Vállalkozók Lapja, 1917. április-június (38. évfolyam, 14-26. szám)

1917-04-04 / 14. szám

иаг^а!^111диаи«11бииж®к^11шю1г«ав1гыаняаы1|д^дзмя»1<аш l­armincnyolcadik évfolyam. A faárak. Bizonyára kinevették volna azt a rossz prófétát­, aki megjósolja,­­hogy a fenyőfában bővelkedő Magyarországon olyan idők is lesznek, a­m­elyekb­en a bedolgozott építői a köbméterért vagy­­háromszáz koronával kell kalkulálni. "Kész lett volna az ellenvetés. Hát a kormány mire való? Majd hogy ilyen rab­lást­ megengedjen?! A rablás szót valahogyan m­­agára ne ve­gye az egyes ember, sis mégis megvan. Meg­van a kom­jur­­k­túrában, a gazdasági viszo­nyok teljes eltolód­ot­tságában. A vállalkozó vil­ágtól senki sze­ntimentális lemondásokat ne kívánjon, mert­­ha akadna is olyan ü­zletem­e­er, a­ki nagylelkű gesztus­sal lemond a maximálisan eltér­the­tő hasznok­ról azzal a szép jelszóval, ahoigy hát a sze­gény fogyasztók­özönséget én nem­­ nyúzom, a festett versék­t sorsára kerülne. A „kitűnő“ konjunktúra épen csak őreá nehezednék és úgy le­het, tönkre­­tenn­e. Az árakat az ilyen sporadikusan megnyi­latkozó lemondó ked­él­yek p pedig dehogy is tudnák szabályozná. Irányító és­ büntető ,hatalommal felk­urházto­tt fórum végezhet csak itten egységes eljárás­sal jótékonyan szabályozó munkát. Mis e szabályozó munkának­­mai már szo­morú áldozatai is leninnének. Hia a veszedel­met kellő időben felismerve,­­hónapokkal ez­előtt indítja meg a hatóság szervező munká­ját­, amelynek szükségessége már a háború kitörlésekor medált fel tulajdoo­nképen, akikor ez a rakétaszerű áremelkedés nem­ követke­zik be. A pia­c teljesen­ magára volt hagyatva, az illetéktelen nyerészkedés veszedelmét a fórumon senki fel ne­ml ismerte és ma ott tar­tunk, hogy­­maga ez a fórum, amely az anyagárak szabályozásának sekélyes kérdé­sével annak idején féls a­­mai napig nem­ ért rá foglalkozni, ez a fórusmi a saját szükségle­teinek beszerzése közepette fájdalmasan érzi a józan elgondolással meg nem­­okolható ármagasságok szorítását. Amennyire nemzetgazdasági károsodást jelent, ha az ország állami szükségleteinek fedezésére túlságosan, kénytelen­­költekezni, vigasztalást kereshetünk abban a tényben, hogy az állam a mai viszonyok mellett or­voslás után kell, hogy nézzen. A nagy erdők tulajdonosa, az állam a fát nem tudja kiívánta­ fos áron­­beszerezni. A faárak szabályozásá­nak elhanyagolt kérd­­ésse ma m­ár esetlen óriássá nőtt és ugyancsak lesz d­olga a léte­sítendő falközpont diktátorának az üdvös ■nyesegető­ssel. Az állaimnak talpfákra van szüksége és nem tud megfelelő áron kapni. A faprodu­­censsek maguk is a konjunktúra kényszere alatt állanak és magas áraik és szállítási fel­té­tele­ik nem elégítik ki az állam képviselőit. Az államnak vannak rengeteg kincstári erdei film rendelkezésére államaik, a faterme­léshez szükséges eszközök. Az államvasutak fa- és főleg talpfa beszerzése számára külön hivatal szerveződik. A szédítő magasságot elért árak e hivatal révén minden bizonnyal visszakozni fognak a természetes meder irá­nyában, ha mindjárt nem is remélhetjük, hogy a háború előtti árakhoz valami­ lénye­gesen közelednének. A sizylditőén gyors emelkedést alig bírtuk ki, de bizonyos, hogy az áresés, ha ugyan­ebben a vágtató tempóban történik, még az emelkedésnél is rombolóbb hatással járna. A kiöntött folyó víztömegét nem szabad rög­­tönösen a medrébe vissza­önteni! Az árszabályozás eszközei az újonnan szervezendő hivatal­­kezeiben lesznek. A ki­mondott cél­ egyelőre az állami­, illetve állam­­vasúti faszükségletnek lehető mérsékelt áron való beszerzése. Mi akadálya sem volna annak, hogy a hi­­vat­al működése mezejéit kiterjessze a magán­­piacra is. Vegye kezébe a faárak tudatos­ sza­bályozását az egész ország faszükségletére vonatkozólag, saját üzemében az állami hi­vatal hamarosan megállapíthatja, ho­gy a mai viszonyoknak minő legmérsékeltebb ár felel­­meg, a­­tényleges főárakat a feldogozó mun­­kaerő költ­ségeivel egybevetve, meghatá­rozhatja a fának­ méltányos maximum­ árát. Nemcsak­­az építőfáira gondolunk itt, hanem a tüzelőfára is, amely nélkül a legszegényebb nép sem lehet el és amelyet e népnek ez idő­­szerin­t mégis sajnálatosan kell nélkülöznie. Ma úgy áll a helyzet, hogy az ár is horrh­ibili­­san magas és még e hihetetlen ánmag­asság mellett is számosan vannak, akik egyáltalá­ban nem jutnak fához. Ms részben is segíthet az álla­m: felállítja gőz­fűrészüzemét a földművelésügyi minisz­térium és a közalapítványok által kezelt kincstári erdő-u­rada­lmakban és foglyok mun­kájával termellete annyi épület és tüzelőfál, hogy az állami szükséglet fedezése után meg­marad eléggé tekintélyes mennyiség a ma­gánfogyasztás számára. Különösen ak­kor, ha áfa-kivitelt kellően ellenőrzi, illetve be­tiltja mindaddig, amíig az országban felhal­­mozódó anyag az ármérséklés tekintetéiben jótékonyan nem érezteti a hatását. A békés idők munkáját másként, mint­ hata­lom gyakorrlása alapján álló szervezéssel elő­készíteni teljességgel telhetetlen, sis nincs ok reá, hogy e szervező munka ingriditásával késlekedjünk. Az árak fokozatos leszállítása remi járna­­megrázkódtatásokkal, különösen akkor nem, ha a tendencia­ állandó volna és a piacot nem találná Részü­lettemül. Szedjük elő végre az összes bérgazda­­sági problémákat­­é­s tanuljunk már egyszer ■e vesztébe a leghivatottab­b tanító a testőrül­­k­­­től, a némettől­, akiitől ellenségeink saját be­vallásuk szerint igenis tanulta­k. Az angol és francia front mögöttii szervezettség, már amennyire megvan a német tanítás gyü­mölcse. Bennünket nem ment fel a tanulás kötetessége alól a hozzájuk kötő bensőbb viszony, sőt! Műszaki egyesületeink­­megmozdultak a háború harmadik esztendejében. Amit három esztendeje harsogva hirdetünk, hogy itthon a mun­kának, a produkciónak pillanatra sem szab­ad megádtatnia, végre meghallották a mű­szaki társadalom férfiak Ma már türelmet­lenül követelik a jogosan megillető gondos­kodást. Die i ha közel három esztendő kellett ahoz, hogy a közérdekű szót meghallják a legköze­lebbről érdekeltek, jogos aggodalommal kér­dezzük, vájjon mennyi esztend­ő kell­ ahoz, hogy az immár­ átadott figyelmeztetés és ta­nács az érdekeltektől eljut azokhoz az ille­tékes ak­torokhoz, akik egyedül volnának hi­vatva arra, hogy a kétségbeejtő állapotokon segítsenek ?! Ezred. Budapest, 1917. április 4. 14. szám. Köz vizv pon ezel ti ft léki ités, szellőztetés és berendezések gyára TÖRS és ORMAI friss mérnökök . BUDAPEST, VHL, SZILÁGYI­ U. 3-Telelon „József" 33—42. Kolozsvári: Jókai-utca 12. szám. Debrecen : Werbőczy-utca 2. szám. KÜLÖNLCCESSIG olajos positiv fénymásolópapír teljesen tiszta világos és jól átlátszó alapon fekete élesen fedő vonalakkal. Eredeti gyanánt használható. — Élesen positiv fénymásolatot eredményez.. — Egyszeri kezelés, csak vízben fejlesztendő. — Tartós, a fénymásolat szine változatlan marad. — Mintával készséggel szolgál: FELLNER LEÓ :"?г*"Г.. BUDAPEST, V., VÁCI-UT 4. »IV-JÍS SCK

Next