Vállalkozók és Iparosok Lapja, 1910 (30. évfolyam, 2-52. szám)

1910-01-08 / 2. szám

2. szám XXX. évfolyam Budapest 1910. január 8. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA ÉS HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ ingyen-mellékletekkel. megjelenik mindei« szombaton­­ ., m­ín­t Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas­ u. 13. Előfizetési ar, ingyen-menélheteivel együtt : i­mplprite c»pkeczín • R (| M rí ) S ALFRED r Egész évre 16,-r sror. Félévre­ 8,— kor. Negyedéve 5,-’kor. ! ZelelOS SZerkesZtO . UyfiliU J ilLI KLU J pogtatakarékpénztár| szÁm|a . 23410. _ Telefon 799. 1-—Ti-ii-in rbtí .-~it;r.sossssi'-~'~rr ... ,t— r~i : í~m" ír Tr.v—,._ííí fiaim Az elektrotechnikai­ üzlet helyzete. •írta: PUCHS HUGÓ mérnök, az Elektra Villainos • és- erőtelepedet építő rt. igazgatója. A technika mai fejlődése­ mellett az­ ipar helyzetének legérzékenyebb mérője a vas-­­és­­acélipa­r, valamint az elektrotechnikai ipar­­­na­k­ stagnálása, avagy fellendülése., Az, utób­­­­bival szervileg összefüggő vörösréz- és gum­­­mipiac konjunktúrái, pedig közvetve irány­­ad­ók az elektrotechnikai ipar és vállalkozás alakulására. A közelmúlt évek száraz sta­tisztikai adatai is bizonyítják ezt az össze­függést. A villamos erő sokoldalú használata annyira behálózta ipari, sőt gazdasági éle­tünk minden ágát, hogy-modern előrehala­dás nélküle­ el sem képzelhető. Hazánkban, noha mindinkább tudatára ébrednek, mind­ama ... előnyöknek, amelyeket az elektrotech­­­nika, manapság nyújtani képes, sajnos ,az ogyan sokszor hangoztatott tőkeszegénység, továbbá a vállalkozási kedv hiánya folytán­­ e téren sem mutathatunk fel olyan sikereket, mint amilyeneket viszonyainknál­ fogva vár­hatnánk. 1 . Az egészséges ipari fejlődésnek létalapja az­ olcsó­ hajtóerő, amilyent-­csakis a villamos erő-átvitel adhat igazán meg. .Mindama tö­rekvések, amelyek ebben az irányban­ mű­ködnek, végeredményben az ipari élet fel­lendülésére vezetnek. Tekintve a hazánkban annyira hangoztatott ipari támogatást­, el­sősorban tehát itt kellene eredményeket fel­mutatni. Dacára a politikai viszonyok okozta bizonytalanságnak, a. .lefolyt évben történt ’s kisebti-nagyobb . munkálkodás ebben­­az irányban, nem annyira uj villamos ligrende­­lő.g.pk,terénbe nem ijincább meglevő ipa,Xy„­,és gyártelepek űzem­ének gazdaságos átalakítá­sának formájában. Segítő­ eszközt nyújtott a téren a gőzüzemnél mindinkább tértfoglaló "gőztttrblwk bevezetése a nagyobb üzemek­nél, míg a kisebb üzemeknél­ a gazdaságo­sabb nyersolaj- és Szivógázmotor foglal tért a gőzgépekkel szemben. - -v Az ipari vállalatok közül említésre méltó nagyobb munkálatokat végzett a Magyar tetilipar rt. rózsahegyi fonógyárának gőz­turbinás villamos fejlesztő telepén,­ továbbá a Losonci nemzeti textilművek rt., a Zsolnai katonai posztógyár rt., a Haris-féle­­soproni szövődé,­ a Danubius textilgyár, a­­Wolfner­­féle bőrgyár, a pozsonyi cérnagyár,­­a Gechmudt-féle szeszgyár és még sokan mások. A bányatársulatok­ közül nagyobb szabású elektromos berendezéseket létesítet­tek az állami kőszén­bányák ■ Vr­dusken és Petrozsényben, mind a­ kat helyen gőzturbi­nákkal­­kapcsolatos áramfejlesztők­ haszná­latával Az Északmagyarországi kőszén­­­bánya rt., a Salgótar­jáni Kőszénbánya rt., az Eszter­gom-szássvári kőszénbánya rt. mind nagyobb terjedelemben rendezkedtek be vil­lámok erőátvitelre és az erre vonatkozó mun­­­­kálatok állandó foglalkozást nyújtanak az elektrotechnikai­ iparnak. A vasművek közül, a zólyomi­ rézén és diósgyőri állami vasmii­­■rzok, a máv­ gépgyára Budapesten, valamint a resicai és rimamurányi vasművek s külföldi példákon okulva, mind nagyobb mértékben térnek át a villamos erő használatára. A prakfalvi vasgyár és a zólyomi lemezgyár szintén eszközöltek kisebb mértékű villamos felrefidezéseket. A különféle fűrésztelepek, ki­sebb malmok, gépműhelyek, kis ipari tele­pek és nyomdák lassanként­ méltányolják a vilamos­­ehajtás előnyeit az elavult transz­­­misszió-rendszerrel szemben és üzemüknek •villamossá ■ vájd- átalakítása folyamatban van. ,-i .vilamos erő., kihasználása, a miező­­gazdaságban, sajnos, még nincsen olyan mértékben elterjedve, mint az, a külföldi pél­­­dák után indulva várható volna.. Az úgyne­vezett Oberland-Centralék, amelyek a mező­gazdaság képét,­ különösen Németországban egészen­­megváltoztattak, nálunk még csak gyermekéveiket élik. Ennek fő oka gazdasá­gaink tőkeszegénysége­ és idegenkedése a­­radikális újításoktól Egyelőre gazdasá­gaink csak a világításra és kisebb gazdasági gépeknek hajtására szükséges villamos be­rendezésekre szorítkoznak, de remélhetőleg a kezdő lépések után át fognak térni az erő­szolgáltatás intenzívebb alkalmazására is. A városi villam­osi mű­vek közül az el­múlt évben részben befejeztettek, részben pe­dig szerelés alatt vannak a következők: Új­vidék, Ada, Mohok Nagyenyed, Gyöngyös, Zsombolya, Karcag, Mezőtúr, Zólyom, Kör­mend, Szászrégen, Rózsahegy, Abrudbánya, Nagykőrös, Apafin, Czegléd, Szt.-Benedek, Török-Szt.-Miklós, Vukovár, Moson, Ma­­gyar-Óvár, Barcs. Ezek legtöbbje saját te­leppel készült, de némelyike meglevő, ipar­telepről nyeri az áramszolgáltatást. Számos város és község óhajtja a közel­jövőben vil­lamos telep felállítását és ezen a téren a­ po­litikai válság elsimulásával lényeges fellen­dülés várható. Az elektrotechnikai üzlet ki­terjedésének kedvező jele, hogy meglevő te­lepeknek nagy része folytonos bővítés alatt van, így nagyobbszerű bővítések történtek. Budapesten a Magyar villamossági rt. és Bu­dapesti villamossági rt. telepein, továbbá kö­vetkező városokban: Kassa, Szeged, Kecs­kemét, Miskolc, Eperjes, Nagykároly, Hód­mezővásárhely, Szentes, Trencsén, Eger, Zi­­mony, Esztergom, Déva, Nagykikinda stb. A rendelkezésünkre álló rizserek rend­szeres kihasználása, sajnos, még mindig csak tanulmányok alakjában nyújt távoli pers­pektívát azokról a­ lehetőségekről, amelyeket hazánkban el lehetne érni. Ez irányban leg­közelebb fekvő tervek, amelyek megvalósí­tása a közel­jövőben várható, a Drágán és­ a Jásd völgyében tervezett 10.000 HP., vala­mint a Poprádon tervezett ugyanilyen telje­sítményű vízierőmű. Ezek a vízművek hi­vatva lesznek olcsó erővel ellátni Bihar me­­gyét, illetőleg a felvidéket. Budapest köze­lében a soroksári Dunaág hajózhatóvá té­telével kapcsolatban tervezett nagyszabású városi vízművek szintén a megvalósulás felé közelednek, és az amúgy is Budapest felé­­ összpontosuló ipari életnek várhatólag az­­ annyira kívánatos olcsó erőszolgáltatást biz­­­­tosítani fogják. Ebből kifolyólag a kismoto­­­­rok piaca lényegesen ki fog bővülni. A villamos vasutak terén, noha az elmúlt­­ év néhány nagyobb tervet valósított meg, a külföldi példákat tekintve, még mindig el­­ vagyunk maradva. A villamos nagyvasutak­­ előfutár­ja, a vác-gödöllői vonal közeledik be­­fejezéséhez. A budapesti helyiérdekű vasutak­­ villamos üzemre való átalakítása pedig szilin­­­tén teljesen elkészül a­ jövő esztendőben. Ki­sebb városok közül a hőlak-trencsénteplici - keskenyvágányú villamos vasút nyert be-­­ fejezést a­ múlt­ évben. A budapesti közúti és­­ városi villamos vasutak újabb vonalakkal­­ növelték meglevő üzemüket és a városi vil­­­lamos vasút üzembe helyezte a Dunapart mentén épült új áramfejlesztő központját és­­ ezzel kapcsolatos alállomásokat, amelyek a legmodernebb technikai alkotások hazánkban. A meglevő vidéki villamos vasutak közül a miskolci, fiumei, temesvári bővítették ki üzemüket.­­A pozsony-bécsi villamos vasút sok baj­lódás után — úgy látszik — valahogy mégis csak megvalósul, mert az ennek kiépítésére­­ hívatott részvénytársaság, amely' a­ Ganz­­gyár égisze alatt a vasút­ magyar részét fogja 'Bépitéha a múlt héten' megalakul. A m. Mr. államvasutak, dacára, hogy évek óta foglalkoznak egyes vonalaiknak vil­lamossá való átalakításával, még mindig nem lépnek a tevékenység terére, bár kül­földön a nagyvasútak elektromosításának kérdése jóformán megoldottnak tekinthető. Ezek a­ munkálatok természetesen nagy­mérvű tőkebefektetést igényelnek és úgy lát­szik, főleg ezen múlik az elektromosítás el­halasztása, habár egyes vonalakon a mai köz­oktatással a vágányok szállító­képessé­­güknek már legvégső határát érik­ el. A pályaudvarok villamos árammal való világítását az államvasutak a múlt évben nagy mértékben kiterjesztették. A világítási technika rendkívüli előrehaladása volt­ a fő indító ok, mert úgy az ívlámpákban, mint az izzólámpákban a múlt év a világító tech­nikát újabb tökéletesítésekkel gazdagította. Az úgynevezett intenzív lvlámpák és a fém­szálas izzólámpák alig remélt ekonomikus fénytesteket adtak az elektrotechnikai kezére, ezzel nagy lendületet adván a világítási ipar­nak is. Az egyedüli hazai izzólámpa-gyárunk e téren úttörő munkálkodást végez. A gyengeáramú elektromos ipar terén a Budapesten épülő második telefon-központ berendezési munkálatai említésre méltók, mint amelyek meggyőzően tanúskodnak a telefon örvendetes térfoglalásáról. A többi ágakban a viszonyok szintén kedvezően ala­kultak. A fentieket összefoglalva, a múst esz­tendő az elektrotechnikai üzletnek elég ked­vező képét mutatja és a viszonyok nyugod­­tabb alakulása mellett ebben az iparágban élénk fejlődés várható. A vasúti fuvardíjak hitelezése. A m. kir. államvasutak üzletvezet­őségei állomásaikon úgy a feladó- mint a kiadó­pénztáraknál, a szállító feleknek esetről­­esetre beadott kérelmére, a hitelezni kívánt összegnek megfelelő óvadék letétele ellené­ben 1910. január 1-től kezdődőleg szállítási díjhitelt engedélyeznek ,a következő feltéte­lek mellett: A) A feladásnál: 1. Három napra terjedő hitelt olyformán, hogy a pénztáros a feladóvevényeket, illetve a fuvarlevél-másolatokat és díjmentesítő tételekre­­vonatkozó ideiglenes elismervényeket vissza­tartja,s ezek ellenében az árut felveszi. A most említett okiratokat, a hónap 8., 6., 10., 12., 15., 18., 21., 27. és 30. napján a hitelt élvező készpénzben beváltani köteles. 2. Egy hónapra terjedő hitelt, mely eset­len az eljárás a következő: a) a feladó-pénztáros minden egyes hite­lezési­­ esetben szabályszerű hitelezési jegyzéket szerkeszt, mely jegyzéken a hitelt élvező a hi­telezést aláírásával elismerni tartozik. E jegy­zék ellenében a feladóvevény, a fuvarlevél-máso­lat, vagy a díjmentesítési­­letétre vonatkozó ideig­lenes elismervény készpénzfizetés nélkül kiadatik. b) A kiegyenlítés akként történik, hogy a hitelt élvező fél a hitelezést követő hónap első napján a hitelezési jegyzékeket, melyeket a pénztáros a nyugtázó bélyegzővel ellátott, kész­pénzben beváltja, a jegyzékek alapján szerkesz­. 11 havi kimutatásokat pedig aláírja és cég­bélyegzőjével ellátja. Az igénybe vett hitel, a postatakarékpénz­tár útján, az üzletvezetőségek gyűjtőpénztárá­­nál is kiegyenlíthető, ez esetben azonban, ne­hogy az állomáson a folytatólagos hitelezés fennakadást szenvedjen, még külön időközi biz­tosítékot is kell letenni, melynek nagyságát a fél határozhatja meg. A hitelezett összegek s­tán a kezelési juta­lékot kell fizetni, mely Vio% az esetben, ha óvadék gyanánt 20.000 K-nál nagyobb összeg van letéve . Vio% az esetben, ha az óvadék 20.000 K vagy ennél kisebb összegben tétetik le.

Next