Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-06-10 / 23. szám

162 Mr. Lefèvre p. m. Boulet. Ugyanaz p. m. Novateur. Ugyanaz p. m. Regenerated. Eridolin ern. p. m. Sabre. Mr. Davis sga m. Le Matou. B. Rothschild sga m. Damoiseau. Ugyanaz p. m. Biévale. Mr. Lupin p. m. Narval. Due de Hamilton sga k. Fair Agnes. Mr. A Fould p. m. Vincent. Comte de Nicolay sga m. Pasteur. Mr. L. Delatre sga m. Tabellion. A futam igen egyszerű volt. Tabellion és Bou­let vezettek felváltva egész a befordultára, onnan­tól fogva Premier Mai jött előre a többi közül, s már győzni látszott a nyomában Novateurrel (a főkedvence), Petit Etre és Saltarellaval, míg Pasteur és a többi már kifáradva maradozott — midőn Saltarelle egyszer Premier oldalán termett, s rövid heves verekedés után, éppen a czélpont előtt egy fejhoszszal letorkolta a hires idomár ménjét; Petit Etre, a megvert főkedvencz istálló­társa harmadik utánuk két hosszal; Monsieur Lu­pin Perla kanczája 4-dik, Novateur és Sabre (a volt főkedvenczek) messze hátra. A váratlan meglepetés igen nagy boszúsággal fogadtatott, mert a foga­dók roppant összegeket vesztettek, miután Salta­rellár­a senki sem gondolt, s akárkinek 50 adtak 1-re ellene. A győztes kancza, egy h­osszú, mély és versenyló formájú állat; egész kinézése kitar­tásra mutat, mit apjától örökölt. Tulajdonosa vagy 80,000 frank dijat nyert vele és másik 80,000 frankot fogadásokban. Idő 3 p. és 39 mdp. Érték: 7­9,200 frank. Ugyanekkor a Prix de Dangu 5000 fokjáért, mely 4é. és id. lovak számára van­ kitűzve 4000 mé­ter távolságra, JSL Antargis egy hoszszal verte meg egyetlen ellenfelét Moissonneurt könyedén. * * * Pár nappal a franczia Derby után futtattak az angolért (május 3-kán) Epsom gyepén. Nyertes: Mr. Cartwright 3d. p. m. Georg Frederic lett, a sebes Marsyas fia a Princess of Wales kanczá­ból, mely Viktor Albert testvérje, ki négy évvel ezelőtt második volt Favonius mellett a Derby­ben. Mondják, hogy első trainirje (Thor­ Oliver, a néhai híres cross country jockey) már taval Derby­nyerőként fogadott reá, s még az idén, halála előtt is biztosítá Custanceot, hogy megnyeri vele a Derbyt, bár se mint 2 éves, se mint 3 éves egyszer sem nyert, mert ámbár vas egyességű­, de miután igen húsos vastag te­metű volt, féltek hogy nem dolgozhatja le ezt a Derby napig, an­nál inkább gyanították ezt, mert még a newmar­keti versenyek alkalmával is a rövidebbet húzta Miss Toto és Reverberation mellett. Angliában azonban, mint nálunk is, hónapok óta egészen rendk­­üli szárazság uralkodik, s a pályák oly kemények, miszerint az idei Derbyre annak volt legtöbb kilátása, ki lovát a sok sánta közt ép lábakkal birja kiállitni. Mr. Cartwright SZÍVÓS ménje dicsekedhetett ezzel, s az epsomi domb kemény talaján vígan száguldott be­felé. Couronne de Fer, melynek szintén igen egészséges csontjai vannak, de tüdeje kissé gyenge, a roppant meleg­ben valószínűleg elfáladt s nem vehette eléggé hasznát jó lábainak. Atlantic, mint a 2000 gui­nea nyerős többnyire­­ hosszúnak találta a tá­volságot. A futásban következő lovak l­ettek i'cer­­: Mr. Cärtwright p. m. Georg Fi ed er iL, a Mar­syas a. Princess of Wales. (Custance) 1 Lord Roseberry p. m. Courunne de fer. (Cbaloner) 2 Lord Falmouth — Atlantic. (T. Osborne) 3 Ugyanaz — Aquilo. 0 Mr. Cartwrig'ht Volturo. 0 Col. Carleton — Rnverberatiov. 0 Mrs. Johnstone — Tipster. 0 Mr. Lefévre — Ecossais. Mr. Merry — Glenalmond. Sir R. Bulkeley — Leolinus. Mr. Ewingtons — First Lord. 0 Mr. B. Marshall — Trent. 0 Mr. Johnstone King of Tyre. Q Mr. Gretton — Algebra. 0 Mr. Bowes — Whitehall. 0 Mr. Hall — Selsea Piche. 0 Mr. Wright — Sir Arthur. 0 Mr. Fischer — Rostrevor. 0 Mr L'Ansons •— Belfort. 0 Mr. Savile — Sister to Rysworth. 0 2 hoszszal nyerve. Idő 2 p. 45 mdp. Ugyanott június 5-kén a kanczák díját (Oaks­ Stakes) Mr. Launde sárga kanczája Apology (ap. Adventurer a. Mandragora) az 1000 guinea idei győztese nyerte 3 lóhosszal — Mr. Lefevre Miss Totoja (ap. Lord Clifden a. Baroness) és Mr. Can­non per kanczája Lady Patrícia ellen (szintén Clifden leánya Lady Langfordból). Előttünk fekszik a berlini tavaszi versenyek 4-dik és utolsó napja. Itt is mindenütt ugyanaz a jelenség mint a­z előbbi nap, kevés nevezés, még kisebb díjak és mezőnyök a síkversenyekben. A hamburgi megelőzött versenyek nagy mezőnyei­nek semmi nyoma, s egyik meglepetés a másik után, mi azt mutatja, hogy oda át sem készültek el, semmi megállapodott forma, még az idősebb lovak közt se. Egyik héten megveri Hymenaus Elsasst, a másik héten Elsass Hymenaust. A gra­ditzi 1500 mark­­ijban Döllinger vereséget szen­vedett Oppenheim ur Knackmandeljétől, holott egy héttel előtte megverte Uniont, Taberlakot, Number 1-et stb. — A 3000 mark (1500 frt) volt a legnagyobb dijja e napnak, s 5 nevezett közül kettő indult. Nyertes Hohenlohe hg 3é. Lla­­madryadje (ap. Bois Roussel a. Sweet Katie) March­wald ur ismeretes­sé, Elsassja ellen, kortelier alatt. Miután Elsasst tavai a jobbak egyikének tartották oda át, ebből következtethetni, hogy a mi Bois Roussel ivadékunk oda át a jobbak közé tartozik. Mire lapunk megjelenik, majd a küszö­bön álló »Union« több útmutatást ad tehetsége felől, s egyúttal — tőlünk gr. Henckel Satellit-re futván alkalmasint — mértéket is a mi lo­vainkhoz.­rülbelül 5—6 napot szenteljen arra, hogy lovát Pestre vigye. Nem volna-e czélszerűbb e díjazást deczember derekára tenni,a­­hol az ember tudná lovának tehetségét megítélni, nem pedig november elején, hol csakis a külső alakot lehet megítélni, mert nov. elejéig alig van vadászat, mely a lo­vat kipróbálná. Kérném t. szerkesztő urat ezen kérdések meg­említését becses lapjában azon reményben, hogy­tekintve fontos voltukat, némi üdvös eredményű vitát idézzenek elő. X. 0­0­0 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁJUS 16. 18­7­4. A tenyésztők­ köréből. Tisztelt szerkesztő ur !— Becses lapjának 21-dik számában két tárgy van megérintve, mely lóte­nyésztésünkre igen fontos levén, megvitatást ér­demel. Az egyik azon hir, mely szerint (fájdalom) a m. kir. államfének létszáma apasztalni fog ; — ez megint egy olyan takarékoskodási nonsens, mint már any­nyit tapasztaltunk. A magyar gazdaközönsé­gnek a lónevelés vajmi csekély hasznot hozott eddig, most kezdene az emelkedni, s most — szűnjék meg. De hát ha mégis oly égető szükség az, hogy a 300 kancza elárvereztessék, igen kívánatos volna, h°gy pro­­­mo : idegen az árverésből kizárassék; 2-o hogy a vevő magát kötelezze, hogy a kan­czát külföldre el nem adja, és 3-o hogy az ál­lam a vevőnek, tekintetbe vévén a mai mostoha körülményeket, bizonyos fizetési könnyebbségeket­­ engedjen.­­ Mert nézetem szerint kevesebb érdeke van az­­ államnak, hogy 30—40.000 frttal többet vegyen­­ be, mint hogy ily szép és gondosan összeállított materiale az országban maradjon. A­mi az országos lótenyésztési bizottmány­ in­tézkedését, az állammének községenkénti kibérel­tetését illeti, — háromszor is kellett olvasnom, hogy elhiggyem, hogy ilyen indítvány oly em­bereknél talál pártolásra, kik embert és viszonyt ismernek! Ez a legjobb mód volna a körülmé­nyekhez aránylag jó és czélszerű méneket 2—3 év alatt tökéletesen megsemmisíteni. Ritka község volna az, mely a mént kellőleg kímélni és etetni tudná, és mily roppant visszaélésnek nyitna ez­­ért. Végül bátor vagyok a »Pesti Lovar-Egylet« vá­lasztmányához azon kérdést intézni, váljon ő Fel­sége adománya »a vadászlovag dijjazására« egye­dül a pesti falka részére van-e? mert lehetetlen azt feltenni akármelyik más falkavadászról, hogy ugy is rövid vadászidényünk legszebb szakadól kö­ Az 1874. május hó 11-kén, 12-kén és 13-kán a Köztelken tartott országos lótenyésztési értekezlet. A­­»Földmiv Érdekeink” gyorsírói tudósítása szerint.) II. Így egyrészt apasztva a költségeket a méne­sekben, másrészt ezzel kapcsolatban emelve a gaz­daságok jövedelmét, mintegy 120.000 frtra le­hetne tenni azon megtakarítást, melyet a létszám­nak leszállítása folytán évenként eszközölni lehet. Hozzá kell ehhez még tennem azt is, hogy a lét­szám leszállítása következtében az évenkénti ela­dások sokkal nagyobb mérvben fognak életbe lépni, mint jelenleg. Ily jövedelmet jelezhetek az első évben 30,000 frtot, a többi három évben 20 — 20,000 frtot. Ez volna, 1. értekezlet, a ménesek körében azon megtakarítás, melyet nekem ígérni szabad, megjegyezvén, hogy kedvező körülmények, ked­vező vásár­viszonyok folytán e jövedelem többre is mehet. Ámde én inkább a kev­sebbbhez va­gyok köteles ragaszkodni, hogy ne költsék sem a közvéleményben, sem a t. értekezletben oly remé­nyeket, melyeket nem tudnék beváltani. Ezenkívül történhetnek még bizonyos intézke­dések, melyek hozzá fognak járulni e megtakarí­tásokhoz. A minisztérium nevezetesen intézkedett már az iránt, hogy két teleposztály, mely méne­sek közelében van, s a méneslétszám leszállítása következtében a ménes­helyiségekben találhatna elhelyezést, oda bevonathassák. S ez volna a je­lenleg Csanád, Arad, Zaránd és Békés megyék számára felállitott kis-szent-miklósi teleposzt­ly, mely Mező­hegyesre, és a Moson, Sopron és Győr megyék számára felállított ötevényi teleposztály, mely Bábolnára fog áthelyeztetni. Ennek azon előnye volna, hogy az egyik teleposztályban mint­egy 110, a másikban 80, s e szerint összesen 190 — 200 mének eltartása nem szállítók utján dr­­ábban eszközöltetnék, hanem történnék azon takarmány- és tápnemekből, melyet a gazdaság olcsóbban állít elő. Ez után a legjobb esetben 10—12.000 frt megtakarításra lehet számítani. S­­de számítván természetesen azt is, hogy azon he­lyiségek, melyek fenntartása künn a teleposztá­lyokban nevezetesebb költségbe kerül, nélkülözhe­tők volnának s e czélra a ménesben oly épüle­tek használtathatnának fel, melyek, akár van ben­nök valami elhelyezve, akár nincs, igazitást igé­nyelnek. Így tehát, mint előbb is volt szerencsém kijelenteni, a minisztérium a gazdaságok jövedel­mének 4.500.000 frttali pótlásával a telepek létszámát fentartani képes volna, sőt a szükség­hez képest némileg talán emelhetné is e létszá­mot, s egyszersmind képes volna gondoskodni ar­ról, hogy ezen, országos lótenyésztésünkre nézve oly nagy fontossággal bíró ügy semmi t­kintet­ben koc­káztatva ne legyen, s hogy egyidejűleg a legújabb időben a tenyésztés előmozdítására jó­tékonynak bizonyult lótenyésztési jutalomdifosztá­sok megmaradjanak. Azonban megtörténhetik, s készen kell a kor­mányzatnak lennie arra is, hogy az országgyűlés a kilenczes albizottság említett javaslatát életbe fogja léptetni. Ezen esetben a minisztérium azon *) A vadászlovakat dijjazó társulat 1. május 12-én tartott ülésén szóba jött ez, s általános volt a vélemény, hogy tél derekán éppen a vidé­kieknek nem lesz kedvük lovaikat a szállítással együtt járó veszélynek kitenni. Szerk.

Next