Vállalkozók Lapja, 1926. április-június (47. évfolyam, 15-26. szám)

1926-04-07 / 15. szám

XLVII. évfolyam (2. oldal) VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1926. április 7. Cement, darabos mész minden mennyiségben mindenkor a legkalánsabban Általános Anyagraktára Budapest, VIII., Óriás­ u. 19. Telefon: József 2983. A Magyar Építőmesterek Egyesületének közgyűlése. Március 31-én tartotta a Magyar Építőmesterek Egyesülete ezidei közgyűlését, amelynek az új vezető­ség megválasztása, az elmúlt évi jelentés ismertetése ,s°a vállalkozói kar legégetőbb kérdéseinek megbeszé­lése voltak a program új pontjai. Az új tisztikar a kö­vetkező tagokból áll: Elnök: Alpár Ignác. Alelnök: Pintér Oszkár. Főtitkár: Wihart Ferenc. II. titkár: Klenovits Pál. Ügyész: Dr. Kálmán­ László. Pénztáros: Sturm Károly. Ellenőr: Mód Lajos. Háznagy: Rothauser Lajos. Helyettes háznagy: Bloch Imre. Könyvtáros: Prokisch János. Jegyzők: Delmár Béla, ifj. Sorg Antal, Lux József. Számvizsgálók: Havel Imre, Karvaly Gyula, Perndl Flóris. Választmányi tagok: Választmányi póttagok: Lomjánszky István Wannenmacher Fábián Lázár Géza Weninger Ferenc Feledi Ferenc Győri Rezső Fegyelmi tanács tagjai: Elnök: Alpár Ignác, Havel Lipót, Kondor Márton, Wihart Ferenc, Bloch Leó. A választás egyhangú volt és a szép számmal egy­­­begyűlt tagok nagy lelkesedéssel ellenezték meg új vezetőségük minden tagját. . A közgyűlés több szónoka tette szóvá az É­p­í­t­ő­­mesterek S­z­é­k­h­á­z­a megépítésének tervet és indítványok és ötletek felvetésével kísérelték meg en­nek a fontos kérdésnek a megoldását. Rezignáltul­ említették, hogy legújabban már a sütőiparosoknak is van székháza, a Magyar Építőmestereknek pedig egy szép és eredményes múlt után is nélkülözni kell a saját otthonuk kényelmét. Megemlítettek egy régebbi indítványt, amely szerint minden vállalkozó vállalati hasznának egy százalékát adná a székház megépíté­sének céljára.­A mai sanyarú viszonyok mellett ez a megoldás azonban nem vihető keresztül. Sokkal életre­valóbb az az idea, hogy 6%-kal kamatozó részjegyek jegyzésével kellene a székház építéséhez szükséges összeget előteremteni. A mai és várható lakbérek mellett a ház 20 év alatt kifizetné magát. Az indítványok érdemi megvitatását a közgyűlés későbbi időpontra halasztotta. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után Wihart Ferenc főtitkár előadta az elmúlt évről szóló jelentést, amelyet kivonatosan az alábbiakban ismertetünk.* Az egyesület utolsó rendes, XXVI. közgyűlését 1925 március hó 26-án tartotta. Az elmúlt év egyesületi eseményei és munkája mutatják legjobban és élet­hűen azon nagy küzdelmet, a­melyet az egyesület, nemcsak az építőmesteri kar, hanem az általános kör­nek ügyében is kifejtett, megmozdítva minden lehe­tőt, hogy az építőipart feltámaszthassa és ezzel az egész gazdasági, kereskedelmi és ipari életet újjá­teremtse. Ha az eredmény nem teljes, ez nem az egyesület működésének hibája, de az egész világra nehezedő gazdasági krízisben keresendő, amelynek sajnos legerősebbül csonka hazánk és iparunk érzi hatását. Az elmúlt év építési tevékenységének ered­ményét üzleti szempontból mérlegelve, ez még az előző évek siralmas eredményeinél is rosszabb. Nem­csak gazdasági erőink, vagyonunk emésztődik fel, de a remények is fogynak, mert nem látunk kiutat a rej­telmes jövőben. Az építéshez pénz kell elsősorban, ezt pedig elvitte a háború; elvesztettük országunkkal együtt a külföld bizalmát is, mely pedig a háború előtti időkben bőségesen adta, az építkezéshez szük­séges tőkét. Az állam hiába nyújt adókedvezménye­ket, szabad rendelkezési jogokat, ezek ugyan szük­ségesek, de mégis legfőbb a pénz! Az egyesület kar­öltve a testvér testületekkel, a külföld példáin in­dulva az állami és városi hitelekkel való támogatás mellett foglalt állást, azonban gyenge eredménnyel. Egy másik szomorú jelensége az időknek és viszo­nyoknak az építőipari pályának túltengése és újab­ban az elárasztása a konjunktúra vállalkozókkal, a­kikkel szemben úgyszólván tehetetlenül állunk. Talán soha, mióta építőiparunk dolgozik, nem vol­tak oly lezüllött versenytárgyalások, amint a­milye­neket manapság tapasztalhatunk, a jelenségek mutat­ják egyszersmind azt az élet-fiatál harcot is, a­mely­­lyel a kevés és szűkös munkaalkalmak folytán a kü­lönféle alkalmi vállalkozókkal és alakulatokkal meg­növekedett konkurrenciával — az építőmesteri kar­nak ma meg kell küzdenie. Szomorú dolog, hogy az építőmesteri kar, bár Egye­sületünkben és a rokon testületekben teljesen harmo­nikus együttesben dolgozik is, de üzleti érdekeik­ben, teljesen különváltan a minden összetartozandó­­ság nélkül egyenként forgácsolja szét erejét, az élet küzdelmeiben tehetetlenül áll. Példát kell venni a termelő és munkás osztálytól, amelyek érdekeiket a tömörülésben kellőképp megalkotva, meg is védhetik és mint hatalmi tényezők vezető szerepükkel domi­nálnak. Az Egyesület megfeszített erővel, időt nem kímélő fáradozással dolgozott az építőipari munkák előmoz­dításán és karöltve a testvér testületekkel, jelentős sikert is ért el, megindítva az állami és városi építési akciót, a tatarozási munkaalkalmakat. Közbenjárá­sunkra sikerült a különféle építési munkákra adóked­vezményeket elérni, ezzel is fokozva az építési mun­kaalkalmakat. Alábbiakban soroljuk fel röviden Egye­sületünk munkásságát az elmúlt esztendőben. És­pedig: „Az árlejtések realitásának biztosítására megkeres­­­tük az illetékes tényezőket és módosító javaslatot­ nyújtottunk be a vállalati útán végrehajtandó köz­­építési munkák általános feltételeire, reámutatva a mai versenytárgyalási állapotok tarthatatlanságára. Az építkezés előmozdítását célzó törvényjavaslat módosítása, iránti előterjesztésünk. Munkásbiztosító pénztár építési ügyei, sérelem or­voslás a tagoktól beszedett előlegek ellen. Mérnöki Kamarának ipari kérdésekben állásfogla­lása és beavatkozása ellen. Ejárásaink az állami építkezési ügyekben reá mu­tatva a drága állami építkezésekre és helyfoglalásunk az Országos Lakásépítési Tanácsban, a­melyben Egye­sületünk részéről­­— miután Alpár Ignác elnökünk mint különálló tanácstag beválasztatott, Pintér Osz­kár alelnök kapott behívást, Kérelmünk az építtetők részére jelzálogkölcsön vagy állami hitel­segély iránt olcsó kamat mellett. Megkerestük a Közmunkák Tanácsát az építési sza­bályrendelet módosítása iránt a mai gazdasági viszo­nyoknál­ megfelelően. Az építőipar gyakorlásáról szóló törvénytervezetnek alapos mérlegelése és ennek eredménye alapján tett módosító javaslataink felterjesztése. A tatarozási adókedvezmény és kölcsönök meg­hosszabbítása iránti kérelmeink tekintettel, hogy a tatarozás ma a magánépítési tevékenységnek majd­nem egyedüli bázisa. Testvér egyesületekkel karöltve ismételten mozgal­mat indítottunk az Építőmesterek házainak létesítése céljából. Ezek és még sok fel nem sorolt tárgy képezte egyesületi életünk elmúlt évének munkáját, a­mely­ből egyesületünk tagjai is bőven kivették részüket.“ Az Egyesület nem feledkezett meg azonkívül a kari érdekű és tudományos tevékenységről sem, a­melyek az egymást követő előadásokban, vita­estékben és értekezletekben összegeződnek. Ez előadások sikerét legjobban igazolta a mindenkori nagy érdeklődés és a tagok nagyszámú jelenléte. Mint vendégek előadásokat tartottak: Maró­ti Géza tanár, Salamon király templomának rekonstrukciójá­ról, Hevesy Iván történetíró: Az építészet legújabb irányairól, Sándy Gyula műegy. tanár: A budai pos­tapalota épületéről. A tagtársak köréből: Alpár Ignác elnök 3 Ízben és pedig a Bank, börze és történelmi épületekről. Pin­tér Oszkár alelnök: Konstantinápoly és Angola, Raab Rezső: vasbeton szerkezetekről, Karvaly Gyula: Ke­leti építkezésekről, Kármán Dezső és Román A. Gö­rögországi építkezésekről, Melczer Károly két ízben. A párisi kongresszusról valamint az ózd­i vasgyár építkezésről. Fejér Lajos: Szalonikiről, Bloch Leó: A falrepedésekről, ifj. Sorg Antal: Barangolás Argenti­niában einten tartottak érdekes és tanulságos­ előadá­sokat. Tartott az egyesület ezenkívül 1 rendkívüli köz­gyűlést, 15 választmányi, 19 rendes taggyűlést és 12 különféle értekezletet és összü­lést a testvér testüle­tekkel. Az Egyesület jelenlegi taglétszáma: alapító 37, ren­des fővárosi 205,­ vidéki 41, pártoló 21 tag. Összesen 304. kilépett 1 tag. Sajnos a halál az Egyesületet sem kímélte. Az el­múlt év szomorú névsorában találjuk Leuchy János alelnököt, valamint Klenovits Antal, Melocco Péter, Popper Zsigmond, Fried Zsigmond tagtársakat. Mind­­annyiuk emlékét kegyelettel fogja megőrizni az egye­sület. A jelentés további során felsorolja az egyesü­letnek évközben kitüntetett tagjait, továbbá köszö­netet mond a tagoknak a támogatásért. Háztartási, urasági, vendéglői, intézeti Biró Gyula Dávid Károly Fejér Lajos Mann Mihály Németh László Paulheim Ferenc Puchen István4 Rothauser József Sorg Antal Ziegler Géza Tbrs és Ormai 1 mérnökök g Budapest, Vill., Szilágyi­ u. 3. Telefon: J. 33-42 • LAKOS LAJOS Takaréktűzhelygyár U. T. Budapest. Központi iroda és gyár: VIII., Bezerédy-u. 8. Telefon: J. 21-34. — Városi üzlet és raktár: IV., Váci­­ucca 40. (Irányi­ u. sarok.) Telefon: József 153—52. гг és Különféle­­ rajzszerek Kívánatra ajánlatokat és mintákat küldünk CFWVUT MPP I T műszaki papirkereskedés. Du­llI­­|B lift Ilii J. Ir. Alapittatott 1859-en Budapest, IT., Ferenc József-rakpart 25. ________________t­elefon : József 56—56._______________ T.Win | Iroda: 74—33. Telefon I Raktár: 991 _is.PALLOS Épitőanyagkereskedelmi és Ipari Rt. Ügyvezető: PALLOS JENŐ. BUDAPEST, IV., DEÁK FERENC-UCCA 17. Sürgöaycim; PERAE.EOS. Gyári áron alul azonnal, legkedvezőbb feltételekkel — kartellen kívül — szállítunk és minden épitőanyagoot. meszet, téglát, tetőcserepet, gipszet, palát, vasat Gipsztáblagyár, gipszválaszfal készítés, kátrány- és tetőfedés. — Oltott mész saját kocsikban. — Árajánlat és bármely költségvetés díjmentes A petróleummal hajtott FORDSON TRACTOR gummikerékkel a legolcsóbb vontató berendezés, két pótkocsival jó uton 5—10 tonnát vontat HALTENBERGER VILMOS Lincoln Ford Fordson autorizált képviselete Budapest, VI. Nagymező­ u. 19. Telefon: 66—15.

Next