Üvegipar, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
2 A formális vonások lerontják a verseny hatékonyságát A gyáraik legfelső vezetőinek törekvése abban az irányban hat, hogy teremtsék meg folyamatos munkavégzés feltételeit, de meg kell mondanom, hogy a gyárak középszintű vezetőinek ilyen irányú munkájában még komoly hiányosságok Üzemvezetőink, tapasztalhatók. művezetőink egy része ma is csak kötelességből foglalkozik a brigádok irányításával, a brigádok vállalásainak teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésével nem foglalkoznak tervszerűen, elhanyagolják a folyamatos munkavégzést akadályozó tényezők megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. A világos, mozgósító hatású célkitűzéseik hiányának tudható be, hogy a szocialista brigádok jelentős hányada sablonos gazdasági vállalásokat tesz, amelyek általában a teljesítményszázalékuk növelésére irányul. Az ilyen vállalások nincsenek kapcsolatban a gyári, üzemi tervekkel az abban előirányzott termelés- és termelékenységnövekedéssel a gyár, az üzem időszakonként változó termelési struktúrájából adódó fontos feladatokkal. Ezek a hiányosságok a munkai verseny hatékonyságát lerontják, formálissá teszik azt. Ezért minden munkahelyen meg kell követelni, hogy a gazdasági vezetők rendszeresen folyalkozzanak a szervezett, folyamatos munkavégzés megteremtésével, feltételeinek a munkaverseny eredményeinek biztosításával. Ez a kérdés szorosan összefügg a munkaverseny anyagi ösztönzésével. A már említett felső szintű határozatok a munkaverseny-mozgalommal szemben minőségileg magasabb követelményeket támasztanak és ehhez igazodik a vállalatok és a vállalaton belüli kollektíváik eredményeinek erkölcsi és anyagi elismerése. Szabályozza a vállalatok éves és középtávú tervük eredményes teljesítése után adományozható kitüntetéseket, intézkedik a szocialista brigádok, egyének kitüntetéséről stb. Ezeket nem kívánom részletesen ismertetni. Ehelyett elsősorban a vállalaton belüli anyagi ösztönzés fő kérdéseiről beszélnék. A kormányhatározat mondja: „A vállalatoknál kiszemélyi jövedelem növelésére rendelkezésére álló eszközök olyan elosztását kell biztosítani, amely hatásosan ösztönöz a célfeladatok megvalósítására és amely arányban áll a munkaversenyben kifejtett tevékenységgel.” Ez az előírás olyan követelményt támaszt vállalatunknál is, hogy a ténylegesen elvégzett munkáért járó béren felül rendelkezésre álló úgynevezett „mozgóbéreket” koncentráljuk és azokat a végzett munkán alapuló többleteredmények elismerésére használjuk fel — hangsúlyozta Szokup Lajos vezérigazgató. Ebben a kérdésben értünk már el eredményeket. Megnövekedett a célfeladatok premizálására rendelkezésire álló bérkeret. Ennek felhasználásában azonban több negatívum is jelentkezik. A premizálásra rendelkezésre álló mozgóbéreket esetenként nem előre meghatározott célfeladatok teljesítése után, hanem utólagosan, jutalmazás, vagy egyéb címen fizetik ki. Hibásnak kell tekintenünk azt gyakorlatot is, amikor év közben egész minimális összegeket használnak fel célfeladatok ösztönzésére, év végén viszont a bértartalékokat teljes egészében kifizetik jutalmazás címén. Ezt a helytelen módszert meg kell szüntetnünk, mert annak ösztönző hatása kevés, nem a végzett munka szerinti elosztást, hanem az egyenlősdit erősíti, sérti a dolgozók igazságérzetét. El kell érnünk, hogy a kiemelkedő eredményeket elérő brigádok, dolgozók legyenek a legjobban kereső és a legtöbb célprémiumot kapó, legmegbecsültebb dolgozók is. A célfeladatok premizálásával — a termelés legfontosabb, időszakonként változó feladatainak teljesítése mellett — a brigádok ösztönzését hatékonyabbá tehetjük, a brigádok kiemelkedő tevékenységének anyagi elismerése rugalmasan, év közben bármikor eszközölhető. Ezzel tudunk eleget tenni annak a követelménynek, hogy a kiváló eredményeket közvetlenül kövesse a megérdemelt anyagi elismerés. ÜVEGIPAR (Folytatás az 1. oldalról) tenni. Ennek megfelelően intézményesen kell gondoskodnunk a vezetésre alkalmas brigádtagok képzéséről és továbbképzéséről. mény érvényesítése A követelcéljából felül kell vizsgálni a dolgozók képzésére és továbbképzésére vonatkozó gyári* üzemi akadémiák tervét és ahol az szükséges, módosítani kell. Az üzemi demokrácia eddigi fórumai: a termelési tanácskozások, üzemi gyűlések, műszaki konferenciáik, munkaértekezletek, brigádvezetői értekezletek stb. beváltak, általában nem ezeket kell bővíteni, hanem azok tartalmi vonatkozású kérdéseiben kell előbbre lépnünk, fejlődnünk. A különböző szintű fórumokon a megtárgyalandó anyagokat differenciáltan kell megválasztani, hogy ezáltal konkrét, az érintett dolgozók által is értett és ismert kérdések kerülhessenek megtárgyalásra. Ez a dolgozók aktivitását, kezdeményezését nagyban elősegíti. Az üzemi demokrácia kérdéséhez tartozik a párt-, szakszervezet, KISZ -szervezet véleményének rendszeres megkérése, meghallgatása. Ezek a szervek dolgozóink legszélesebb rétegeivel tartják a kapcsolatot, ismerik a dolgozók véleményét, hangulatát, problémáit. Ezeknek a széles körű, gazdag tapasztalatoknak az ismerete és figyelembevétele a rend és a fegyelem, az emberről való gondoskodás, a jó üzemi légkör kialakításának elengedhetetlen feltétele. A korszerű munka- és üzemszervezési tevékenységben rejlő lehetőségek kihasználásában még nagyon sok tennivalónk van, s ezeknek elengedhetetlenül szükséges a vállalat gazdasági és társadalmi szerveinek összehangolt, szoros együttműködésén túlmenően a dolgozók széles rétegének e munkába történő bevonása. Az MSZMP X. kongresszusain mondta Kádár elvtárs: „A minimum, amit a dolgozók elvárnak a vezetőiktől, hogy biztosítsák munkájukhoz a megfelelő feltételeket. Enélkül nincs erkölcsi alapja egyetlen vezetőnek sem, hogy jobb munkát várjon a dolgozóktól.” Ez így is van. A dolgozók a munkahelyen tapasztalt körülmények alapján ítélik meg a gazdasági vezetőket, a társadalmi szervek munkáját, sőt nem ritkán az általános politikai helyzetet is. Ahol sok a gépállás, rossz az anyagellátás, szervezetlen a munka, ott romlik a technológiai, a munkafegyelem, rossz a dolgozók közérzete, hangulata. De ez fordítva is igaz. Ahol jó a szervezettség, rend és fegyelem van, a dolgozók folyamatosan tudnak dolgozni, ott szilárdabb a munkafegyelem, jó a munkakedv és a közérzet. 27—28 százalékot tesz ki. A létszámnövekedés ezen idő alatt 1200 volt (9,3 százalék), így a termelés növekedéseinek kb. 70 százalékát a termelékenység növekedésével biztosítottuk. Ez az arány még jobb, ha figyelembe vesszük, hogy az Orosházi Síküveggyár létszámának egy részét már ez évben fel kellett venni és gyakorlatilag termelés ott még nem folyik. Már a IV. ötéves terv készítésénél jelentős exportnöveléssel számoltunk a belföldi piac felvevőképességének korlátozott lehetőségei miatt. Ma elmondhatom, hogy e téren is jó eredményt értünk el, hiszen a termelés közel 30 százalékát nagyobb külföldre adjuk el, részét tőkéspiacokon, ami ez évben már több mint 8 millió dollár bevételt jelent a népgazdaságnak. Igaz, ez a tény sok problémát felvetett az exportáló gyárainknál, mert a kialakult piaci helyzet miatt versenyképesnek kell lennünk minőségiben, árban sokszor fejlettebb üvegiparral rendelkező országokkal is. Az eredmény azt mutatja, hogy értjük ezt a versenyt és sok országiban teremtettük meg a magyar üveg jó hírnevét. Úgy hiszem, a termelés és az előbbiekben röviden ismertetett termelési és nyereségnövekedés megalapozása érdekében a IV. ötéves tervben jelentős, szinte minden gyárra kiterjedő beruházások fejlesztési programját hajtottuk végre. A beruházások összege 5 év alatt valamivel meghaladja a 3 milliárd forintot. Ebből 1,5 milliárdba kerül az Orosházi Síküveggyár felépítése, amely indulásra készen áll, a kemence a napokban befűthető lesz. A fennmaradó 1500—1600 millió forintot a meglevő gyárak korszerűsítésére fordítjuk. A jövő évben befejezzük az egész iparban a földgázra és olajra való átállást. Ma már csak Ajkán dolgozik egy széngenerátor, a gyár fele ott is földgázzal dolgozik. Hogy ez mit jelent a munkakörülmények javulása terén, azt a huzákban dolgozóknak nem kell magyaráznom. A jövő évben befejezzük a csomagolóüveg-fejlesztés programját, ami 450 millió forintba kerül, 1975-ben kerül befejezésre a Salgótarjáni Síküveggyár rekonstrukciója 350 millió fintért. Befejezés előtt állt aMiskolci Üveggyár teljes áraépítése 120 millió forintért. A jövő évben fejezzük be nagykanizsai, 1975-i ben az ajakai gyár átépítését, de sorolA beszámolót követő vitában elsőnek Tóth Kálmán, a vszb titkárra szólalt fel és ara azért beszélt, hogy jobban látja változó világ problémáit, aki részt vesz a politikaii képzésben. A politikai nevelő munka további javításához kérte a szakszervezeti aktivisták és a brigádvezetők fokozott segítségét. Foglalkozott a szakmai képzés problémáival is. Nődolgozóink köreiben alacsony a szakképzettek aránya. Igaz, hogy gyárainkban kevés a szakképzettséget igénylő női munkakör, de a meglevő szűkös lehetőségekkel is csak akkor tudnak élni nődolgozóink, ha jobban segítjük szakmai tanulásukat. Fiatal szakmunkásaink patronálása pedig ne abban merüljön ki, hogy ünnepélyesen fogadjuk amikor munkába állnak őket. A brigádok segítsék, tanítsák a szakma alapos ismeretére a fiatalokat. A vezérigazgatónk szavait idézve szólt arról, milyen sokan nem végezték el dolgozóink közül az általános iskola nyolc osztályát, s ezek többsége 30 évesnél fiatalabb. Szocialista brigádjaink is tekintsék feladatuknak az általános műveltség gyarapítását, de arra is szükség van, hogy jobban megbecsüljük a tanuló, önmagunkat továbbképző és magasabb képesítést szerző dolgozóinkat. A szocialista brigádok neve az export mellett nagy érdeklődésre számíthat dolgozóinknál a vállalat jövedelempolitikájának végrehajtása. A vállalat nyereségének alakulása, amely ez évben eléri a 420— 430 millió forintot (s ez megfelel az ötéves tervben előirányzott nagyságrendnek), lehetővé tette, hogy az elmúlt 3 évben évről évre tervszerűen növeljük dolgozóink jövedelmét. A terv a bérszínvonal növelését — a központi béremelés nélkül — 2-3,5 százalékban határozta meg. Ez év első felének lezárásával megvizsgáltuk, hogy két és fél év alatt a terv félidejében hogyan teljesítettük ezt a célkitűzést. Itt is arról számolhatok be, hogy a végrehajtás tervszerűen folyik, mert a két és fél év alatt a bérszínvonal a központi fejlesztéssel együtt 17,6 százalékkal, anélkül pedig 12,5 százalékkal növekedett, ez valamivel magasabb, mint a tervezett. Ha a munkás- és alkalmazotti bérek alakulását vizsgáljuk megállapítható, hogy ezen idő alatt az alkalmazotti bérek emelkedése valamivel alacsonyabb volt — kb. 10,4 százalék —, ami úgy ítélhető meg, hogy a kiadott irányelveknek megfelelően kívánt arányt biztosítani tudnjuk. hatnám a tokodi, az ampullagyári ez irányú munkákat, melyeknek befejezése esedékes, s melyeknek 1975-ig eredményeként jelentős lépést teszünk előre a hazai üveggyártás korszerűsítésének útján. Külön szeretném megemlíteni, hogy a fejlesztési programok keretében egyik fő célkitűzésünknek tekintettük és tekintjük az egészségesebb munkakörülmények biztosítását és azt, hogy a szociális létesítmények mindenütt megfeleljenek az előírásoknak. Erre a célra kb. 120 millió forintot fordítunk: új fürdők, öltözőik, konyha, ebédlő, orvosi rendelők épültek és épülnek. Vállalati eredményeink lehetővé tették a dolgozók lakásépítésének támogatását is, amire ebben az ötéves tervben kb. 20 millió forintot fordítottunk. Tervkészítési szabályzatunknak megfelelően gyáraink elkészítették 1974. évi gazdasági előterveiket, s ennek alapján elkészült a vállalati előzetes terv is. Jelenleg folyik a végleges, 1974. évre vonatkozó vállalati terv készítése az 1973. december 1-re beküldött gyári tervek alapján. Jelenleg, sajnos, csak az előtervek alapján tudom tájékoztatni a tanácskozás résztvevőit, alapvető változásra fő szerepének fontosságát hangsúlyozta felszólalásábban Takács István (Salgótarjáni Síküveggyár). Szép számmal akadnak gyárukban olyanok is, akik egy évben 5—6 alkalommal mulasztanak igazolatlanul. Ne az legyen a cél, hogy az ilyeneket kizárják a brigádból, hanem az, hogy megneveljék őket. Ha minden brigád csak egy ilyen munkást tud rendszerető, fegyelmezett emberré nevelni, már az is fontos eredmény. Problémát jelent a nem közvetlenül termelőüzemekhez tartozó szocialista brigádok termelési eredményeinek értékelése, például a karbantartóké, azonban várhatóan nem kerül sor. A IV. ötéves tervünkben 1974. évire rögzített főbb célktűzéseiink változatlanok maradtak. A teljes termelési érték több mint 300 millió forintos növelését tervezzük, mely lehetővé teszi a belföldi igények fokozott kielégítése mellett tőkésexportunk több mint 1 millió dollárral, szocialista relációjú exportunknak pedig kb. 1,5 millió rubellel valló növelését. IV. ötéves tervünkben rögzített szintinere megfelelően 1974. évre 500 millió forintos eredmény elérését tervezzük. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalat bérszínvonalát saját erőből 3—4 százalékkal növeljük, melyet még kiegészít a központi bérfejlesztés kb. 1 százalékos áthúzódó Az 500 millió forintos hatású. eredmény vállalati szinten több egy hónapi részesedési alap képződését biztosítja. Összességében biztosítottnak látszik a bérszínvonal és a személyi jövedelem mind 1974. évi ütemének, mind 1975. évre tervezetett szintjének elérése. A jövő évi terv még megvitatásra kerül a gyárak dolgozóival. Biztosra veszem, hogy a szocialista vetkező évben brigádok a körs ugyanolyan lelkesedéssel fogják segíteni az 1974. évi tervünkben megfogalmazott feladatok teljesítését, mint ahogyan ebben a tervidőszakban már többször megtették. Feladataink vonatkozásában továbbra is az a legfontosabb törekvésünk, hogy a IV. ötéves tervünkben meghatározott célktűzéseinket maradéktalanul teljesítsük, sőt túlteljesítsük. Gazdasági tevékenységünk hatékonyságálnak növelésével egyidejűleg messzemenően gondoskodnunk kell a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításáról, a jó üzemi légkör kialakításáról, a dolgozóik kezdeményező és aktivitási készségének emeléséről. Ezekben a feladatokban döntő jelentőséggel bír a szocialista brigádmozgalom. A szocialista módon tanulni, élni hármas dolgozni, jelszó következetes érvényesítése lehetővé teszi, hogy olyan munkásgárdánnk fejlődjön ki, amely szakmailag jól képzett, művelt, közéleti tevékenységét végző dolgozókból áll. Ebben a munkában a gazdasági és társadalmi szervek mellett igen fontos szerepük van a szocialista brigádvezetőiknek. Azzal a kéréssel fejezem be vitaindító beszámolómat, hogy a tanácskozás résztvevői mondják el a munkaverseny-mozgalomban szerzett kedvező tapasztalataikat és azokat a hiányosságokat, amelyek jelenleg a mozgalom fejlesztését akadályozzák. vitája Francz József, üvegfúvó brigádvezető, a Tokodi Üveggyár 44 szocialista brigádja nevében szólalt fel a tanácskozáson. Elsősorban a nevelő munkában, a szocialista munkaerkölcs maradéktalan megvalósításában látja feladataik lényegét. Üvegfúvó brigádjának tagjai az elmúlt években valamennyien munkakörüknek elvégezték a megfelelő szafalmásító és továbbképző tanfolyamokat. Példamutatóan vesznek részt minden évben az önkéntes véradáson Sok társadalmi munkaórát teljesítettek a különböző kulturális és sportlétesítményeik fejlesztésénél. Valamennyi szocialista brigáddal együtt vettek részt ők is az új iskola felépítésében. A Tokodi Üveggyár társadalmi és gaddasági vezetősége nagy jelentőséget tulajdonít a versenynek, a szocialista brigádmozgalomnak. Rendszeresen kifejezésre juttatják ezt az eredményesen dolgozó brigádok erkölcsi elismerésével és anyagi megbecsülésével. Segíti brigádjaik munkáját az újólag elkészített versenyszabályzat és különösen az, hogy negyedévenként rendszeresen megtartják brigádvezetők és a patronálok a értekezletét. Középszintű gazdasági vezetőiktől azt várják, hogy következetesebben biztosítsák a munkai verseny feltételeit. Szalai József, a Salgótarjáni Síküveggyár Mikszáth Kálmán Szocialista Brigádjának vezetője arról számolt eddig kétszer nyerték be, hogy el az arany fokozatú jelvényt. Nagy létszámú a brigádjuk és nyugtalanítja az a probléma, hogy egy brigádstag esetleges mulasztása miatt az egész kollektívát kizárják a versenyből. Ezt eddig rendszerint azzal előzték meg, hogy a mulasztót, még ha a törzsgárda régi tagja volt is, kihagyták a brigádból. A munkából azonban ezeket sem lehet „kihagyni”... A múlt évben már nem is zártak ki senkit a brigádjukból, viszont az értékeléskor az egész brigádot elmarasztalták néhány brigádtag igazolatlan mulasztása miatt. Az értékelésnek, véleménye szerint inkább arra kellene tekintettel lennie, milyen eredményeket ért el a brigád tagjainak nevelésében. Az Orosházi Üveggyár I-es hutájában dolgozó Vörös Október Szocialista Brigád nevében szólalt fel ezután Gallai István brigádvezető. Elmondotta, hogy feladataik jobb végrehajtása érdekében fejlesztik szakmai tudásukat. Szakmai tanfolyamot szerveztek gépkezelőik részére. A betanítás feladatát a gépészek vállalták és a tudnivalók elsajátítását a főgépész és művezető havonta ellenőrizte. a A patronálás szép példájaként elmondta, hogy brigádjuk megalakulása óta segített egy állami gondozott fiút, Földvári Zsiigmondot. Zsiga úgy megszerette a brigádot, hogy miután szakmunkás lett, hozzájuk jött dolgozni. Gépkezelőként kezdte, s miután gépésze bevonult katonának, a brigád vállalta, hogy három hónap alatt betanítják a gépész munkakörbe. Termelési eredményei máris elérik a többiekét. (Folytatás az 5. oldalon) 120 millió forint a szociális ellátottság javítására A tanácskozás Takács István Francz József Szalai József Garai István Jelentősen növeltük a termelékenységet . A szocialista brigádok vezetői 1971. évi tanácskozásán a IV. ötéves tervünkben rögzített feladatok teljesítését jelöltem meg vállalatpolitikai célkitűzéseink egyik alapvető feladataként. Arról tájékoztathatom az elvtársakat, hogy az eddig eltelt 3 év alatt fő célkitűzéseink időarányos részét teljesítettük — folytatta a vezérigazgató. A IV. ötéves terv első három évében várhatóan 550— 600 millió forinttal növekszik a termelés volumene, amely 1974. január.