Vállalkozók Lapja, 1919. november-december (40. évfolyam, 45-52. szám)
1919-11-05 / 45. szám
Negyvenedik évfolyam 13—45. (2003.) Lapunkban hivatalosan közöltetnek: a kereskedelmi minisztérium, a vall - és közoktatási minisztérium, a pénzügyminisztérium, a földmű-ügyi valamint lobbi minisztériumok, továbbá a megyék, városok, községek, társulatok és ezek alantas hivatalainak összes építkezésére, szállítására, el- és bérbeadására vonatkozó ügyek. Főszerkesztő: LAKATOS EAIOS. Felelős szerkesztő: KOMOR MARCELL épitész. Cenzúrát: SPIDA Budapest* 1919. november 5 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egész évre 100 K. Fél évre ............ 50 K. Negyed évre ........ 25 K. Külföldi államokban : Egész évre ... 120 K. Fél évre ...____60 K. Negyed évre ... . 30 K. Hirdetési dij: Egy halod hasábos milim.sor 2 . Hirdetések és közlemények legkésőbb hétfő estig küldendők be Egyes számára: 2.— korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 29. ,: TELEFON 84-18. Folytatjuk munkánkat . . . Be akarok nézni a Vállalkozók Lapja szerkesztőségébe és önkéntelenül a régi meghitt helyiséget keresem. De azt ebben a lakásszükséges világban elfoglalták, miután minket a rettenetes diktatúra kiűzősd évtizedes, kényelmes ottlonunkról. Csak egy nappal is homályos udvari lakás jutott ismét nekünk, ide cipeltük az elrablott felszerelést, a meglepett inventáriumot. Odakünn süt a nevelő őszi napsugár, de itt benn fel kellavatnom az áramevő lámpást, mert látni akarom az aranyhegyeket, amelyeket a jól értesült kommiinárdok szerint rakásra halmoztunk. Mit sem látok belőlük. A képzeletre vagyok utalva és a képzeletbeli aranyhegyek tövében felgyűröm a lélikabát-:m gátié* ját, hogy* fesnit k ilykrocen konzervált melegével fűtsem fantáziánál. Magam előtt látom régi bizalmas barátunkat, olvasótáborunkat, amelyet, úgy érzem, újból kell meghódítanunk. A lapot kiütötték a kezünkből, komminizálásnak keresztelt rablás útján jutottak hozzá és ezzel a lényükkel nem átallották eldicsekedni. Tőlünk vették el, akik szerintük a tőkének alázatos szolgái voltunk. Hát nem voltunk, nem vagyunk és nem is leszünk soha szolgái oly értelemben amint azt az ,, Építés“ feltüntetni szerette volna. De a tőkének, azt csak elismerik a dicstelenül letűntek is, vannak üdvös tulajdonságai és ezeket igenis megbecsüljük. Munkaalkalmakat, termelést ez idő szerint és még igen sokáig a tőke produkál és nem a léha hatalmaskodás, nem az undorító terror. Nem a henye és dologiakut életlehetőség nyújtását várjuk a tőkétől, hanem igenis a fokozott munkálkodás elősegítését és egészen bizonyos, hogy ezt a szegény megtépett országot legbiztosabban az rántaná ki súlyos bajából, ha a tőke erős volna, ha anyagi erőit nem prédálták volna el lelkiismeretlen és értelmetlen henyélők. Az általános jómód valóságos áldása volna Magyarországnak, mint ahogyan ellenkezőleg rettenetes betegsége az általánossá lett koldusszegénység. Nem átallom fennen hangoztatni, hogy mindenek elé való volna egy szédítően gaazdag vállalkozói tábor, amely a beékelt ország iparát a környező külföldön érvényesítené. És ezt a gazdagságot elősegíteni az összes munkásságnak is nagy, igen nagy érdeke, mert maga is jól járna vele, ha anyagi eszközökben erős vállalkozói karnak volnának a munkatársai. A lezajlott szerencsétlen kommunizmusnak épen a legagyobb betegei maguk a munka«'öRTlí'/i»Te ’akik nagyszerűen felépített szervezetüket önök maguk bontották meg az áljelszavak szédületében. Vállalkozó mester és munkások egymásra vannak utalva és ha szembeszökő érdekellentétek nem is tagadhatók el, végeredményben mégis csak egymás munkatársa a két szervezet, amelyek közül a vállalkozóé a befejezetlenebb. A munkások közel három évtizede szervezkedtek és félő, hogy elért nagy sikereik kárba vesznek, hogy az érdekváruk felépítését teljesen újból kell kezdeniük. E lap hasábjain állítottam, hogy egy erős polgári társadalom nemcsak a polgárság érdekében szükséges, érdeke ez a munkásságnak is és ha munkásvezér volnék, segítő kézzel járulnék magam is egy jól organizált polgári tábor, sőt ha úgy tetszik egy minél erősebb vállalkozói kar megteremtéséhez. Ha két erős tábor áll egymással szemben, ez a legkevésbbé jelenti az egymás letörését. Egy morális alapon létesült vállalkozói szervezet meg kell, hogy becsülje azt a termelő erőt, amelyet a munkásoknak minél erősebb szervezete rendelkezésére bocsájt és viszont, a munkások az egzisztenciájuk és jólétük legbiztosabb alapját a mesterek, a vállalkozók erős együttesében kell, hogy találják, ha a kinövések itt is, ott is bölcs meggondolással kiirtatnak, amit ismét közös intézkedések útján érhetnek el leginkább Hallottam én már vállalkozó szájából kritikát, amely vállalkozót sújtott a ,,kizsákmányoló" jelzővel és hallottam én már munkás szidalmát munkás ellen, aki a semmirekelő amerikázót vagy tanulni nem akaró ingyenélőt érte. El tudnám képzelni azt a tökéletes, bár a valóságban lehetetlen esetet, hogy csupa belátásos, jóérzésű és munkásait szerető vállalkozó volna az országban együtt csupa munkaimádó és ambícióval, termésig derék munkással. A bérmozgalmakat kölcsönös megértéssel folytatott tárgyalások ugyebár teljesen fölöslegesekké tennék! A vállalkozók nélküli világból keserű kóstolót kaptunk a diktatúra idején, amelynek romboló hatásából ma sem tudunk felocsúdni. De fel akarjuk támasztani a jobb világot. Éset és egészséges mozgást, alkotást akarunk mielőbb ismét látni és ennek sikerülnie kell, ha vállvetetten lábaik célunk megvalósítása után. Szerkesztőségünk meg van már szervezve és nem félünk a nagy munkától, amely reánk vár és amelyhez a legnagyobb szeretettel akarunk hozzálátni. A műszaki termelést szolgáljuk minden erőnkből és ezennel hívó szóval fordulunk munkatársainkhoz, olvasó közönségünkhöz. Hagyományainkhoz hívek maradunk és folytatjuk munkánkat ott, ahol el kellett hagynunk a legbrutálisabb erőszak kényszere miatt Ezres]. l magas építkezés. Beton és vasbeton "*■ munkák. Városi csatornázások. Vízierőművek. — Hid építészet. SPITZ GYULA BUDAPEST, VI. KER., ARADI UTCA 17. SZÁM. Épitkezési szerszámok, műszaki cikkek nagy raktára! TELEFON 143—20.