Váci Híd, 2005 (6. évfolyam, 1. szám)

2005-01-01 / 1. szám

Váci Híd­ jának megállításához és visszafordításához. Ehhez szükséges egy Duna-Tisza csatorna építése, amely egyrészt a szivárgás révén, másrészt az öntözéshez szükséges víz biztosításával megteremti a talajvíz szintjének növeléséhez szükséges minimális feltételeket. A csatorna vízének biztosításához két további feltétel teljesülé­se szükséges: megfelelő mennyiségű és minőségű víz. Ez feltéte­lezi a Ráckevei-Soroksári Dunaág élővé tételét és nagyobb víz­hozamát, valamint hogy a víz szennyezésének radikális lecsök­kentésével, megfelelő minőségűvé váljon a víz. A Ráckevei- Soroksári Dunaág ismét élővé tétele és vízhozamának jelentős növelése egyfelől megmenti magát a folyót, másfelől lehetővé teszi a Duna-Tisza csatorna vízellátását. A megfelelő vízminőség biztosításához pedig az szükséges, hogy a Dunakanyar települé­sei, valamint kiemelten a főváros, a Csepel-sziget, a szomszédos és a vízfolyások révén kapcsolatban lévő települések ne szennyezzék az élővizeket és a talajt. Ám nem csak Budapesten és az alatta fekvő területeken okoz gondot a nem megfelelő vízminőség. A Szentendrei-sziget Duna­­ágán is hasonló folyamatok indultak el, mint a ráckevei-soroksári ágon, miután természetes módon elzáródott a víz útja, s ma már kevés a vízhozam ahhoz, hogy a folyó öntisztulása megoldja az ágba jutó szennyezés problémáit. Amennyiben jó állapotúvá válnak a Közép-Duna völgy vizei, hasznosítható erőforrások teremtődnek, amelyek biztosíthatják a védelmi kiadások legalább egy részének megtérülését és a fejlesz­tések fenntarthatóságát. A Homokhátság talajvíz utánpótlása olyan nagy kapacitású (mi­nimum 30-50 mVs) csatornát igényel, amely méreteinél fogva le­hetővé teszi a teher- és személyhajózást is. Érdemes kihasználni az adódó lehetőséget, fejleszteni a vízi áruszállítást és a személyhajó­zást, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúrát, az idegenfor­galmi program- és vendéglátó-ipari kínálatot. A személyhaj­ózást illetően, a Közép-Duna Völgy vízi turisztikai programját be kell illeszteni a tágabb folyami és tavi hajózási lehető­ségeket is egybefrltő kikötő- és turisztikai hajózási fejlesztési elkép­zelésbe, amely a Duna révén összekapcsolja a holland és a német fo­lyókat a Sió-csatornán át a Balatonnal, valamint a Duna-Tisza-csator­­nán keresztül akár a Felső-Tisza vidékkel vagy a Kőrösökkel. A Beszédes-programnak mind a defenzív, mind az offenzív elemei felvállalhatók, mert mindkét csoport illeszkedik az Európai Unió fej­lesztési elveihez és törekvéseihez, a folyami, közelebbről a dunai ha­józás fejlesztéséhez és kikötőprogramjához. A Közép-Duna Völgy fenntartható fejlesztésének sürgető, nagy súlyú és forrásigényű fej­lesztései közösségi és hazai költségvetési források, valamint vállalko­zói tőke bevonásával finanszírozhatóvá és megvalósíthatóvá válnak. Minden érintett területen konferenciákon megvitatták a progra­mot, kiegészítették azokkal az elemekkel, amelyek az általuk fel­vállalható célokat, tevékenységeket érintették, és támogatásukról biztosították a programot. Milyen szerepet tölt be a Dunakanyar a Beszédes-programban ? A Közép-Duna Völgy programjában a Dunakanyar és Budapest bevonása a Duna vizének hasznosítására épülő fejlesztésekbe kulcseleme a Ráckevei-Soroksári Dunaág és a többfunkciós Duna- Tisza csatorna turisztikai és hajózási célú hasznosításának. A fővá­ros, a Dunakanyar, illetve a metropolisz térségének népessége egy­felől nagyon jelentős keresletet biztosít az érintett területeken - mivel ma a lakossági igényekhez mérten a vízhez kapcsolódó rek­reációs lehetőségek jelenleg nagyon szűkösek. Másfelől maga Bu­dapest és a Dunakanyar Magyarország első számú belföldi és kül­földi turisztikai vonzereje és látványossága, ezért a városi-kulturá­lis és kisebb részt kiránduló turizmus a Közép-Duna Völgy minő­ségi vízi és vízparti turisztikai programjaival és lehetőségeivel ki­egészülő kínálata jelentős forgalmat generálhat. Milyen programokat vállal fel a Dunakanyar? A Dunakanyar Magyarország egyik legvonzóbb táji-kulturális térsége. Kiemelkedő természeti értékei folytán­­ országos jelentő­ségű védett területként­­ kiterjedt részei tartoznak a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz. Rendkívüli adottságai és központi elhelyezke­dése (főváros közelsége) eredményeképpen számos funkciónak ad helyet. A Dunakanyar országos jelentőségű, kiemelt üdülőkörzet, az utóbbi két évtized szuburbanizációs folyamatainak egyik fontos célterülete, valamint a tőkebefektetések vonzó terepe. A nagyrészt spontán folyamatok azonban számottevő feszültségeket eredmé­nyeztek a terület különböző funkciói között s az intenzív terület­­használat következtében hatványozottan jelentkeznek a térséget érő környezeti ártalmak. Ez mára mind a térség gazdasági verseny­­képessége, mind az itt lakók életminősége, sőt a térség tágabb kör­nyezete szempontjából is döntő fontosságú problémává vált. A fenyegető negatív spirált kizárólag a lakóhelyi, a gazdasági és a turisztikai funkciók hosszú távra tekintő és összehangolt fejlesz­tésével lehet megterni. Csak ilyen módon érhető el, hogy kialakul­jon a Dunakanyar jelenleg erősen igénybe vett természeti környe­zetének — amely része a Duna vízgyűjtő területének­­ ökológiai egyensúlyt biztosító felhasználása. A fejlesztési stratégiának emel­lett - mind a térség határmenti jellege, mind a Duna európai jelen­tősége miatt - messzemenőkig figyelemmel kell lennie a határon átnyúló kapcsolatokban rejlő lehetőségekre és szükségletekre. A megvalósítani szándékozott fejlesztések fő csoportjai • A természeti értékek védelmét, a helyben lakók igényeit és a tu­rizmust egyaránt szolgáló közlekedési infrastruktúra fejlesztése: útépítések, váci Duna-híd, Ipoly-hidak, elővárosi vasútfejlesztés, erdei vasútfejlesztés. • Az ökológiai fenntarthatóság követelményének megfelelő gaz­daságfejlesztés, amely elsősorban munkahelyek biztosításával, másodsorban - mintegy pozitív externáliákként - a szolgáltatáskí­nálat bővülésével és a kellemes lakókörnyezettel hozzájárul a la­kosság életminőségének javulásához (is). • A humán erőforrásoknak a térségi gazdaságfejlesztési stratégiá­val összehangolt fejlesztése, amely a tanulási lehetőségek közel hozásával és a munkaerő-piaci pozíció javításával a helyben lakók életminőségének javítását (is) szolgálja. Vác lehetséges szerepe a Dunakanyar fejlesztésében Vác a Dunakanyar egyik kulturális, gazdasági és szolgáltató központja. A Dunakanyar fejlesztése, akár ágazati, akár komplex módon történik, megköveteli a térségi szintű koordinációt. E felis­mert szükséglet a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács (DTFT) megalapításával szervezeti keretet kapott, amely Komárom-Esz­­tergom, Nógrád és Pest megye kistérségeinek részvételével jött létre. Vác a szervezet megalakításában és működtetésében, súlyá­hoz megfelelően koordináló és végrehajtó szerepet vállalt, a DTFT munkaszervezetét is működtetni szándékozik. Az együttműködés

Next