Vállalkozók Lapja, 1914. április-június (35. évfolyam, 13-25. szám)

1914-04-01 / 13. szám

дар* "ír i&a» . Harmincötödik évfolyam. fagyar* Építőmesterek Egyesülete A közgyűlések hete volt. A Magyar Mér­nök- és Építész-Egylet közgyűlési jelentése jókora könyvnek is beillik. Nem csoda. Mű­szaki természetű egyesüléseink sorában a Magyar mérnök- és Építész-Egylet a „mo­numentális“ jelzővel jellemezhető. Beszá­moltunk e közgyűlésről, távolról sem me­rítve ki e nagyszabású Egylet lefolyt évének történetét. De nem is lehet feladatunk, hogy a bőséges adatokat itt felsoroljuk. Utalunk egyszerűen az Egylet közlönyére, amely jó félnapra való olvasmánya lehet az érdeklő­dőnek. Egy másik közgyűlésről lapunk más he­lyén számolunk be. Alakuló közgyűlés volt, megalakulása annak a védővárnak, amely menedéket nyújt a közmunkák vállalkozói­nak, a közhatóságok szállítóinak. Legfőbb ideje volt, hogy ezek végre a jogos érdekei­ket szerves tömörülés útján megvédelmez­zék. Ezúttal azonban nem a nagy tömegek együvé kerüléséről, nem az egyesület-mo­numentumokról akarok szól­ni, hanem csak arról a háromszáz egynéhány tagról, akik­nek nevében és érdekében a Ferenciek Kos­suth Lajos­ utcai házában találkoznak csü­­törtökönkint a Magyar Építőmes­terek. A Magyar Építőmesterek Egyesü­lete is közgyűlést tartott. Immáron a XVII. nagy gyűlését. Nem nagy, dehogy is nagy! Csak kedves, csak meleg. Alig különbözött a közgyűlés a rendes ülésektől és mégis ün­nepélyes volt a hangulat. Az építőmestereknek úgyszólván klubja ez az egyesület, amelynek alakulásakor hi­hetetlenül rázták a fejüket azok, akik „az egymással késhegyig konkurrálók“ együvé terelődését kész lehetetlenségnek mondot­ták. És mégis megtörtént az egyesülés és mégis életképesnek mutatkozott. Tizenhét esztendővel ezelőtt nagyok voltak a kezdet nehézségei s az ujjaimon elszámlálható né­hány kortárs állandó buzgalma kellett hozzá, hogy az Építőmesterek Egyesülete a beve­zetés nagy bajaival megküzdjön. És meg is küzdöttek emberül. És el lehet ma mondani, hogy az Egye­j 4 tradíciója gyanánt vallhatja, hogy az építő­­sület megalakulására múlhatatlan szükség­ a mesterség, az építő­iparosság magasabb volt. Az Egyesületből sarjadzott ki az Építő­iparosok Országos Szövetsége, a magyar építőmesterek összejövetele, fiatalabb és agilis tagok belépésével kedvező alkalmat nyújtott a közös érdekképviselet olyszerű megbeszélésére, amely a munkások szerve­zetével szemben egy tetterős munkaadó szervezet megépítését eredményezte. Az Építőmesterek Egyesülete nélkül az Építő­iparosok Országos Szövetsége soha létre nem jött volna. A munkások szervezete viszont már ré­gen megvan, s úgyszólván már csak akkor vettünk róla tudomást, amikor imponáló nagy erejével szemben szinte védelem nél­kül állott a munkaadók összessége. Mintegy az utolsó órában szerveződött a munkaadók szövetsége, amelyet a legálta­lánosabb szempontból szükséges gazdasági tényezőnek tartok, szükségesnek tartom az általános rend, a közérdek, a munkaadók, de sőt a munkások érdekében is. Fölötte helyeselhető, hogy a harcos tábor szerepét nem maga az építőmesterek egye­sülete vállalta magára. Elvégre az építőmes­ter hivatása a legkevésbbé sem merül ki a munkások ellen vitt küzdelemben. Az építő­mester hivatása az, hogy építsen. Az építő­­­mester a munkásaiban tulajdonképpen a munkatársait kell hogy lássa, akik segítik a hivatása gyakorlásában. Régóta vallom és hirdetem, hogy gazdasági életünk hatalmas gépezetében az építőmester és a munkásság két egymásba fogódzó fogaskerék szerepét szimbolizálják. Együtt­működnek, egymásért kell, hogy működjenek mindaddig, amíg a mai társadalmi rendszer fenekestül fel nem fordul. Mindazonáltal ismételten szükséges­nek mondom, hogy ott, ahol e két szerv kö­zött érdek­összeütközés jelentkezik, ott szük­ség van arra is, hogy mindkét szervet külön­­külön a tagjaik szervezett tömörülése képvi­selje. Szükség van a szervezett munkásság­ra és szintoly szükség van a szervezett mun­kaadókra. De arra nincsen szükség, hogy e kettős szervezettség tisztán és egyedül gyű­löletet szítson egymás ellen. A Magyar Épí­tőmesterek Egyesülete, mint ilyen, ma már Ezred­­ rendű szempontból vett érdekeit istápolja. A Magyar Építőmesterek Egyesületének közgyűlése a rendes lefolyású volt. Együtt voltak azok, akik amúgy is szívesen kerülnek együvé és akik itt a legnagyobb egyetértés­ben, kölcsönös bizalommal vannak egymás iránt. Az egyesületnek kezdettől fogva tagja, a közszeretetnek örvendő Mann József elnö­költ. Az ugyancsak szimpatikus Pásztor Béla, talán a legfiatalabb generáció tagja fel­olvasta titkári jelentését, amelyet egyhangú­lag vettek tudomásul. Ha nem is milliókról számolt be Barcsai Lajos pénztáros, oly lelkiismeretességgel tette mégis, mintha milliókról lett volna szó. A közgyűlés köszönetet is szavazott neki azért, hogy három ciklusban végzett lelkes pénztárosi működése után e tisztségtől visz­­szalép. Utódjául a közgyűlés Biró Gyulát vá­lasztotta meg. Számvizsgáló lett Karvaly Gyula, választmányi rendes tagokul meg­választották Bloch Leó, Hubert József, Kun­falvi Nándor Melocco Péter, Porzsolt Ernő, Barcsai Lajos, Havas Sándor, Pollacsek Osz­kár, Marton Ákos, Müller József, Koch Ká­roly és Gerenday Béla egyesületi tagokat. Választmányi póttagokká lettek: Csillag E. Béla, Klenovits Pál és Sorg Antal. *A közgyűlés után fehér asztalnál lelkes hangulatban maradtak együtt a tagok a pat­kó alakú asztal mellett. Emelkedett szellemű szép beszédet tartott Kunfalvi Nándor, az Egyesület egyik alapítója és tiszteletbeli tagja. Kezében a Marton és Szalka adományával, az egyesü­let díszserlegével a munkásokkal való egyet­értésre mondott felköszöntőt. Mann József, Báthory István, Sziklai Zsigmond, Pásztor Béla, Bloch Leó, Koch Károly, Csillag Béla, Müller József, és Komor Mar­cell egymásnak adták át a szót, amely hol lel­kesen, hol vidáman hangzott a késő éjjeli óráig. Budapest, 1914. április 1. 13. szám. TORS és ORMAI = mérnökök = BUDAPEST, VIII., SZILÁGYI­ U. 3. Telefon „József"* 33—42. Kolozsvárt: Jókai-utca 12. szám. Debrecen : Werbőczy-utca 2 szám. Legújabb és a leggyorsabb FÉNYMÁSOLATOT teljesen tiszta alapon, éles koromfekete vonalakkal, hatósági beadványi tervekhez alkalmas kivitelben megbízható pontossággal, villanyfény mellett, mint kiváló különlegességet készít FELLNER LEÓ műszaki papírgyára Budapest, V„ Váci­ út 4. Шов 28-48 és Я-15. Sürgönyeim. POSITIV Budapest. Küldi osztály illékl­e­g Miások iü­ntetésére.

Next