Vállalkozók Lapja, 1926. április-június (47. évfolyam, 15-26. szám)
1926-04-07 / 15. szám
XLVII. évfolyam (2. oldal) VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1926. április 7. Cement, darabos mész minden mennyiségben mindenkor a legkalánsabban Általános Anyagraktára Budapest, VIII., Óriás u. 19. Telefon: József 2983. A Magyar Építőmesterek Egyesületének közgyűlése. Március 31-én tartotta a Magyar Építőmesterek Egyesülete ezidei közgyűlését, amelynek az új vezetőség megválasztása, az elmúlt évi jelentés ismertetése ,s°a vállalkozói kar legégetőbb kérdéseinek megbeszélése voltak a program új pontjai. Az új tisztikar a következő tagokból áll: Elnök: Alpár Ignác. Alelnök: Pintér Oszkár. Főtitkár: Wihart Ferenc. II. titkár: Klenovits Pál. Ügyész: Dr. Kálmán László. Pénztáros: Sturm Károly. Ellenőr: Mód Lajos. Háznagy: Rothauser Lajos. Helyettes háznagy: Bloch Imre. Könyvtáros: Prokisch János. Jegyzők: Delmár Béla, ifj. Sorg Antal, Lux József. Számvizsgálók: Havel Imre, Karvaly Gyula, Perndl Flóris. Választmányi tagok: Választmányi póttagok: Lomjánszky István Wannenmacher Fábián Lázár Géza Weninger Ferenc Feledi Ferenc Győri Rezső Fegyelmi tanács tagjai: Elnök: Alpár Ignác, Havel Lipót, Kondor Márton, Wihart Ferenc, Bloch Leó. A választás egyhangú volt és a szép számmal egybegyűlt tagok nagy lelkesedéssel ellenezték meg új vezetőségük minden tagját. . A közgyűlés több szónoka tette szóvá az Építőmesterek Székháza megépítésének tervet és indítványok és ötletek felvetésével kísérelték meg ennek a fontos kérdésnek a megoldását. Rezignáltul említették, hogy legújabban már a sütőiparosoknak is van székháza, a Magyar Építőmestereknek pedig egy szép és eredményes múlt után is nélkülözni kell a saját otthonuk kényelmét. Megemlítettek egy régebbi indítványt, amely szerint minden vállalkozó vállalati hasznának egy százalékát adná a székház megépítésének céljára.A mai sanyarú viszonyok mellett ez a megoldás azonban nem vihető keresztül. Sokkal életrevalóbb az az idea, hogy 6%-kal kamatozó részjegyek jegyzésével kellene a székház építéséhez szükséges összeget előteremteni. A mai és várható lakbérek mellett a ház 20 év alatt kifizetné magát. Az indítványok érdemi megvitatását a közgyűlés későbbi időpontra halasztotta. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után Wihart Ferenc főtitkár előadta az elmúlt évről szóló jelentést, amelyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk.* Az egyesület utolsó rendes, XXVI. közgyűlését 1925 március hó 26-án tartotta. Az elmúlt év egyesületi eseményei és munkája mutatják legjobban és élethűen azon nagy küzdelmet, amelyet az egyesület, nemcsak az építőmesteri kar, hanem az általános körnek ügyében is kifejtett, megmozdítva minden lehetőt, hogy az építőipart feltámaszthassa és ezzel az egész gazdasági, kereskedelmi és ipari életet újjáteremtse. Ha az eredmény nem teljes, ez nem az egyesület működésének hibája, de az egész világra nehezedő gazdasági krízisben keresendő, amelynek sajnos legerősebbül csonka hazánk és iparunk érzi hatását. Az elmúlt év építési tevékenységének eredményét üzleti szempontból mérlegelve, ez még az előző évek siralmas eredményeinél is rosszabb. Nemcsak gazdasági erőink, vagyonunk emésztődik fel, de a remények is fogynak, mert nem látunk kiutat a rejtelmes jövőben. Az építéshez pénz kell elsősorban, ezt pedig elvitte a háború; elvesztettük országunkkal együtt a külföld bizalmát is, mely pedig a háború előtti időkben bőségesen adta, az építkezéshez szükséges tőkét. Az állam hiába nyújt adókedvezményeket, szabad rendelkezési jogokat, ezek ugyan szükségesek, de mégis legfőbb a pénz! Az egyesület karöltve a testvér testületekkel, a külföld példáin indulva az állami és városi hitelekkel való támogatás mellett foglalt állást, azonban gyenge eredménnyel. Egy másik szomorú jelensége az időknek és viszonyoknak az építőipari pályának túltengése és újabban az elárasztása a konjunktúra vállalkozókkal, akikkel szemben úgyszólván tehetetlenül állunk. Talán soha, mióta építőiparunk dolgozik, nem voltak oly lezüllött versenytárgyalások, amint amilyeneket manapság tapasztalhatunk, a jelenségek mutatják egyszersmind azt az élet-fiatál harcot is, amelylyel a kevés és szűkös munkaalkalmak folytán a különféle alkalmi vállalkozókkal és alakulatokkal megnövekedett konkurrenciával — az építőmesteri karnak ma meg kell küzdenie. Szomorú dolog, hogy az építőmesteri kar, bár Egyesületünkben és a rokon testületekben teljesen harmonikus együttesben dolgozik is, de üzleti érdekeikben, teljesen különváltan a minden összetartozandóság nélkül egyenként forgácsolja szét erejét, az élet küzdelmeiben tehetetlenül áll. Példát kell venni a termelő és munkás osztálytól, amelyek érdekeiket a tömörülésben kellőképp megalkotva, meg is védhetik és mint hatalmi tényezők vezető szerepükkel dominálnak. Az Egyesület megfeszített erővel, időt nem kímélő fáradozással dolgozott az építőipari munkák előmozdításán és karöltve a testvér testületekkel, jelentős sikert is ért el, megindítva az állami és városi építési akciót, a tatarozási munkaalkalmakat. Közbenjárásunkra sikerült a különféle építési munkákra adókedvezményeket elérni, ezzel is fokozva az építési munkaalkalmakat. Alábbiakban soroljuk fel röviden Egyesületünk munkásságát az elmúlt esztendőben. Éspedig: „Az árlejtések realitásának biztosítására megkerestük az illetékes tényezőket és módosító javaslatot nyújtottunk be a vállalati útán végrehajtandó középítési munkák általános feltételeire, reámutatva a mai versenytárgyalási állapotok tarthatatlanságára. Az építkezés előmozdítását célzó törvényjavaslat módosítása, iránti előterjesztésünk. Munkásbiztosító pénztár építési ügyei, sérelem orvoslás a tagoktól beszedett előlegek ellen. Mérnöki Kamarának ipari kérdésekben állásfoglalása és beavatkozása ellen. Ejárásaink az állami építkezési ügyekben reá mutatva a drága állami építkezésekre és helyfoglalásunk az Országos Lakásépítési Tanácsban, amelyben Egyesületünk részéről— miután Alpár Ignác elnökünk mint különálló tanácstag beválasztatott, Pintér Oszkár alelnök kapott behívást, Kérelmünk az építtetők részére jelzálogkölcsön vagy állami hitelsegély iránt olcsó kamat mellett. Megkerestük a Közmunkák Tanácsát az építési szabályrendelet módosítása iránt a mai gazdasági viszonyoknál megfelelően. Az építőipar gyakorlásáról szóló törvénytervezetnek alapos mérlegelése és ennek eredménye alapján tett módosító javaslataink felterjesztése. A tatarozási adókedvezmény és kölcsönök meghosszabbítása iránti kérelmeink tekintettel, hogy a tatarozás ma a magánépítési tevékenységnek majdnem egyedüli bázisa. Testvér egyesületekkel karöltve ismételten mozgalmat indítottunk az Építőmesterek házainak létesítése céljából. Ezek és még sok fel nem sorolt tárgy képezte egyesületi életünk elmúlt évének munkáját, amelyből egyesületünk tagjai is bőven kivették részüket.“ Az Egyesület nem feledkezett meg azonkívül a kari érdekű és tudományos tevékenységről sem, amelyek az egymást követő előadásokban, vitaestékben és értekezletekben összegeződnek. Ez előadások sikerét legjobban igazolta a mindenkori nagy érdeklődés és a tagok nagyszámú jelenléte. Mint vendégek előadásokat tartottak: Maróti Géza tanár, Salamon király templomának rekonstrukciójáról, Hevesy Iván történetíró: Az építészet legújabb irányairól, Sándy Gyula műegy. tanár: A budai postapalota épületéről. A tagtársak köréből: Alpár Ignác elnök 3 Ízben és pedig a Bank, börze és történelmi épületekről. Pintér Oszkár alelnök: Konstantinápoly és Angola, Raab Rezső: vasbeton szerkezetekről, Karvaly Gyula: Keleti építkezésekről, Kármán Dezső és Román A. Görögországi építkezésekről, Melczer Károly két ízben. A párisi kongresszusról valamint az ózdi vasgyár építkezésről. Fejér Lajos: Szalonikiről, Bloch Leó: A falrepedésekről, ifj. Sorg Antal: Barangolás Argentiniában einten tartottak érdekes és tanulságos előadásokat. Tartott az egyesület ezenkívül 1 rendkívüli közgyűlést, 15 választmányi, 19 rendes taggyűlést és 12 különféle értekezletet és összülést a testvér testületekkel. Az Egyesület jelenlegi taglétszáma: alapító 37, rendes fővárosi 205, vidéki 41, pártoló 21 tag. Összesen 304. kilépett 1 tag. Sajnos a halál az Egyesületet sem kímélte. Az elmúlt év szomorú névsorában találjuk Leuchy János alelnököt, valamint Klenovits Antal, Melocco Péter, Popper Zsigmond, Fried Zsigmond tagtársakat. Mindannyiuk emlékét kegyelettel fogja megőrizni az egyesület. A jelentés további során felsorolja az egyesületnek évközben kitüntetett tagjait, továbbá köszönetet mond a tagoknak a támogatásért. Háztartási, urasági, vendéglői, intézeti Biró Gyula Dávid Károly Fejér Lajos Mann Mihály Németh László Paulheim Ferenc Puchen István4 Rothauser József Sorg Antal Ziegler Géza Tbrs és Ormai 1 mérnökök g Budapest, Vill., Szilágyi u. 3. Telefon: J. 33-42 • LAKOS LAJOS Takaréktűzhelygyár U. T. Budapest. Központi iroda és gyár: VIII., Bezerédy-u. 8. Telefon: J. 21-34. — Városi üzlet és raktár: IV., Váciucca 40. (Irányi u. sarok.) Telefon: József 153—52. гг és Különféle rajzszerek Kívánatra ajánlatokat és mintákat küldünk CFWVUT MPP I T műszaki papirkereskedés. DullI|B lift Ilii J. Ir. Alapittatott 1859-en Budapest, IT., Ferenc József-rakpart 25. ________________telefon : József 56—56._______________ T.Win | Iroda: 74—33. Telefon I Raktár: 991 _is.PALLOS Épitőanyagkereskedelmi és Ipari Rt. Ügyvezető: PALLOS JENŐ. BUDAPEST, IV., DEÁK FERENC-UCCA 17. Sürgöaycim; PERAE.EOS. Gyári áron alul azonnal, legkedvezőbb feltételekkel — kartellen kívül — szállítunk és minden épitőanyagoot. meszet, téglát, tetőcserepet, gipszet, palát, vasat Gipsztáblagyár, gipszválaszfal készítés, kátrány- és tetőfedés. — Oltott mész saját kocsikban. — Árajánlat és bármely költségvetés díjmentes A petróleummal hajtott FORDSON TRACTOR gummikerékkel a legolcsóbb vontató berendezés, két pótkocsival jó uton 5—10 tonnát vontat HALTENBERGER VILMOS Lincoln Ford Fordson autorizált képviselete Budapest, VI. Nagymező u. 19. Telefon: 66—15.