Vadászat, 1925 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-01 / 1. szám
Vil. évfolyam. Budapest, 1925 január 1.1. szám. VADÁSZAT VADÁSZATI, VADTENYÉSZTÉSI ÉS VADÁSZGAZDASÁGPOLITIKAI LAP, A MAGYAR VADÁSZOK ORSZ SZÖVETSÉGE ÉS A HUBERTUS ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZATI VÉDEGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Előfizetési díj: Egész évre 128,000 korona. Félévre 64,000 korona. Főszerkesztő: GYÖNGYÖSHALÁSZI TAKÁCH GYULA Szerkesztő: Dr. SZŐCS FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX. KER., FERENC KÖRÚT 34. SZÁM. Vadászkultúra |T Magyarországon, avagy vadászok, akik tudnak „könyv néka is lányi“! írta: Ifj. Breitfeld Dezső. Valahányszor egy-egy külföldi vadászati vagy fegyvertechnikai szaklapot veszek a kezembe, egyrészt örülök, hogy vannak még ilyen szép, tartalmas lapok is és van oly vadásztársadalom is, amely tudja, átérzi kötelességét a vadászkultúrával szemben, másrészt pedig a tehetetlen keserűség fojtogatja torkomat, mert hiszen — ha akarok, ha nem — rá kell gondolnom, hogy Magyarországon, sajnos, csak két — és pedig a külföldiekhez képest nagyon is szerény keretek közt mozgó — szaklap van s az is kénytelen a vadásztársadalom eléggé el nem ítélhető nemtörődömsége, kötelességérzet hiánya folytán állandóan borotvaélen táncolni. Önzetlenségről ilyen vadásztársadalomban — tisztelet a kivételeknek — nem is akarok beszélni, csupán az egyesek jól felfogott érdekére óhajtok rámutatni. Annyi intelligenciát igazán el lehetne várni a vadásztársadalomtól is — amely állítólag intelligens elemekből áll — hogy végre belássa azt, hogy az egyesülésben, a szervezettségben van az erő. Ha mást nem is, de ennyit igazán megtanulhattunk volna a proletárdiktatúrából, amikor 8 millió ember rettegve engedelmeskedett a lakosság egy csekély töredékének. S miért? Mert volt erejük! Miért volt erejük? Mert szervezve voltak! S miért nem tudtuk lerázni nyakunkról az igát? Azért, mert a polgári társadalom nem volt megszervezve, tehát nem volt ereje. Tekintsünk Németországra, mely át és át van szőve száz és százféle szervezet hálózatával. Nem is fogják azt igazán letiporni soha, míg a munkakedv s az egyesülésre való készség meglesz polgáraiban. De hiszen nem szükséges Németországba menni példáért; nézzük az itteni alacsonyabb társadalmi rétegeket, főleg a munkásokat. Még az utcaseprők is egyletekbe tömörülnek, mert igen jól tudják, hogy csak ily módon képesek érdekeiket megvédeni. A vadásztársadalom azonban — úgy látszik — még nem eszmélt reá arra, amit ma már az utcaseprők is belátnak. Pedig, hogy milyen nagy szükség van az együttes fellépésre, arra csak egy példát akarok felhozni. Mai nappal, azaz 1925 jan. 1-én — mint hírlik — életbe lép az új vámtarifa, amely szerint egy-egy vadászfegyver vámja — melyre eddig csupán 4—470 aranykorona esett (t. i. kg-ként 1V. a. K) — ezentúl — úgy tudom — 100 aranykorona lesz darabonként. Hogy ez mit jelent, annak elképzeléséhez nem kell valami nagy fantázia. Ez azt jelenti pl., hogy azon puska, mely eddig 102 millióba került, ezentúl 3 millió lesz! Tehát az új vám, ha tényleg ebben a formában valósul meg, lehetetlenné teszi az egyszerű és közepes minőségű fegyverek behozatalát, mert azok nem bírják el ezt a magas vámot, csupán a legfinomabb, legdrágább luxusfegyverek. Tehát ismét érvényesül az a nagyszerű, az a fennkölt szociálpolitikai gondolkodás, amely a mi viszonyainkat jellemzi. T. i. amíg egy egyszerűbb fegyvert 50—100%-kal drágít meg a vám, addig egy 1000—2000 aranykoronás fegyvert csupán 5—10%-kal, tehát jelentéktelenül. Puskát nem az érték, hanem súly alapján elvámolni, nagyon szerencsétlen ötlet, de darabszám szerint elvámolni, az már oly idea, melyre nem találok elég drasztikus szavakat. Hogy kinek az üres fejében született meg ez az idétlen ötlet, azt nem tudom — a jelenlegi pénzügyminiszterében azonban aligha, mert az sokkal is képzettebb Budapest székesfőváros községi élelmiszerárusító üzeme ♦ (a főváros tulajdona, saját hűtőteleppel) vásárol minden mennyiségű lőtt vadat, úgy amint az terítékre kerül, a legmagasabb naptárban. Elsőrendű minőségű haslochi lőporral töltött Gevelot-gyutaccsal ellátott kész vadásztöltényeket bocsátunk vadászaink rendelkezésére olcsó áron. Vásárolunk továbbá élő és vágott elsőrendű baromfit is. Írásbeli megkeresések Budapest, IX. Soroksári út 58. Marhaközvágóhíd, címrendők. Interurban telefon: József 18—41. ....Sürgönyeim: Közélelmezés.♦