Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874
1874-06-10 / 23. szám
162 Mr. Lefèvre p. m. Boulet. Ugyanaz p. m. Novateur. Ugyanaz p. m. Regenerated. Eridolin ern. p. m. Sabre. Mr. Davis sga m. Le Matou. B. Rothschild sga m. Damoiseau. Ugyanaz p. m. Biévale. Mr. Lupin p. m. Narval. Due de Hamilton sga k. Fair Agnes. Mr. A Fould p. m. Vincent. Comte de Nicolay sga m. Pasteur. Mr. L. Delatre sga m. Tabellion. A futam igen egyszerű volt. Tabellion és Boulet vezettek felváltva egész a befordultára, onnantól fogva Premier Mai jött előre a többi közül, s már győzni látszott a nyomában Novateurrel (a főkedvence), Petit Etre és Saltarellaval, míg Pasteur és a többi már kifáradva maradozott — midőn Saltarelle egyszer Premier oldalán termett, s rövid heves verekedés után, éppen a czélpont előtt egy fejhoszszal letorkolta a hires idomár ménjét; Petit Etre, a megvert főkedvencz istállótársa harmadik utánuk két hosszal; Monsieur Lupin Perla kanczája 4-dik, Novateur és Sabre (a volt főkedvenczek) messze hátra. A váratlan meglepetés igen nagy boszúsággal fogadtatott, mert a fogadók roppant összegeket vesztettek, miután Saltarellára senki sem gondolt, s akárkinek 50 adtak 1-re ellene. A győztes kancza, egy hosszú, mély és versenyló formájú állat; egész kinézése kitartásra mutat, mit apjától örökölt. Tulajdonosa vagy 80,000 frank dijat nyert vele és másik 80,000 frankot fogadásokban. Idő 3 p. és 39 mdp. Érték: 79,200 frank. Ugyanekkor a Prix de Dangu 5000 fokjáért, mely 4é. és id. lovak számára van kitűzve 4000 méter távolságra, JSL Antargis egy hoszszal verte meg egyetlen ellenfelét Moissonneurt könyedén. * * * Pár nappal a franczia Derby után futtattak az angolért (május 3-kán) Epsom gyepén. Nyertes: Mr. Cartwright 3d. p. m. Georg Frederic lett, a sebes Marsyas fia a Princess of Wales kanczából, mely Viktor Albert testvérje, ki négy évvel ezelőtt második volt Favonius mellett a Derbyben. Mondják, hogy első trainirje (Thor Oliver, a néhai híres cross country jockey) már taval Derbynyerőként fogadott reá, s még az idén, halála előtt is biztosítá Custanceot, hogy megnyeri vele a Derbyt, bár se mint 2 éves, se mint 3 éves egyszer sem nyert, mert ámbár vas egyességű, de miután igen húsos vastag temetű volt, féltek hogy nem dolgozhatja le ezt a Derby napig, annál inkább gyanították ezt, mert még a newmarketi versenyek alkalmával is a rövidebbet húzta Miss Toto és Reverberation mellett. Angliában azonban, mint nálunk is, hónapok óta egészen rendküli szárazság uralkodik, s a pályák oly kemények, miszerint az idei Derbyre annak volt legtöbb kilátása, ki lovát a sok sánta közt ép lábakkal birja kiállitni. Mr. Cartwright SZÍVÓS ménje dicsekedhetett ezzel, s az epsomi domb kemény talaján vígan száguldott befelé. Couronne de Fer, melynek szintén igen egészséges csontjai vannak, de tüdeje kissé gyenge, a roppant melegben valószínűleg elfáladt s nem vehette eléggé hasznát jó lábainak. Atlantic, mint a 2000 guinea nyerős többnyire hosszúnak találta a távolságot. A futásban következő lovak lettek i'cer: Mr. Cärtwright p. m. Georg Fi ed er iL, a Marsyas a. Princess of Wales. (Custance) 1 Lord Roseberry p. m. Courunne de fer. (Cbaloner) 2 Lord Falmouth — Atlantic. (T. Osborne) 3 Ugyanaz — Aquilo. 0 Mr. Cartwrig'ht Volturo. 0 Col. Carleton — Rnverberatiov. 0 Mrs. Johnstone — Tipster. 0 Mr. Lefévre — Ecossais. Mr. Merry — Glenalmond. Sir R. Bulkeley — Leolinus. Mr. Ewingtons — First Lord. 0 Mr. B. Marshall — Trent. 0 Mr. Johnstone King of Tyre. Q Mr. Gretton — Algebra. 0 Mr. Bowes — Whitehall. 0 Mr. Hall — Selsea Piche. 0 Mr. Wright — Sir Arthur. 0 Mr. Fischer — Rostrevor. 0 Mr L'Ansons •— Belfort. 0 Mr. Savile — Sister to Rysworth. 0 2 hoszszal nyerve. Idő 2 p. 45 mdp. Ugyanott június 5-kén a kanczák díját (Oaks Stakes) Mr. Launde sárga kanczája Apology (ap. Adventurer a. Mandragora) az 1000 guinea idei győztese nyerte 3 lóhosszal — Mr. Lefevre Miss Totoja (ap. Lord Clifden a. Baroness) és Mr. Cannon per kanczája Lady Patrícia ellen (szintén Clifden leánya Lady Langfordból). Előttünk fekszik a berlini tavaszi versenyek 4-dik és utolsó napja. Itt is mindenütt ugyanaz a jelenség mint az előbbi nap, kevés nevezés, még kisebb díjak és mezőnyök a síkversenyekben. A hamburgi megelőzött versenyek nagy mezőnyeinek semmi nyoma, s egyik meglepetés a másik után, mi azt mutatja, hogy oda át sem készültek el, semmi megállapodott forma, még az idősebb lovak közt se. Egyik héten megveri Hymenaus Elsasst, a másik héten Elsass Hymenaust. A graditzi 1500 markijban Döllinger vereséget szenvedett Oppenheim ur Knackmandeljétől, holott egy héttel előtte megverte Uniont, Taberlakot, Number 1-et stb. — A 3000 mark (1500 frt) volt a legnagyobb dijja e napnak, s 5 nevezett közül kettő indult. Nyertes Hohenlohe hg 3é. Llamadryadje (ap. Bois Roussel a. Sweet Katie) Marchwald ur ismeretessé, Elsassja ellen, kortelier alatt. Miután Elsasst tavai a jobbak egyikének tartották oda át, ebből következtethetni, hogy a mi Bois Roussel ivadékunk oda át a jobbak közé tartozik. Mire lapunk megjelenik, majd a küszöbön álló »Union« több útmutatást ad tehetsége felől, s egyúttal — tőlünk gr. Henckel Satellit-re futván alkalmasint — mértéket is a mi lovainkhoz.rülbelül 5—6 napot szenteljen arra, hogy lovát Pestre vigye. Nem volna-e czélszerűbb e díjazást deczember derekára tenni,ahol az ember tudná lovának tehetségét megítélni, nem pedig november elején, hol csakis a külső alakot lehet megítélni, mert nov. elejéig alig van vadászat, mely a lovat kipróbálná. Kérném t. szerkesztő urat ezen kérdések megemlítését becses lapjában azon reményben, hogytekintve fontos voltukat, némi üdvös eredményű vitát idézzenek elő. X. 000 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁJUS 16. 1874. A tenyésztők köréből. Tisztelt szerkesztő ur !— Becses lapjának 21-dik számában két tárgy van megérintve, mely lótenyésztésünkre igen fontos levén, megvitatást érdemel. Az egyik azon hir, mely szerint (fájdalom) a m. kir. államfének létszáma apasztalni fog ; — ez megint egy olyan takarékoskodási nonsens, mint már anynyit tapasztaltunk. A magyar gazdaközönségnek a lónevelés vajmi csekély hasznot hozott eddig, most kezdene az emelkedni, s most — szűnjék meg. De hát ha mégis oly égető szükség az, hogy a 300 kancza elárvereztessék, igen kívánatos volna, h°gy promo : idegen az árverésből kizárassék; 2-o hogy a vevő magát kötelezze, hogy a kanczát külföldre el nem adja, és 3-o hogy az állam a vevőnek, tekintetbe vévén a mai mostoha körülményeket, bizonyos fizetési könnyebbségeket engedjen. Mert nézetem szerint kevesebb érdeke van az államnak, hogy 30—40.000 frttal többet vegyen be, mint hogy ily szép és gondosan összeállított materiale az országban maradjon. Ami az országos lótenyésztési bizottmány intézkedését, az állammének községenkénti kibéreltetését illeti, — háromszor is kellett olvasnom, hogy elhiggyem, hogy ilyen indítvány oly embereknél talál pártolásra, kik embert és viszonyt ismernek! Ez a legjobb mód volna a körülményekhez aránylag jó és czélszerű méneket 2—3 év alatt tökéletesen megsemmisíteni. Ritka község volna az, mely a mént kellőleg kímélni és etetni tudná, és mily roppant visszaélésnek nyitna ezért. Végül bátor vagyok a »Pesti Lovar-Egylet« választmányához azon kérdést intézni, váljon ő Felsége adománya »a vadászlovag dijjazására« egyedül a pesti falka részére van-e? mert lehetetlen azt feltenni akármelyik más falkavadászról, hogy ugy is rövid vadászidényünk legszebb szakadól kö Az 1874. május hó 11-kén, 12-kén és 13-kán a Köztelken tartott országos lótenyésztési értekezlet. A»Földmiv Érdekeink” gyorsírói tudósítása szerint.) II. Így egyrészt apasztva a költségeket a ménesekben, másrészt ezzel kapcsolatban emelve a gazdaságok jövedelmét, mintegy 120.000 frtra lehetne tenni azon megtakarítást, melyet a létszámnak leszállítása folytán évenként eszközölni lehet. Hozzá kell ehhez még tennem azt is, hogy a létszám leszállítása következtében az évenkénti eladások sokkal nagyobb mérvben fognak életbe lépni, mint jelenleg. Ily jövedelmet jelezhetek az első évben 30,000 frtot, a többi három évben 20 — 20,000 frtot. Ez volna, 1. értekezlet, a ménesek körében azon megtakarítás, melyet nekem ígérni szabad, megjegyezvén, hogy kedvező körülmények, kedvező vásárviszonyok folytán e jövedelem többre is mehet. Ámde én inkább a kevsebbbhez vagyok köteles ragaszkodni, hogy ne költsék sem a közvéleményben, sem a t. értekezletben oly reményeket, melyeket nem tudnék beváltani. Ezenkívül történhetnek még bizonyos intézkedések, melyek hozzá fognak járulni e megtakarításokhoz. A minisztérium nevezetesen intézkedett már az iránt, hogy két teleposztály, mely ménesek közelében van, s a méneslétszám leszállítása következtében a méneshelyiségekben találhatna elhelyezést, oda bevonathassák. S ez volna a jelenleg Csanád, Arad, Zaránd és Békés megyék számára felállitott kis-szent-miklósi teleposztly, mely Mezőhegyesre, és a Moson, Sopron és Győr megyék számára felállított ötevényi teleposztály, mely Bábolnára fog áthelyeztetni. Ennek azon előnye volna, hogy az egyik teleposztályban mintegy 110, a másikban 80, s e szerint összesen 190 — 200 mének eltartása nem szállítók utján drábban eszközöltetnék, hanem történnék azon takarmány- és tápnemekből, melyet a gazdaság olcsóbban állít elő. Ez után a legjobb esetben 10—12.000 frt megtakarításra lehet számítani. Sde számítván természetesen azt is, hogy azon helyiségek, melyek fenntartása künn a teleposztályokban nevezetesebb költségbe kerül, nélkülözhetők volnának s e czélra a ménesben oly épületek használtathatnának fel, melyek, akár van bennök valami elhelyezve, akár nincs, igazitást igényelnek. Így tehát, mint előbb is volt szerencsém kijelenteni, a minisztérium a gazdaságok jövedelmének 4.500.000 frttali pótlásával a telepek létszámát fentartani képes volna, sőt a szükséghez képest némileg talán emelhetné is e létszámot, s egyszersmind képes volna gondoskodni arról, hogy ezen, országos lótenyésztésünkre nézve oly nagy fontossággal bíró ügy semmi tkintetben kockáztatva ne legyen, s hogy egyidejűleg a legújabb időben a tenyésztés előmozdítására jótékonynak bizonyult lótenyésztési jutalomdifosztások megmaradjanak. Azonban megtörténhetik, s készen kell a kormányzatnak lennie arra is, hogy az országgyűlés a kilenczes albizottság említett javaslatát életbe fogja léptetni. Ezen esetben a minisztérium azon *) A vadászlovakat dijjazó társulat 1. május 12-én tartott ülésén szóba jött ez, s általános volt a vélemény, hogy tél derekán éppen a vidékieknek nem lesz kedvük lovaikat a szállítással együtt járó veszélynek kitenni. Szerk.