Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860
1860-06-10 / 16. szám
Vasárnap, június 10. 16. sz. Negyedik évfolyam 1860. A honosításról. (Ajánlva minden vadász , gazda és természetbarát figyelmébe.) Tekintve azt, hogy egyetlen polgárisétt nemzet sem érhette be soha s nem pótolhatta szükségeit csupán azon állatokkal és növényekkel, mellyek azon országnak ős eredeti tenyészete és terményei voltak, hanem a bennlakók élelmessége folyvást igyekezett a szomszéd vagy távolibb országokból, sőt idegen égalj alól is szerezni a honi szükségletnek leginkább megfelelő czikkeket az állat-és növényországból : — a lapjaink élén álló honosítás eszméje épen nem azusj kor-, sőt a legrégibb idők szüleménye. Például : a bos taurus Európában valaha vadon tenyészett s csak a honosítás és háziasítás tette a leghasznosabb állatok egyikévé, valamint a sertés is vad állapotából jön a mindennapi házi szükségek számára meghódítva ; juhtenyésztésünk elhaladása mindent a honosításnak köszönhet; nemesített lovaink arab vérből származnak; baromfi udvarunk Cochinból, Japánból, Guineából mutat fel honosultakat ; a fáczán nem Európa gyermeke sat. Sokat bírunk ugyan már távoli földről és idegen égaljáról, de tekintve az állatország terjedt birodalmát, minden eddigi szerzeményünk aránylag nagyon kevésnek s minden eddigi kísérlet olly csekélynek bizonyiít, hogy a honosítás ügyét ma is még csak bölcsőjében látjuk. A francziák valának e részben elsők, kik e tér parlagon maradását belátva, honosító társulatot (Société d'Acclimatisation) alkottak — s e társulatnak 16