Vállalkozók Lapja, 1926. január-március (47. évfolyam, 1-14. szám)

1926-01-01 / 1. szám

Budapest, I6.­­január 1. VÁLLALKOZÓK LAPJA XLVII. évfolyam (3. oldal. [ Vízverséket, csatornázást és egészségü­gyi berendezést tervez és készít: SOÓS SÁNDOR, Székesfehérvár, Nádor-ucca. Telefon:­iroda 306., lakás 422. Klebelsberg Kut gróf vallás- és közoktatásügyi mi­niszter ur Önagymasága ily címen írt cikkére a „Vál­lalkozók Lapjá“-n 1925. november 25-iki számában nyilt levélben fejtem ki azok örömét, kik ez állás­foglalás által Budest városrendezési ügyének előbb­­revitelét remélik. Ugyanerre vonatzik a Vállalkozók Lapjának de­cember 23-iki számban megjelent, műszaki világunk elismert tekintélyi Pirovits Aladár úr által írt cikk is, melynek egyes megállapitásával azonban sajnos, nem tudok egyetemi s igy szükségét érzem ezekhez az alábbi néhány :gj­egy­zést fűzni, remélve, hogy a „Vállalkozók Lapja igen tisztelt szerkesztősége ezek­nek helyet fog adn­i. Téves hit az, úgy mi, akik Budapest városren­dezésében az elköveti hibákat kritizáljuk, azok le­hető kiküszöbölésén módját keressük s a jövő fejlő­dését biztosító újas városrendezési terv megállapítá­­sát sürgetjük, az elvetett hibákat egyedül a főváros intéző köreire hozuik. Nem is a felelősséget firtatjuk, egyedül a mindnyáik által hőn szeretett fővárosunk minél szebbé való élődése az egyedüli célunk.Ezért nem is hangoztatja fővárosunk inferioritását a többi nagyvárossal szemb akkor, amikor az esetleg álta­lunk követésre méltók talált példákra rámutatunk. 2. Jól ismerjük a városok kialakulásának történe­tét, látjuk azok hitt is, de keressük s rámutatunk azok szépségeire s­­a törekszünk, hogy nálunk a jót kövessük, a rosszat edig kikerüljük. Kritikánkat jo­gosnak tartjuk, ami a következő néhány nagyon ki­rívó példával akar­ igazolni, melyeket ugyan min­denki ismer és csakzért soroljuk fel, hogy álláspon­tunk helyes voltát szóljuk. Az Alkotmány uc ferdén vezet az ország házához, illetve a parlament össztengelye nem merőleges az Alkotmány ucca tendyére. Ezáltal a parlement képe az Alkotmány uccánt nézve eltorzul. Megjegyezzük, hogy a parlament a ország legfontosabb épülete s hogy az Alkotmány cca azért é épült, hogy a parla­menthez főútvonalul dolgáljon. Az Andrássy-út keete megoldatlan úgy esztétikai, mint forgalmi, teh­át gakorlati szempontból. — Az Andrássy-útról a Láhidra s ezen keresztül Budára nem lehet egyenes­t jutni, ezzel kapcsolatban a Szenti István templonelhelyezése olyan, hogy sehon­nan sem érvényesül jel monumentalitásában. — A belső körút csak az egy végén támaszkodik a Dunára s vezet a Ferenc Józs hídon át Budára, a másik a Deák téren végződik, hát a levegőben lóg. A Lánc­­hidhoz tehát csak ide-la vezető, aránylag szűk utcá­­kon át juthatunk s a ágalom csak a Vilmos császár- és Lipót-körutakon átuthat a Dunához, ezáltal nagy kerülőt irva le. — Na, hiba, hogy a még be nem épí­tett területek végleges a modern fejlődésnek meg­felelő szabályozása­ig nem történt meg. Tudjuk, hogy vannak ezekre azervek, újak is meg régiek is. Tény azonban, hogy hivatalos építésügyi szabályzat­hoz csatolt terv eleredett, az újak pedig még nem véglegesek. Ezért nag területek és városrészek ve­getálásra vannak ítélvi az a meggyőződésünk, hogy most lenne idő arra, hoy a végleges szabályozási ter­vet nyugodtan megállítsák. Ezt sürgetjük, ezt vár­juk, mert ennek révén jövő fejlődését reméljük. — Felhívás előfizetőinkhez! Az elkövetkező 1926-ik esztendőben 47-ik év­folyamába lépő lapunkra január 1-vel új elő­fizetést nyitottunk, miért is felhívjuk azon igen tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése decem­ber hóban lejár, vagy már előbb lejárt, hogy a megújítási összeget a lapunkhoz csatolt posta­utalvány felhasználásával mielőbb hozzánk jut­tatni szíveskedjenek, nehogy egyrészt a lap küldé­sében fennakadás álljon be, másrészt amúgy is erősen igénybe vett adminisztrációnkra újabb munkatöbblet és anyagi kiadás háruljon. Az a lefolyt közel félszázados múlt, amióta lapunk az egyetemes építőiparnak, az állami beszerzések precíz lebonyolításának és tágabb keretekben műszaki előrehaladásunknak nagy és szent céljait szolgálja, igazolja, hogy min­denkor a legmagasabb közérdek lebegett szeme­ink előtt s amellett az az elv vezérelte minden ténykedésünket, hogy használjunk — a­meny­nyire erőnkből telik — mindenkinek, de ne ártsunk s kárt ne okozzunk tudatosan senki­nek. Hogy ez így van, azt bizonyítja olvasóink nagy tábora és annak ragaszkodása, közös ügyünk mellett való kitartása, mely nem lan­kadt a megpróbáltatás nehéz — nem napjai­ban, de — éveiben sem. — Ez a ragaszkodás ad erőt nekünk is a további lankadatlan mun­kálkodásra. A „Vállalkozók Lapja“ — hisszük — a leg­nehezebb viszonyok közt is példása­n teljesí­tette kötelességét és rászolgált arra, hogy az egyetemes magyar építőipar és kereskedelem összeségéhez tartozó szakemberek úgy, mint eddig, a jövőbeni is előfizetésükkel támo­gassák. Intelligens gyáros, kereskedő és iparos nem nélkülözheti szaklapját, viszont a szaklap léte elsősorban olvasótáborának támogatásától függ! Nem tudtuk volna becsülettel végigküzdeni ezt a 46 évet, ha nem állott volna mellettünk a szakembereink nagy tábora. Erre az évtizedes kapcsolatra hivatkozunk most, midőn tisztelet­tel kérjük olvasóinkat, hogy előfizetésüket meg­újítani szíveskedjenek. Előfizetési díjak 1926 január 1-től: egész évre — — — — 300,009 К félévre _ 160,000 К negyedévre — — — — 85,000 ‡ kiváló tisztelettel a VÁLLALKOZÓK LAPJA szerkesztősége és kiadóhivatala. Ezen példákat csak azért említettük, mert az a meg­győződésünk, hogy egy jól előkészített helyes szabá­lyozási tervben ezek elkerülhetők lettek volna. 3. A vasúti pályaudvarok kihelyezésének s ezzel kapcsolatban a városba vezető vasútvonalak és utak kereszteződésének kérdését az igen tisztelt cikkíró úr maga is olyannak találja, mely sürgősen megoldandó volna s maga is elismeri az illetékes hatóságok mu­lasztását. Persze ebben az esetben nem városi ható­ságról van szó. Higgye el­­azonban cikkíró úr, hogy nekünk teljesen mindegy az, hogy melyik hatóság akadályozza meg a fejlődést.­­ 4. A villamos forgalom föld alá sülyesztésénél előbbi nyílt levelem idevonatkozó tartalmával szemben az igen tisztelt cikkíró úr azt jegyzi meg, hogy az nálunk sem ütközik akadályokba az utcák és terek szű­k volta dacára, mivel a modern földalatti vasutakat már nem az útburkolat alá, hanem az útvonalaktól függetlenül, egyedül a forgalom célszerűségének megfelelően he­lyezik el. Erre vonatkozólag azt hiszem elegendő rá­mutatnom egy­, ezen a téren elismert szaktekintély: Sztrókay Istvánnak a mérnök- és építész­egylet köz­lönye 1921. július 10-iki számában megjelent s Buda­pest közlekedési problémáit tárgyaló cikkére, mely­ben Budapest térviszonyait „igazán siralmasoknak“ jelzi s sajnálattal állapítja meg, hogy emiatt a jövőben megépítendő földalatti állomásait meglehetősen szűkre kell szabni, a­­vonalvezetés, állomások helye, emelke­dési viszonyok mind nehézségekbe ütköznek. Ugyan­csak sok baj lesz a kanyarulati viszonyok miatt is, ami a menetsebességet is nagyban hátráltatni fogja. 5. Meglepő végül az igen tisztelt cikkíró urnák azon utolsó konklúziója, mely szerint a városrendezéshez, mint tudományhoz a művészetnek semmi köze, s így a művészeti szempontból gyakorolt kritikát, vagy a városrendezési kérdések megoldásánál a művészeti szempont érvényesítésének szükségességét nem ismeri el. Ez az álláspont nekünk teljesen új. Ez az esztéti­kai szempontnak, mint létjogosultság nélkülinek, tel­jes kikapcsolását jelentené. Ez ép úgy hangzik, mintha valaki azt állítaná, hogy a városrendezés csak művé­szet. Mindkét állítás jogosulatlan. Az egyik álláspont csak a tudományos munkát, a másik pedig csak a mű­vészeti feladat megoldását tartja szem előtt. Talán mégis helyesebb az az — egyébként általánosan elis­mert — harmadik álláspont, mely a városrendezés végrehajtásánál úgy a gyakorlati, mint az esztétikai követelmények lehető tökéletes kielégítését kívánja. Mindezeket nem azért hoztam fel, hogy ezen kérdé­sek­ felett vitát provokáljak. Csak meg kívántam okolni a miniszteri nyilatkozat feletti örömünket, mely aztán a nyilt levél megírására késztetett. Wannenmacher Fábián. * (A cikkíró ezt nem mondta. A szerk.)­tes anyagi garanciát sujthat, elsőrendű, bebizonyí­tott állvány- és szeiámteleppel rendelkezik. Ezt rendkívül ellenőrzik. Van itt mérnökegylet amely főleg a tervezés díja­zása tekintetében köteli tagjait a tabella betartására, mégis sokan vannak, am oly olcsón terveznek, hogy drága irodai rezsijüket nm kapják meg. Még az 5—6 százalék sem elegendő, mert igen kicsinyek a házak, amelyek nem is épülnek mind a tervezett sok emelet­számmal, hanem az angi erőhöz képest egyelőre alacsonyabban. A terv ,anban feltétlenül a végleges emeletszám teherbírásár kell, hogy készüljön. A ná­lunk szokásos házak ötötte nagyobbak az ottaniak­nál tehát ötöt kell anno építenie, aki a mieinkének megfelelő forgalmat akarsinálni. A költség azonban öt objektumnál sokkal nagyobb az építész számára,­ azonfelül a vasbetonszállások és a hivatalos iratok sok pénzt emésztenek . Az anyagokat az építtetők szokták megrendelni, az alapkiásást a pince számára még az építés megkezde előtt a tulajdonos csinál­tatja meg. Az anyagi tjes felelősség sem csábít­hatja a tervezőt és így­eljességgel érthetetlen, hogy miképen is vállalhatják a tervezést, felügyeletet és felelősséget kettő, sőt eretlen százalékért is. Az engedélyezés fölött egyszerű: az előzetes ce­ruzavázlattal építész és fittető együtt mennek fel a mérnöki hivatalba, ahol terv megfelelő volta ese­tében azonnal megadják a szóbeli engedélyt egy vá­rosi mérnök szignálásár. A részletesen kidolgozott terveket nem kell megván­, az építés azonnal meg­kezdhető. A vasbeton alapozást legszigorúbban vizsgálják meg a helyszínen. Az éttető szorgalmas látogatója az épületnek, úgy szól vár áll­and­óan jelen van. Amikor a vasbeton vár és a tető megvan, az épí­tést nem felülről lefelé h­anem ellenkezőleg a föld­szintről felfelé haladva őrzik, mert mindenekelőtt a bolthelyiségeket akarják észen látni. Védőtetővel látják el és vígan folyik­­ üzleti élet alant, mialatt fenn vakolnak a nyers é­leten. Az épületek magasságát utcánként állapították meg. A teljes magasságot ke­ll tartani, hogy az utcaso­ron párkányugrálások ne mutatkozzanak. Két trak- ■ tus mélységéig a telek teljesen beépíthető. Hátul és oldalt 3—3 méteres világitó udvart kell meghagyni,­­ miáltal a szomszédokéval együtt 6—6 m. széles udva­rok keletkeznek. Ez a méret a keleti napsütés e vá­rosában megfelel. A belső udvart üvegtetővel­ fedik le. A földszint 2,60 k m. magasságig teljesen beépíthető. A főútvonalakon az üzlethelyiségek átlag hat méter magasságába kivétel nélkül osztott karzat torkollik. Nem praktikus ez az üzleti karzat, dehát hozzátar­tozik a város karakteréhez, hogy minden valamire való üzletnek meg legyen a karzatja. Az üzletbérek rendkívül magasak. Az egynyilásos bolt bére 30—40 millió m. koronának megfelelő ösz­­szeg évenként. A munkások kivétel nélkül akkordban dolgoznak, betegsegélyző nincsen. Baleset a munkást saját fele­lősségére éri. Ily esetben szó nélkül távozik munka­helyéről és sem a tervező, sem a tulajdonos nem kárpótolja. Ennek következtében fokozottan vigyáz és tényleg alig hallani építési balesetekről. A munkások átlagos keresete 80—90 drachma (80.000—90.000 K). Az élet sokkal olcsóbb, mint ná­lunk és a munkás 10—20 drachmából megél. Cipőt 120, ruhát 300 drachmáért vehet, tehát ruházkodhat, haza is küldhet, sőt szórakozhatik is keresetéből. Pal­lér, munkavezető nincsen. A felügyelő inkább afféle rendező, aki az építés ideje alatt széken ül, a szak­munkához nem ért, még collstokkja sincsen. Az épít­kezés az elmúlt két évben amerikai jellegű volt. Szál­loda vagy 12 épült. Az idetelepített „menekültek“ kivétel nélkül jómódú üzletemberek, akik Törökor­szágból jó fontokat hoztak magukkal. „­A szegény menekült földművelőkről telepítő bi­zottság gondoskodik. Egyre-másra épülnek a kis há­zikók, a legegyszerűbb szerkezettel. A nemzetközi jellegű bizottság eddigele csekély 3500 milliárd ma­gyar koronának megfelelő összeget költött a szegén családok elhelyezésére. Százötvenezer család elhely­e­­zésére van szükség és máig mindössze 15.000 család kapott otthont. Ebből látható a feladat nagyarányú volta. A házak főleg favázasok, cserépfedéssel, egy­szerű asztalos munkával. Az állami munkákat nyilvános versenytárgyaláson ítélik oda. Az ajánlattevők már a benyújtáskor klasz­­szifikálva vannak. A legmagasabb osztályba sorozott állami munkákra csak a legjobb cégek pályázhatnak. Az egyéb állami építkezések bizonyos középará­nyos irányárak szerint adatnak ki. A középarányos ajánlati rendszert idővel kijátszották azzal, hogy egy cég 4—5 idegen cég neve alatt hasonló árakkal tett ajánlatot, hogy így a középarány az ő áraihoz álljon legközelebb. Ez ellen most a minisztériumban eset esetre megállapított irányárakkal védekeznek. Itt az indiskréció billentette a mérleget a bennfet javára. Most végül úgy járnak el, hogy az ajánlkozó tokban benyújtja igazolványait, amelyek a kát­riáját verifikálják. A felbontás után megállapí­l hogy kinek ajánlatát vehetik figyelembe, kit zárnál­­ki. Ezután felbontják a zárt bortékban levő ajánl.16 tokát. Még két borítékot bontanak fel ezután: x°­ egyikben a munkát kiíró hatóságok által összeállítot­t normálárak vannak, a másikban a közmunka minisz­térium által följegyzett, a napi viszonyoknak meg­felelő engedmény. A két egymástól független adat egybevetéséből kialakult középárhoz legközelebb eső ajánlat benyújtója nyeri el a munkát. Aki az előadottak után kedvet kap a Görögorsz felé való orientálásra, menjen el a helyszínére és győződjék meg róla, személyesen, hogy érdemes-es Fejér Lajos érdekes előadását az elnöklő Alpár Ignác meleg szavakkal köszönte meg. H. M. Cinkotai beton- és cementárugyár. Kútgyűrűk, csövek, burkoló lapok, beton- és műkő­­lépcsők, vályúk, sírkövek és mindennemű cement­áru, valamint kavics és homokszállítás, legjutányo­­sabb árakon. TELEFON: CINKOTA 11. MOLNÁR N. ÉS TÁRSAS műszaki üzlet Budapest, VI., Révay-utca 14. Telefon: T. 129-54. Cégünk különleges cikkei: Hajlékony fémtömlők elektrotechnikának, autóüzemnek, gáznak, gőznek, víz­nek, levegőnek stb . a legmagasabb atm. nyomásra, Koromlefúvató készülék spirális gőzbevezetéssel, Hajlékony acéltengelyek mindenféle erőátvitelhez, Elektromos kazánkőleverő készülék „Devoorde“ és alkatrészek. Autó és kerékpár légszivattyúk. Valódi Numa & Dupuy-féle Magcsáva (Buzapác.)

Next