Vállalkozók és Iparosok Lapja, 1910 (30. évfolyam, 2-52. szám)
1910-01-08 / 2. szám
VÁLLALKOZÓK ÉS IPAROSOK LAPJA ( 1910. január 8. B) Az árukiadásnál: A hitel egy naptári hónapra engedélyeztetik, de a hitelösszeg5000 K-nál kisebb nem lehet, illetve a hitel biztosítására legalább 6000 K értékű óvadékot kell letenni. Az eljárás a feladásnál engedélyezett havi hitelezéshez hasonló, azaz minden egyes esetben hitelezésijegyzék állíttatik ki, melyen a hitelt élvező fél a hitelezést elismerni tartozik s amelynek ellenében neki a fuvarlevél kiszolgáltatik. A kiegyenlítés szintén oly módon történik, mint a feladási havi hitelezésnél, s a hitelezett összegek után is ugyanaz a kezelési jutalék számíttatik fel. Az iparvágánynyal rendelkező felek részére, akikre nézve a hitelezés igénybevétele szerzőés ésszerűlegkötelező, ugyancsak a most említett módon hiteleztetnek az illetékek, csakhogy itt a hitelösszeg nagyságát a fél maga határozza meg. Ily felek részére kívánatra 24 órai jutalékmentes hitel is engedélyeztetik, de ez-, esetben --a fél a 24 óra tartama alatt hitelezett öszszeget a 24 óra keretén belül készpénzben okvetlenül, kiegyenlíteni köteles. Maguk határozhatják meg a hitelösszeg, illetve az óvadék nagyságát — habár az igénybevétel kötelezettségének kikötése nélkül — még a lakhelybérlők is. C) Expressz-áruk ■után felmerülő szállítási illetékek, valamint a kiadásnál felmerülő kövezetvámok hitelezése. A hitelezett illetékeket havonként kell kiegyenlíteni. A hitelezés kétféle, u. m. 1. ha a feladás elszámolóhelyekkel rendelkező állomásokon történik s 2.. ha az áruk elszámolására be nem rendezett megállóhelyeken adatnak fel. Az első esetben a feladó pénztáros az expresszárts vevényeket visszatartja s ezeket a fél a hitelezést követő hónap elsején készpénzben beváltja. A második esetben a megállóhelyen alkalmazott közeg csak a vevényt állítja ki s abba a feladott darabok mennyiségét jegyzi be. A mérlegelés és az illetékek kiszámítása a rendeltetési állomáson történik s a hitelezett illetékeket itt kellkiegyensíeni, még pedig ugyanoly módon, mint az első esetben, t. i. a fél a pénztáros viszszatartotta vevényeket a hitelezést követő hónap első napján készpénzben beváltani tartozik. Az állami iparfejlesztés az 1909. évben. A kereskedelmi minisztérium az 1909. évi iparfejlesztési akcióról a következő jelentést adta ki: Az 1909. év folyamán állami támogatás mellett 17 új gyár létesült, mely gyárak a következők: , Egy reszelő- és szerszámgyár, egy vas- és fémlemezből való háztartási cikkgyár, egy fém tömlőgyár, egy fémveretgyár, egyautomatikus iróngyár, egy csiszoló koronggyár, egy lisztkivitelre szolgáló hordógyár, egygopadgyár, egy szőnyeg- és bútorszövetgyár, egy posztógyár, egy félselyem fejkendőgyár, egy fésűs pamutfonógyár, egy cipőgyár, egy kalapgyár, egy szalmafonatfehérítő- és festőgyár, végül egy burgonyakonzervgyár. Ezekbe az ut . gyárakba legalább 0.286.000 K. álló és 3.840.000 K forgótőke fektetendő be és legalább 1590 munkás nyer azokban alkalmazást. Biztosították továbbá állami támogatással 1.7 már meglevő gyár'tetemes kibővítését; ezek a következők: Egy acélárugyár, egy gépgyár, egy szállítóeszköz-gyár, egy aszbeszt' tetőfedő-lemezgyár, egy képkeret- és keretlécgyár, két bőrgyár, egy pamutszövőgyár, egy pamutfonó- és szövőgyár, egy lenfonó- és szövőgyár, egy szalag- és plazzomántgyár, egy kékfestőgyár, egy cipőgyár, egy nyakkendőgyár, egy gyümölcskonzervgyár, egy éterikus olajgyár és végül egy fénymárintézet. E gyár kibővítésekbe legalább 8.024.000 K álló és 4.165.000 K forgótőke fektetendő be és legalább 1575 új munkás nyer azokban állandó alkalmazást. Az 1907., évi III. t.-cikkben megállapított állami kedvezményeket 55 iparvállalatnak véglegesen engedélyezték, 25-nek előzetesen biztosították és 10 vállalat részére a már korábban engedélyezett állami kedvezményeket meghosszabbították. A vas- és fémipar körében 6 engedélyezés, 1 előzetes biztosítás és 1 meghosszabbítás volt; a gépgyártás, villamossági ipar stb. körében 7 engedélyezés ,és 3 előzetes biztosítás; a kő-, föld-, agyag- és üvegipar körében 6 engedélye- zés, 3 előzetes biztosítás, 'és' meghosszabbítás,; a bőr-, sörte-,és szejh-ipar körében 2 engedélyezés; a fonó- és‘szövőipar’ körében" 127 engedélyezés, 5 előzetes biztosítás és 1 Ineghosszabbítás; a ruházati ipar körében 1 engedélyezés és 1 előzetes biztosítás; a papíripar körében 1 engedélyezés , és 1 előzetes' biz tosítás-; tag élelme-,,zési ipar körében 11 engedélyezés, 3 előzetes biztosítás és 7 meghosszabbítás,melyből 8 engedélyezés és 7 meghosszabbítás mezőgazdasági' szeszgyárakra e sík; végül a vegyészeti ipar körében 9 engedélyezés és, 8 előzetes biztosítás fordult elő. Gépeket és munkaeszközöket adományoztak 06 gyár részére 799.197 K értékben, mely gyárak, legalább 1850 munkást és 180 tanoncot tartoznak állandóan foglalkoztatni, illetve ez utóbbiakat szakmájukban gondosan kiképezni. Állami gépek adományozásával támogatott gyárak a következők: 2 lakatosárugyár, 2 szerszámgyár, 4 fémárugyár, 1 ekegyár, 1 ékszer-, árugyár, 1 késgyár, 1 vasöntöde, 3 gépgyár, 1 kocsigyár, 1 villamosfelszerelési cikkgyár, 1 kaolin iszapoló, 21 bútorgyár, 2 kaptafagyár, 1 kosárfonógyár, 1 fésűgyár, 2 bőrgyár, 1 szőnyeggyár, 3 gyapjúfonógyár, 4 kötőgyár, 1 szalaggyár, 1 vattagyár,, 4 cipőgyár, 1 kötött cipőgyár, 8 kalapgyár, 1 kertyagyár, 1 fehérneműgyár, 3 konzervgyár, 5 cukorkagyár, 7 szappangyár, 1 gyertyagyár, 1 illóolajgyár, 1 lenes repceolajgyár, 1 cseppfolyós gázgyár, végül 1 fénymart tüzet. Kisiparosok támogatására az 1909. év folyamán 3.382.695 K segélyt engedélyeztek. Ez összegből 266.500 K segély engedélyeztetett 15 szövetkezet és szövetkezeti szakcsoport részére, 1.400.000 K pedig az Országos központi hitelszövetkezetnek egy ipari központtal való átszervezésére, mely szervezetnek feladatát képezi egyszersmind az országos központi gépbeszerző szövetkezet megalakítása. Gépeket és munkaeszközöket engedélyeztek 427 kisiparos részére 763.761 K értékben; 17 szövetkezet részére 213.020 K értékben, 2 ipartestület részére 2600 K értékben, 1 ipartársulat részére 1000 K értékben, 1 iskola részére 10.000 K értékben, 9 alkalmi egyesülés részére 54.000 ív értékben és végül 1 bizottság részére 50.000 K értékben, vagyis kisipari gépsegély engedélyeztetett összesen 458 K esetben, 1.094.381 K értékben. Kisiparosoknak kedvezményes áru benzin beszerezhetésére 160.600 K-t, tanoncképzés címén 319.907 K-t, iparművészeti célokra 8000, háziipari célokra pedig összesen 770.548 K segélyt engedélyeztek. Ipari hírek. Szerzői jogbitorlás az építkezés terén. Érdekes szerzői jogi" törlési per indult meg a békéscsabai" törvényszék előtt. A per, tárgyát , az képezi, hogy Weisz Mór békéscsabai nagyiparos, a forgalomban levő képeslevelezőlapok nyomán, egy ugyanolyan palotát építtetett, mint amilyen ifjúRimanóczy Kálmán nagyváradi műépítész tervei alapján Nagyváradkal épült. Elég a homlokterv beosztásai is hajszálig egyeztek. Minthogy Weisz Mór cselekedete a szerzői jogról szóló törvény szeneti plágiumot képez, a műépítész ecímen megindította" ellene a pert. A munkácsi szabóiparosok szövetségének alapszabályait a kereskedelmi miniszter jóváhagyta. A kunszentmártoni iparosifjuság önképzőegyletének alapszabályait a belügyminiszter láttamotta. . . A légrádi iparosítjak egyletének alapszabályait a belügyminiszter láttamozta. Közlekedési és tarifaügyek. A hajózási évad az idén szokatlanul soká tart, mert az enyhe időjárás miatt folyamaink jégmentesek és egyelőre nem is kell a hajózás beszüntetésére gondolni, ámbár tudvalevőleg az időjárás hirtelen megváltozása nem szokatlan nálunk. Gőzhajós társaságaink az 1909. év üzleti, eredményeivel meg lehetnek elégedve és különösen az őszi üzlet, amely mindig mérvadó az egész esztendőre, volt jó. Magyarországon a búzatermés, amely az őszi szállítások legnagyobb kontingensét szokta adni, határozottan gyönge volt és ennek a gyönge termésnek is egy eléggé jelentékeny hányada az idén nem került elszállításra. De ezzel szemben nagy mennyiségű gabona jött hozzánk Szerbiából, Romániából, Bulgáriából és Oroszországból, úgy, hogy a Verseny képes nagyobb hajós vállalatainknak, az egész őszön át állandóanelegendő fuvarus volt. A legtöbb rakomány az ADD imából Budapestre jött, sőt sok szállítmány még innen is tovább ment, úgy hogy hosszú utat tettek, ami szintén elősegítette a hajóparkokjó kihasználását. A vízállástartósan kedvező, ami a sima lebonyolítást mozdította elő és ha ehhez még hozzáveszszük a hajózási idény szokatlanul hosszú tartamát, megérthetjük, hogy az idei év a nagyobb hajós társaságokra nézve jó volt. Nem lehet ugyanezt mondani a kisebb hajós vállalatokról, az úgynevezett magánhajósokról, akik nem rendelkeznek kellő eszközökkel ahhoz, hogy a Vaskapun túl menő hoszszabb utakat is kultiválják, mert ezek megérezték a hazai búzaszállítmányok hiányát. Nemcsak belföldi búzából, hanem más gabonaneműekből, mint árpa, rozs és zab is kevés volt a fuvar, aminek folytán a kisebb hajós vállalatok üzletmenete igen gyenge volt. A jövő évre azonbani kilátásokat általában kedvezőeknek mondják, mert a tavaszszal okvetlenül elfuvarozásra kerülnek az eddig visszatartott jelentéktelen hazai búzamennyiségek, de előkerül majd a most még a hombárokban rejtőző belföldi rozs, árpa és zab is. A legtöbb fuvart azonban előreláthatólag a tengeri fogja adni. Fontos az is, hogy az 1910. tavaszi hajózás megnyíltával bizonyosan folytatódik majd a külföldi gabona beözönlése és átvonulása az Al-Duna mellékéről. Ezek a körülmények nemcsak a nagyobb bajos vállalatoknak válnak majd előnyére, hanem bizonyára hasznát látják majd a magánhajósok is, akikre már szintén ráférne a jó üzletmenet. A Szatmár-bikszádi h. é. vasút rt. alaptőkéjét 2,573.200 K-ról 2,898.600 K-ra emelte. Az alaptőke most 327 drb 200 lvs törzs- és 11.192 drb 200 K-s elsőbbségi részvényből áll. A szegedi közúti vaspálya-társaság villamos üzemre átalakított és új vonalakkal kiegészített vasúthálózatának műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi miniszter elrendelte. Az eljárás március 16-án kezdődik Szeged városházán. Villamos siklók a balatoni hegyekre. A kereskedelemügyi miniszter Ferenczy Pál mérnök, budapesti lakásnak a balatonvidéki vasút alsóőrs,veszprémi vonala mentén fekvő Almádi- Öreghegy és ugyanazon vasút börgönd-tapolcai Vonalán levő Balatonalmádi fürdőtelep állomás . közt vezetendő villamos siklóra az élő”hunkálati engedélyt megadta. Siklós-pécsi vasut. A kereskedelmi minnszter. Fried és Adorján és Deutsch S. budapesti cégnek a drávavölgyi h. é. vasútSiklós vagymás .alkalmas pontjából leendő elágazással egyrészt Dalnji-Miháljavig, másrészt Pécsig vezetendő szárnyvonalakra az előmunkálati engedélyt megadta. Hernádnémeti-höháhai vasút. A kereskedelemügyi miniszter Munde Samu, földbirtokos, miskolci lakosnak az államvasutak 77er nádnemeti megállóhelyétől Belső- és Külsőböcs, rB.erőszék,Sajóhidvég, Köröm, Girincs, Iviscsúcs,Sajóörs, Sajószöged és Nemesbikk községek érintésével' a miskolc—hiezőcsáti h. é. vasút 'Hőbaba állomásáig vezetendő vasútvonalra az előmunkálati engedélyt megadta. . . Balassagyarmat-kékkői vasút. A kereskedelemügyi miniszter a Nógrádvármegyei h. c. vasút rt.-nak az államvasútnak Balassagyarmat állomásából kiindulólag Zsély, Kis- és Nagykürtös községek érintésével Kékkőig vezetendő vasútvonalra az előmunkálati engedélyt megadta. Halmi-bikszádi vasút. Bányász Menyhért Nalmitól Bikszádig helyi érdekű vasutat, szándékozik építeni. A vonal közigazgatási, bejárását január 19-én délelőtt 8 órakor kezdik meg. Halmi - községházán és a két következő napon Túrterebesen, illetve Bikszádon folytatják. Tölgyes-borszéki vasút. A székely körvasút folytatásaképen Tölgyestől Borszékig vezetendő új vasútvonalépítését tervezik, mely" Csík vármegye "magánjavaiból, Gyergyószentiiklós város, Szárhegy, Ditró, Kilyénfalva, Tekerepatak, és más magántulajdont képező erdőségekből több , mint 80 ezer holdat szelne keresztül. Barcika-rudóbánya-alsótelekesi vasút. A Gfreßer, Schach, és Grossmann építési vállal,kozó cég kérelmére elrendelték a barcika-rudóbánya-alsótelekesi vasút közigazgatási bejárását. A bejárást 1910. január 13. és 14. napjain tartják meg. . ... A Bihari ,erdőipar- és mészégető rt. gőzereje.Iparvasut építésére kért engedélyt, amely a mc- zsádi fűrészteleptől a- ■ belényesi vasúti, álló-’ másra- szeretne. A 12,2. kilométer iparvasut köz-