Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870
1870-11-20 / 32. szám
NOVEMBER 20. 1870. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 285 hetek előtt van még respectusa. Bámulja, csudálkozásában rácitálja a szokott phrasist, hogy „mégis h . .. t a nemet", aztán beismeri czélszerűségét, meg is próbálja, de nem accentálja (acceptálja) és nem tartja meg, mert tölténye drága, s mert töltéséhez nem ért. Kapatos osztályunknál azonban, ha mindjárt nem tehetősb is az illető, a lefaucheux nem ritka többé, sőt Szegeden már négy lancaster is van, világos bizonyságául annak, hogy a korral haladni tudunk, vagy hogy az újdonság vágya s a majmolás maszlaga rajtunk is fog. Ezen négy lancaster közül három az én vadászcompániámra esik, s így egy év óta elég alkalmunk volt párhuzamot vonni a lefaucheux és lancaster közt, minélfogva az egyebütt is e kérdés körül mutatkozó érdekeltséget tekinti, talán időszerű lesz e részbeni saját tapasztalataimat e lapokban leirni, hogy a két rendser iránt a mennyire lehet, tisztába jöjjünk, vagy, ami ép olly' kívánatos, legalább az eszmecserét e lapokban megindítsuk. Az angolok átalában jobban szeretik a lancaster, vagyis góeztüzü hátultöltőt, míg a francziák, belgák, s Európa continensének legtöbb vadásza a lefaucheux hive, kivéve a poroszokat, kik a gyűrüshez szokvák, melly úgyis csak válfaja a gócztüzfegyvernek, ; a poroszok eziránti előszeretetét szomszédaik a lengyelek is osztják azért, mert közelebb juthatnak hozzá, s mert töltényei jóval olcsóbbak mint amazokéi, de viszont e töltények csupán egyszer használhatók. Azonban egyedül az angolok foglalkoznak nagy mévben a sajtóban a fegyverek külön rendszereivel, míg a többi európai népeknél csupán sporadice jelen meg egy-egy ismertető vagy ócsároló czikk a sportlapok hasábjain, pedig e kérdésnek technikai, erőműtani, ipar és kereskedelmi nagy jelentősége van épen azért, mert alig bir egy tárgy olly roppant közönséggel, mint a lőfegyver, melly annál inkább érdekli a vadászt, mentől kevesbbé rendelkezhetik a szenvedélye kielégitéséhez kivánt vagyonnal, s épen azért óhajtja, vajha már a világ ez irányban megállapodáshoz jutna s a technikailag legtökéletesb s legtartósabb fegyver találtatnék fel, nehogy az emner a sok pénzbe kerülő újítások rabja legyen. Nálunk tudtommal eddig csak Kimer úr emelt szót a lancaster mellett, ámbár ő maga is több befaucheuxt ad el, mint lancastert; de ezen egy felszólaláson túl, melly pro aris et focis reclamenak vehető inkább, mint párhuzamosításnak , több öszszhasonlítást nem olvastam. Különösen két előnyét kivánta Kimer úr kiemelni, és pedig először azt, hogy a lancaster a csöveknél alkalmazott töltény-tolóval (extractor) bírván, a töltényt a puska megnyitásakor maga tolja kifelé. Másodsor azt, hogy a por a lancasterhüvelyben (töltényben) a lőportöltés közepében gyuladván meg (nem mint a lefaucheuxnél a töltés aljában) sebesebben süls égel s tökéletesebben fejleszti ki lőporgázait, minélfogva a lancaster kevesebb port igényel és élesebben hord (jobban öl) mint a lefaucheux. Véleményem szerint a tölténykitoló nem előny, hanem szükséges rész, mert nélküle a lancaster-töltény nem volna kivehető a csőkamrából, s előnye ezentúl csak annyi, hogy csupán a töltény kihúzásának vonalát rövidíti meg kissé, de a kézzel való további kihúzás nélkül a töltényt csak úgy nem vehetjük ki a csőből, mint a lefaucheuxnél. Sőt mert a jó és rendesen szorosan járó lancader-tölténynél a kupacs felöl s a töltény allján semmi gáz és füst sem illan el, a papirhüvely még jobban tágulván ki a lövés folytán mint a lefalleheux-hüvely, többszöri gyorsan ismételt lövés után a töltény bereked kamarájában s ekkor a tölténytoló megtagadja a szolgálatot; mikor aztán a három karma töltényfogóval kell a hüvelyt kirántani, vagy ha ennek sem enged egészen, vesszővel kiütni elölrül, s mert az illy berekedt hüvely a cső lehajlását is gátolja, mi a lefaucheuxnél soha sem fordulhat elő, annálfogva ez irányban a lefaucheux könnyebben lévén kezelhető, föltétlenül előnyösebbnek bizonyul be. A második tételt illetőleg, „hogy a lancasternél a lőpor a töltés közepén gyuladván, e miatt a lőport gyorsabban és teljesebben emészti fel, vagyis tökéletesebb gázkifejlést és innen következtetett erősebb lövést idéz elő" ez olly hypothetikus állítás, mellyet elhinni lehet, de bebizonyítani épen nem. Higgye tehát a ki akarja, és nem; mert azt tartom, hogy egyenlő lőpor ennél is amannál is ugyanazon, technice kiszámithatlan gyorsasággal fog meggyuladni és elégni, akár elől, akár hátul, akár közepett gyújtatott meg, — és mert soha sem tapasztaltam, hogy a lefaucheuxnél az elsülés csak egy gondolattal is későbben következett be, mint a lancasternél, s mert soha sem vettem észre, pedig sok ezer lövést tettem vele, hgy a lőpor a lefaucheuxnél egészen meg ne égett volna, mint ez a kupacsos fegyvereknél, főleg téli nedves időben, szokás. Végre azon állítás, hogy a lancaster élesebben lő, tehát jobban öl, mint a lefaucheux, a gyakorlati vadásztéren még be nem bizonyult. Mert mindkettőnél a töltés helyes elkészítésétől függvén az erős lövés, ugyanaz , ki a lefalleheux-hüvelyeket roszul tölti meg, az ekkép megtöltött lancaster-hüvelylyel sem fog éles lövésre szert tenni. Sőt e tekintetben mindig az lesz előnyben, ki — caeteris paribus — tökéletesebb hüvelyeket használ, minek nevelő párisi vagy Eley Brother's londoni elsőrendű zöld töltényeik, melly gyárakban a lefalleheux-töltényeket is úgy készítik, hogy kupacsszegeik mellett csakúgy nem illannak el gázok, mint a lancaster-töltények kupacsaik mellől, mert legújabban a kupacsszegeknek conicus formát adtak. Az angolok, midőn tavai az unalomig megvitatott két rendszer közt párhuzamot vontak, három előnyt hoztak fel a lancaster mellett, de csakis ezt a hármat állították föl a lefaucheux ellenében és pedig : a) hogy a lancasternek töltélytolója van, b) hogy töltényei jobban zárván el a töltény-kamarát, nem piszkolják be a csövek alját s az állajt ugy mint a lefaucheuxk, — c) hogy töltényeik hordhatóbbak (offer greater portability), mert hiányzik náluk a lefaucheux töltényekből kiálló kupacsszeg, minélfogva kényelmesebben összerakhatók a táskába s kevesebb tőrt foglalnak el. Szó sincs tehát a jobb lövésről. Az a) alatti előnyre már fentebb mondván el czáfolatomat: — ab) alatti megvan a lefaucheuxnél is, ha töltényei tökéletesek és szorosan járnak a kamarában, — különben a másodszor megtöltött lancastertöltény is átereszt gázt és füstöt; — a c) alatti előny pedig nem sokat nyom a latba, sőt illusorius, mert a hátultölthetők hüvelyeit nem szokás közönséges vadásztáskában hordani, hanem tölténytáskában ; amit pedig a vadász ezenfelül hord, azt itt is, ott is gonddal kell a ládába összerakni s azt más, nagy kocsi viszi, nem pedig a vadász maga. Szerintem a lancaster csupán egy előnynyel bír a lefaucheux felett, s ez az, hogy az egyszer kilőtt lancastertöltényt sokkal könnyebben, gyorsabban és biztosabban lehet új kupaccsal ellátni, mint a lefaucheux-töltényt, feltéve, hogy nem azon prágai legújabb töltényeket használjuk, mellyeket Kirner úr ajánl, mert ezek újra fel nem kupacsolhatók, tehát lövés után elolbandók. De tekintve 1-ször, hogy mi magyarok a lancasternek jóformán még csak egy faját ismerjük, s ennek spirális rugókon járó peczkei sokszor berekedvén a kupacsba, csak ügygyes bajjal és időveszteség mellett hozhatók szabályszerű állásukba ; 22-szor, hogy a másodszor használt jó kupacsos hüvely, (de még a kevésbé finom minőségű új hüvely is) nemcsak az állart (bascul), de magát a peczket is, annak spirális rugóját, és a piston csatvonóját fel egész a kakasfej aljáig bekormozza, s ezzel minden sűrűbb lövöldözéssel járt vadászat után amaz alkatrészek gondos tisztogatását teszi szükségessé, 23-szor, hogy a spirális peczekrugó is egyszer elvesztheti ruganyosságát, vagy épen eltörik a vadásztéren, s ezzel vége a mulatságnak, ami mind meg nem történhetik a lefaucheuxnél, tekintve végre 4-szer, hogy a bírt különféle alkatrészeknél fogva a lancaster komplikáltabb mint a lefaucheux, a lőképesség pedig mindkettőnél egyforma : mindezekből következik, hogy a lefaucheux, mellynek azonfelül töltényei olcsóbbak amazokénál , közhasználatra nyösebb a lancasternél. S még egyszer visszatérve a két rendszerű fegyver lőképességére, állithatom, hogy életemben legszebb lövéseimet lefaucheuxvel tettem, 16-sal ugy mint 12-essel, s csak az ujdonsági viszketek és sok részt az angol „Field" ajánlatainak hódoltam, midőn tavaszszal lancastert is szereztem, mellynek lövésével szintén teljesen meg vagyok elégedve, s csak, mint fentebb jeleztem, spirális rugókban járó peczkeit s tölténytolóját nem tartom tökéletes segédeszközöknek s óhajtanám, vajha már nálunk is olly peczkeket alkalmaznának, mintV. W. Greener vagy Powell et Sons Brminghamben. Az előbbinek fegyverein ugyanis a peczket a kakas húzza fel rugó nélkül, az utóbbi gyáros lancastereinek peczkei a puska megnyitása közben húzódnak vissza a kilőtt tölténytől. Nem mulaszthatom el még ezúttal megérinteni, mikép az angoloknál, kiknél eddig csaknem kötelező szabályul dívott, hogy a 16-os hátultölthető göbecspuskának legalább 27 %/a hüvelyk, a 12-esnek pedig legalább 30 angol (a mi mértékünk szerint 29) hüvely hosszú csövekkel kell birnia, hogy a lőportöltést teljesen felemészsze, tehát jól jöjjön . Whyte ezredes azon tapasztalathoz jutott, hogy a hátultölthetőknek a cső megrövidítése nemárt ugy, mint a kupacsos puskának, melly illy műtét után löképességéböl rendesen veszit, s hogy ő maga 26 hüvelyknyi csövekkel biró 16-osával, egyik barátja pedig a 22 hüvelyknyi 12-esével ép olly jól, sőt a czélzásnak a csövek megrövidítése után természetesen megkönnyített gyorsaságát tekintve, még jobban lőttek mint akkor, midőn e puskák hosszabb csövekkel birtak, ennek azon észszerűleg elfogadható okát adván, hogy a papirhüvelyben a port nyirok nem érhetvén, s ugyanaz az erősen járó fojtással és a töltény becsavarásával lefogva levén , már a hüvelyben tökéletesen meggyulad, s igy minden gázait, tehát teljes erejét már a cső farában kifejti, s a gázok a fojtás oldalain előre el nem illanhatnak, mint a kupacsos régi fegyvereknél. És ezt magam is, ki e részben eddig ugy az angolok, mint egy németországi igen értelmes, de a hosszú csövek mellett kardoskodó ismerősöm nézetére esküdtem volna, hajlandó vagyok elhinni, mióta N. barátom 26 hüvelyk hosszú csövekkel biró lefaucheux-jét működni láttam, és magam saját 27 hüvelykes csövű 16 os lefaucheuxmmel, 58 kimért lépésnyire, 12-es göbecscsel egy olly zöld fejű öreg vadgácsért lőttem, mellynél nagyobbat soha se láttam. Curiosumkép megérintem, hogy tegnap a csengelei pusztán még két jó kövér fürjet lőttem foglyászat s nyulászat közben, a mivel felvidéki ember illy időtájt alig dicsekedhetik, de nálunk épen nem tartozik a csudák közé, mert volt idő, hogy piano november 4-én gazos kukoricza-tallón öt fürjet lőttem egymásután. D. A. Kárpáti képek, I. Virág kert és lengyel nyereg. (Folytatás.) A tó keleti partján kies gyepsziget emelkedik ki a merev kövilágból, mely hivólag kínálja puhapamlagát. Foglaljunk tehát helyet rajta s tekintsünk a víz mélyébe. A tó színe sötétzöld, a fenekén görgeteg gránit szikladarabok halmaza. Csillogó felületén letükrözve látjuk az ég kék színét hattyúfellegeivel, az övező bérezek ormait a tópart kőhalmazát henye fenyveseivel. E képek a tófenék sima kőfelületein többször visszatükröződve olyforma alakokat mutatnak, minőket az ismert játékszerben, a caleidoscopban láthatunk. Vegyük most még tekintetbe ezen hely vadregényes fekvését, s azon elfogódott gondolatmenetet, melylyel majd minden turista útnak indul, akkor úgy hiszem, nem kell nagy képzelődő tehetség ahhoz, hogy az ember józan észszel és tiszta szemmel olyasmit is lásson, ami nem létezik. A tó 1640 méternyi magasságban fekszik a tenger színe felett, és körülbelül 200 méter hosszú és 45 méter széles. Vize, mely a virágkertből ered, jéghideg, ami természetes, miután a hosszú tóból folyik; ezt pedig a lengyel nyereg sziklanyilásaiban s rejtett katlanaiba az olvadó héviz táplálja. Azon