kongreszszuson és a forradalmi munkásdemokrácia magas fórumán elhangzott beszédeiben Elena Ceausescu elvtársnő rámutatott, hogy a tudományos és műszaki kutatásra növekvő szerep hárul a kutatási és fejlesztési programok végrehajtásában, a műszaki vívmányok bevezetésében. Figyelembe véve, hogy a nemzetgazdaság fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó tervek sikeres teljesítésében az ember a fő tényező. Elena Ceausescu elvtársnő következetesen küzd az oktatás szerepének növekedéséért, azért, hogy az oktatás folyamatosan gondoskodjék a munkaerő kiképzéséről és továbbképzéséről, különösen a kiemelten fejlesztendő ágazatokban, s így maga a nevelőmunka is megfelelhessen az új műszakitudományos forradalomtól és a sokoldalúan fejlett szocialista társadalomtól támasztott igényeknek. Az oktatásnak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy olyan munkaerővel lássa el a nemzetgazdaságot, amely fokozott tudományos és műszaki felkészültséget, alapos szakmai tudást, hozzáértést és felelősségérzetet, haladó erkölcsi szemléletet és világfelfogást mondhat magáénak. Mint ,,A tudósok és a béke” országos tanácsának elnöke, Elena Ceaușescu elvtársnő, a népek közötti megértés, együttműködés és béke legnemesebb eszméitől fűtve, fáradhatatlanul munkálkodik a világ tudósaival való együttműködésünk erősítésén, hogy a tudomány és technika vívmányai kizárólag az embert, a népek közeledését, a haladást, a viágbékét szolgálják. Ezen a fölemelő ünnepi órán az egész néppel együtt megkülönböztetett tisztelettel, elismeréssel, hálával kérjük dr. Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnőt, fogadja legmelegebb és legőszintébb szerencsekívánatainkat. Éljen sokáig jó egészségben és boldogságban Nicolae Ceau$escu elvtárs, Románia sorsának kiváló irányítója oldalán, érjen el újabb ragyogó sikereket abban a munkában, amelynek célja a haza fölemelése a haladás és civilizáció egyre magasabb csúcsaira! í* (««Ml». VI íRMtttHI#>,A*'■ ÍSOifl v, . wAt ftOMCt .,*• j aaaitiARS ÍN JtOAlkNIVL sí Miatt >1 C,«RArrt«í/.AKU cmirrsous nmwnw*«*w'k,,t «iOGlW -- rwcwt íhciflott -• (HlCOIflPODBtOfflPCVTI n«ciK>n»ottcoi»w Elena Ceaușescu elvtársnő külföldön megjelent munkái