Vállalkozók Lapja, 1918. július-szeptember (39. évfolyam, 27-39. szám)
1918-07-03 / 27. szám
Budapest, 1918 julius 3. XXXIX. évfolyam (4. oldal.) Vállalkozók Lapja KÖZPONTI IRODA JÓZSEF 5V24 _ BUDAPEST *X- FERENCKÖRUT 46 . ASZFALT*^ KÁTRÁNYTERMÉKEK 1k TALAJVÍZ ELLENI EISZIGETEIÉSEK ^ 1,10....1 “ " KÜLÖN MÜSZAKI OSZTÁIYI IX. DANDÁR U.ÉTELJÓZSZFÖVEI VASBETON ***** RABITZ GIPSZLEMEZEK voltak tényleg gyengék, de szerintem méltányosabb lett volna a 45. és 66. számú tervekből ajánlani megvételre kettőt-hármat. No, de megtörtént, nem nagy szerencsétlenség! Meg kívánom még említeni Földes Edének egyszerűségében is merész, de érdekes homlokzatait, Thomas Antal egyéni, kedves homlokzatát, továbbá Kocsis Tivadar és Kaesz Gyula egyszerű alaprajzait, míg érdekes, de nehézkes homlokzatuk minden kvalitásos volta mellett sem ide való. Ha már állana néhány utca a pályatervek eszméi alapján, úgy nemcsak a gyöngyösi lakosok lennének boldogabbak, hanem mindnyájan gazdagabbak volnánk egy kedves, szép és értékes dologgal. Igazán jól esett tapasztalni, hogy a kis igényű téma és a szerény díjak mellett milyen kedves és értékes gondolatok jutottak felszínre. Hogy ezt megérhssük: Gyöngyösnek le kellett égnie — de várjon mire vár a főváros? Molnár Sándor: H mMI Budapest, V., Biory utca 21. sz. Telefon 162—14. „Meidinger“ folytonégő öntöttvas kályhák és központosított légfűtések berendezése. A Junker és Ruh-féle világhírű gázfőzőkészülékek és amerikai folytonégő kályhák egyedelárusitása. — ÍHide пат raktár, árjegyzékek kívánatra. — Budapest No1. Práter utca 12. Telefon: József 23-11 Központi fűtések, gőzfőző- és mosóberendezések, vízvezetéki, csatornázási, fürdő- és egyéb egészségi berendezések. Schulz gőztéglagyárak rt GYÁRKEMENYEK karAmbefalazasok I BUDAPEST VIZARÉHAu 80. , b. TELEFOB,JÓZSEF 29-04 És au US-25 Jm Uj rendszerű vasablakok vasajtók, épület- és hídszerkezetek , megadot vagy saját tervei szerint ajánl REICHENBURG ÉS KRAUSZ vasszerkezet és lakatosárugyár Budapest, VI. ker., Szabolcs utca 6 sz Telefon 52—10. Telefon 52—10. Bej. tömegcikkek gyártását vállalja. Budapest új városházának elhelyezése a Dunaparton. — Irta Fábián Gáspár építész. — I. Magyarország fővárosának nincsen székháza! Megdöbbentően hangzik ez a kijelentés, mely sajnos a vadó tényállásnak leszögezése. A főváros törvényhatósági testülete, a városi administráció egy öreg, reánk maradt kincstári kaszárnyában húzza meg magát immár évtizedek óta, továbbá szanaszét fekvőblénházakban. Ez az állapot immár cíviseibeteltlen. Nemcsak a szükségesség kényszerítő narancsa, Наше mi fővárosunk reputációja is kihalóan, követeli e szégyenteljes állapot megszüntetését és Magyarország székesfővárosához méltó,Ujj városházának mielőbbi megépítését Hiszen jól tartjuk, hogy ez a követelés nem uji keletű. Évtizedek óta vajluidiik e kérdés,, generációk születtek és ihattak máig, polgármesterek távoztak és újak jöttek,, mindegyik Hike előtt e szépséges Maar megoldása lebegett és ismerett vagyunk ma is, ahol egy félszázaddal ezelőtt voltunk? nincs városházánk! Mi az oka annak, hogy ezt az izgatóam érdekles, sürgősen aktuáli és mérdemekfelett leletfontosabb problémánkat nem viagyamkképeslek megoldási? Megdöbbhintő az, hogy nálunk, még az ország fővárosában is, egy-egy az idők folyamán felmerülő nagyszabású probléma megoldása alóliniő ez a városháza kérdése is -— oly érthetetlen és hihetetlen akadályokba ütközők. aimróe nehézségeket a külföld felúr város,ait'Han hiába' keresünk. Ott, a magyar fővárosban, azon akad mleg mfiniben, hölgy nem falálnak megfelelő helyet a létesítendő objektum számára! Maga az alkotás, a minl. a reá fordítandó összeg, «zavatla a lényeg, nem oly fontos r«m 1« kerékkötő’, de a b°lv kérdése. от я* я probléma, mely évtizedekig tm giff mindent. Csaknem összes valamire való középületünek létesülés én évtizedes története van, mely úgyszólván kizárólag az elhelyezés nehézségei körül forog. És csodálatos! Nemi látjuk rajtuk a nagy vajúdások eredményét! Sőt ujjainkon szánni állhatjuk ,elergiai városépítői szempontból a hzervesen monumentálisain elhelyezett középületeket és emlékfüveket szép fekvésű fővársunkban. Immár bizonyos szégyenérzés fog f el miniden magyar umszert, ha ni. az Erzsébet-szobor innen-ohmán 20 éves múltú elintézetlen ügyét látja időközönként, mint valami tengeri íkingyet új próbálkozásokkapcsán felmerült, és ismét megoldatlanul alámerülni. Itt, e problémáról is, nem a szobor játszik szerepet, hanem a flufdov melyet eldönteni nem fiaidnak- mielvért ádáz tusakodás fölvjik. De miéig az Erzsiébtetszobor nás Nrázatainál is régibb, megoldlatlana’bb lécsiváraib reményekkel kecsegtető e budapesti *»i városháza helyének kérdése, miete valóban legelöl ált a sürgősen szükséges, de évtizedekkért megoldatlanul álló budapesti problémák között.* Mindem vámosinak lelke, büszkesége már évszázadok óta az a hely, ahol a város szive dobban, ahova összefut, ahonnan szétáramlik az egész város területének minden ügyfél, Izlaja, amelyre rátekint és megnyugszik büszkén magáénak váltván a bel- és külvárosrész minden polgára, melyet a városnéző idegeinek elsősorban mutat meg a bettlakó, s ez a város legelső középülete, a városháza. Minden város kiszemeli és biztosítja eme legelső, legsajátabb, legjellegzetesebb épületté számára a legszebb, legtágasabb és levegősebb, legfőbb, legszélesebb fogalmi útvonalán fekvő helyet, ahol az emlékszemi épület legjobban képes érvényesülni, legmesszeebbről is a város minden részéről látszik, tehát amely helyen a legszabadabban áll, ataesteri körülépiteve óriási klénházakkal melyek eltakarják és méltányos megjelenését lerontják. És mikor e helvet megtalálták a városháza számára, itt és csakis e. helyen kezdik meg azt idépteni a nemzet legkiválóbb épitő,művészeinek pályázati versenyéből kikristályosodottbt, legméltóbb tervek alapján. Mindenütt igy csinálták és csinálják az egész világon, csak a mit szegény szeretett fővárosunk, Budapest került ti mre Itegegyémibb, legnagyobbszabású, évszázadokra szóló ügyének megoldásánál helytelen vágányokra. Évtizedek óta küszködik a téves és hibás utakon, míg végre ma már minden ifiú bér, szakférfiú és laiikus belátja, hogy igenis eme küzkdőléseiknek, próbálkozásoknak meg van az eredménye, mely azt hirdeti, hogy ama helyek, melyekre az utóbbi időkben a figydelmi kutatás, a megfeszített munka és odaadó művészet mindenlehető megoldást megVesér- es egyáltalán n°m valók Budapest városházának méltó elhelyezésre. De ez az eredmény, ültetve eredménytelenség ne szomorítson meg bennünket, sőt örüljünk, hogy végre eljutottunk idáig! Most legalább felszabadulván a lidércnyomás alóli — melyet a múlt praejublikálása reánk addig gyakorolt — mi erővel, friss szemmel láthatunk hozzá, ’lgszentebb feladattürk mlél'tió migoldásálhoz! A székesfőváros székihászánjaik legnagyszerűbb, legméltóbb helvét a legtávolabbi múltban helyesen ismerték fel! A Dunapart volt az a hely, hova a város fejlődése kezdetein, a kiegyezés után, az új, nagyszabású városházát elhevezni egyedül tartották méltónak. Csak később, teljesen accidemtális és helytelen intézkedések folytán tértek le az egyedül helyes hasisról, mely letérés és évtizedeikig tartó hiuszalonát, eredménytelen kapkodást idézett elő. Ez a sikertelenség nyilvánvalóvá tette, hogy ezen az úton tovább haladni, a kérdést helyesen itt megoldani: teljesen képtelenség-Vessünk egy pillantást a múltba, hogy lássuk, miik voltak Budapest új városháza efhe■íyezléisére oly végzetes következményű intézkedések okai! Az 1870-dik esztendőben a kor színvonalán álló intéző körök okos szemmel észrevették, hogy Budapest, ha Magyarország nagyhatalmi politióját a külföld előtt méltóképen óhajtta riptoresemhálmni, többé falusi módra nem fejlődhetik tovább. Azért is egy nagyszabású gesztussal az egész kultúrvilág szakférfiait felszaffitották, hogy Bundrapest szabályozásáról, a jövőbe tekintő gondoskodással és éleslátással pályázati terveket készítsenek, melyek alapján a jövendő város kiépítése biztosítva legyen. A nemzetközi tervpályázatra 10 drb hatalmas pályatervérkezett be, melyek közül az első két díjat magyar szakférfiak, a Ш-dik díjat londoni angol építésziek nyerték el. Az összes tervpályázóik - kivétel nélkül - így a díjazott tervek, a székesfőváros új városházának helyéül a Dunapartot jelölték meg, nevezetesen 9 pályázó az Eskü téri híd környékén), egy pályázó pedig a Ferenc József téren tervezte az új városi székházat. Ez az egyedül helyesléli nagyszabású felfogás az akkori kiválóan nagy látókörű vezérférfiak intenziójával teljesen egyezett és általános elisíneléssel honoráltatott. Akkor eszébe sem mert volna jutni bárkinek is, hogy a székházat egy alsóbbrendű szerepű, aesthetikailag előnytelen fekvésű .Útvonalra, amiine a Károly-körút és Váci-körút környéke, rmélőképen diholyezni lehessen-