Válasz, 1949 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1949 / 5-6. szám - Hajnal István: Az első gépek
360 HAJNAL ISTVÁN ha nem versenyezhet finomságukkal? Az „előfonár, ami a mechanizmusra került, már önmagában is mestermű is nem a gépmiatt lett azzá, hanem a kézművesség munkaszervezete álltak A gép működtetése előtt már pontosan ismerni kell, hogy epik a reábízandó előfornárnak külső-belső tulajdonságai, hogy milyen, végső nyújtást, milyen, sodrást kiván, hogy a kivárt minőségű készfonál legyen belőle. Pontosan ismerni kell, hogy milyen távolságra kell kihúzni a csapdakocsit, hogy eleinte milyen lassú forgásszámmal kell forgatni a kereket s milyen gyorsuló forgatással azután, al készárú minősége szerint, mert a gép nem gondolkodik és érzékel, csak mozgásokat hajt végre az ember segítségére. S ettől függ a gép további fejlődőképessége is: minél tisztultabb, határozottabb, elmélyültebb a mesterségbeli tudás, annál biztosabb a különválasztása az újabb és újabb mechanikus műveleteknek, amelyek eszámára új és új alkatrészek szerelhetők a gépi szerkezetre. ■ Ezért kellett várni Európában a XVIII. századig, e kézművesmódszerek és munkaszervezetek bizonyos érettségi fokáig és az egyes" művelet fajták általánosodásáig, hogy az első fonógépek valóban megkezdhessék működésüket. Ezért nincs fonógép más régi és idegen kultúrákban — s nem azért, mert hiányzott volna a konstruáló öblét és készség, legkevébbé pedig azért, mintha nem lett volna másutt elegendő tőke vagy vágy a nyereségre, vagy nem llett volna meg általában a hajlam és a hatalom másoknak gépies dolgoztatására. A gép: a kézműves-társasdalom évezredes munkájának eredménye, objektivációja. Egyike a legmagasabb, legtisztább emberi objektivációknak, a természet törvényeit vonja be az élet szolgálatába. Hargreaves hosszú éveken át, mint valami eszelős dolgozott gépén, islakásán elzárkózva, hogy titkát meg nellessék. Pedig, mint mondják, az orsók sokszorosításának ötlete már ősrégi volt, magában az angol iparban is említenek már többorsós készülékeket és a mai kutatások egyre több példát tudnak felmutatni a Jerinyt megközelítő konstrukciókra. Mint ahogyan akkoriban Szinte egy emberöltőn belül gombamódra bújtak ki a technikai újítások az ipar minden területén. Arra kell gondolnunk mégis, hogy e találmánykedvnek mégsem lehetett más oka, mint a nyereségnek fokozott lehetősége egy kapitalizálódó társadalomban. Valóban,ne az lehet kétséges, hogy a kézművesfeltalálót is az emberi munka megtakarításától várható nyereség bővítette. „A kapitalizmus” egy fajtájának és fokozatának kétségtelenül volt valami alkotószerepe a gép keletkezésében. De a kapitalizmusnak európai módon való kifejlődése hozzátartozott a kézművesség szervezetéhez. Ami a kapitalizmus leginkább alkotó funkciója volt, a szakmunkát erősítő és szervező szerep, az a régi kézművességből származott. Már a kisműhelyeknél kezdődött a munkarészletek készáruvá szervezésének feladata s a piac szervezésének feladata is. Az európai kézművesség mélyen tagozódott üzem volt, egész együttesét tekintve. A textiliparban például már maga az elefonál is nagyszerű minőséggyártmány. A gyapjúszálak egyenlő hossza, egymásba kapaszkodása, az anyag előzetes mechanikai és vegyi kidolgozása, feltétele a végső finom sodrásnak. Kicsiny egyenlőtlenségek sokszorossá növekszenek a sodrás által. Ezért döntő fontosságúak az előfonalat megelőző műveletek, a kártolás vagy a fésülés. Hatalmas és önálló kézművesmesterségek voltak ezek, műszerszerűen finom és változatos eszközökkel, pontosan kialakult eljárásokkal.. Sőt, maguknak a kártoló eszközöknek gyártása is külfinálló mesterség volt, a fémművességgel szoros kapcsolatban. Ami anyag a kártoló vagy fésülő kezéből kikerült.