Vállalkozók Lapja, 1927. október-december (48. évfolyam, 40-52. szám)

1927-10-05 / 40. szám

XLVIII. évfolyam (4. oldal.) VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1927. október 5. Budapest, IX., Márton-ucca 35/a. Telefon: "J. 340-71* Központi fűtés, Vízvezeték és Szellőztetés, csatornázás, term­. ]évről-évre kevesebb ember fog elpusz­tulni. A higiéné be fog hatolni a falusi kuny­hókba, a városok túlzsúfolt munkáslakásaiba, a miazmákat termelő talajokba, az ivásra al­kalmatlan vizekbe stb. Még egy századdal ezelőtt is sok külföldi utazó írta az Alföldről, hogy életveszedelmes a földje. Most azonban a magyarság hozzá fog a maga egészségügyének javításához. Szép módjával megindul a ragadós betegségek, a tuberkulózis stb. elleni védekezés, az anya és csecsemővédelem, a gyermekgondozás. Mocsa­rak tűnnek el, kórházak, klinikák, egészséges lakóházak, városi parkok stb. létesülnek. A munkásbetegsegítés országos szervezetével gon­dozás alá kerül a legszegényebb tömegek egészsége. Most pedig mindezt betetőzi egy olyan országos közegészségügyi intézet felállí­tása, amely immár a betegségek megelőzésére szolgáló intézkedéseket fogja megvalósítani, tehát az egyik legnagyobb szociális reformot életbe léptetni. Végül pedig tegyünk egy kis visszapillantást a múltba. A higiéné munkaterületén folytatott vizsgálódás a régebbi időkben szinte teljesen kimerült a többé-kevésbbé még ma is helyt álló rendszabályok formulázásában, hasznosnak mondható technikai berendezkedések létesítésé­ben. Ma azonban az élő ember a maga fizikai és szociális környezetében elhelyezkedve, al­kotja — miként az előbbiekből hallottuk — a tudományos közérdeklődés tárgyát. Ezúton lett a higiéné végeredményében a betegségi okok absolut kutatásának tudományává. Az újabb idők pontos vizsgálódásai beiga­zolták, hogy a betegségeknek egy jó része el­kerülhető és elhárítható, miért is egészen ok­­szerű, hogy a régi alapokon nyugvó tudomány ebbe az új irányba tájékozódik. Megszületett tehát a múlt tradícióiba gyökeresedő gyógyító ._Jentativ — orvoslás mellett az új megelőző, preventív higiénikus tevékenység, amely a szak­szerű beavatkozás eljárási módját teszi meg a küzdés tengelyévé. A preventív higiéné megerősödése szilárd alapot adott azoknak a törekvéseknek, melyek betegségek okainak fürkészésében a kollekti­vitás figyelembevételét szorgalmazták, ami hathatósan támogatta a társadalom-egészségtan­nak, mint új discipl­inának kiépítését. A meg­előző, preventív higiéné kutatási eszközei, és tantételeinek felhasználási módja lényegesen el­térnek a múlt higiénéjében dívott rendsze­rektől. Az egészségügyi rendészet, az új felfogás, a lakosságnak egészségvédelmi ismeretekre való intenzív oktatásával igyekszik kiegészíteni a­­­biokémiának és az immunizálás tudományának az utóbbi harminc év alatt elért nagyszerű eredményeit. És ugyanez áll a technikai beren­dezések tökéletesítésére nézve is. Sőt az új irányelvek — és itt eklatáns példa ez az új intézmény­ —­ befurakodnak a laboratóriumok vastag falai közé is és közrejátszanak abban, hogy­ azokban ma már elsősorban olyan prob­lémák megoldásával is foglalkoznak, melyek a preventív medicina kiépülését támogatják. Szigorúan véve nem tartozik hivatáskörünkbe ez az inkább orvostudományi fejtegetés, de a felmerült új vezéreszmék most már arra kény­­szerítették a komoly, tudományos tekintéllyel bíró szaklapokat, hogy azokban az egyéni és társadalmi megelőzés tudományának tágabb te­ret biztosítsanak, de ezzel egy cseppet sem ha­nyagolva el a higiéné praktikus technikai ered­ményeit sem. Kimondott céljuk egyúttal, hogy ezt az új, máris nagy eredményeket elért disciplinát a szakemberekkel széles körben megismertessék és a haladásról idejekorán tá­jékoztassák a kutató intézeteket. A szaksajtónak ez a cselekedete kétségkívül a közjó érdekében megy végbe, mert azoknak az országoknak egészségügyi fejlődése, melyek a megelőzésnek, a prevenciónak eredményeit egészségvédelmi berendezésük tengelyébe állí­tották be, s az egész vonalon meglepően nagy arányokat mutat. Vajha az új, a Rockefeller névvel kapcsolatba jutott intézet felállítását a még hiányzó töb­biek is nyomon követnék, az általános jólét lehető fokozása érdekében. Pirovits Aladár. ШГ XXII. évfolyam. “Ml Ш Állam érvényes kőműves-, kőfaragó-, ács- és épitő­- mestervizsgákra, és az összes építőipari tv szakvizsgákra -w magánoktatással előkészít: w Michó József *»■ szakpedagógus, építőmester, Budapest, VIII., Rákóczi-út 59. sz. Újabb villamosítások országszerte. A­ villamosítási láz hazánkban nem elszige­telt jelenség. A nálunknál­­ sokkal fejlettebb villamos kultúrával rendelkező országokban is szédületes iramban folytatódik a villamosítás. A villamossági ipar az egész vonalon rohamos fejlődést­ mutat és e fejlődéssel egyenes arány­ban emelkedik az áramfogyasztás. Ez az emel­kedése az áramfogyasztásnak évről évre pon­tosan kimutatható a villamossági vállalatok mind kedvezőbb és kedvezőbb mérlegeiből, ami arra mutat, hogy a villamosságot mind széle­sebb körben alkalmazzák mint világító és haj­tóerőt. Előrelátható, hogy pl. a Talbot centráléra előirányzott top millió kilowatt áram az ad­digra megnövekedő fogyasztás mellett kevés­nek fog bizonyulni. A régi és az újonnan alakult villamosító tár­saságok szakadatlanul dolgoznak és Csonkama­­gyarország térképét finom erek módjára há­lózzák be távvezetékeikkel. Megtörténik sok esetben az is, hogy­ egyes társaságok villamo­sító tervei egymást keresztezik és így egészsé­ges üzleti verseny alakul ki, mely­nek a váro­sok és községek látják hasznát. A villamosság utáni vágyakozás, mint kulturális epidémia ter­jed tova és a községek és városok lakosai olyan áldozatokra is készek érte, melyek ere­jüket messze felülmúlják. Szegény hazánk sor­sán aggódóknak szolgáljon örömére ez a bizo­nyítéka a fejlődő magyar kultúrának. Egyik előkelő villamossági cégünk tulajdo­nosának hozzánk intézett leveléből vesszük a­ következő sorokat: „A vállalkozó közönségnek általánosságban nagyon értékes szolgálatot tett a Vállalkozók Lapja augusztus hó 17-i számában a „villamo­sításról“ megjelent cikke, mivel ebben a cikk­író összefoglaló keretben mutatja be az olvasó­­közönségnek, nagy vonásokban, a tudomására jutott adatok nyomán, hogy mi történt már eddig az elektrifikálás terén, mi történik most és mi fog országszerte a közeljövőben történni, aminek ismerete ugyanis a vállalkozóra nézve akkor is hasznos, ha maga a megrajzolt kép nem is tükrözi vissza minden részletét a nagy­­fontosságú mozgalomnak“. Jelen cikkünkben igyekezünk továbbrajzolni ezt a­ gigászi képet, mely­nek kontúrjai százki­­lométeres távvezetékek vonalaiból tevődnek össze. Szó esik az aug. 17. számunkban közölt cikkben arról, hogy Tatabányán egy „régi" centrálé működik, amely a környékbeli közsé­geket látja el olcsó villamos árammal. Ezt a jelzőt csupán azért használtuk, hogy" megkü­lönböztessük az ugyanott építeni szándékolt 'Talbot központtól. Nehogy azt higyjük, hogy egy muzeális villamos központról van szó, mert el­lenkezőleg, a valóság az, hogy csupán a kelet­kezése nevezhető réginek, azonban a folytonos fejlődése, újításai és átalakításai a legmoder­nebb berendezésű központok közé emelik, a méretei pedig akkorák, hogy ez a főváros villa­mos telepei után az ország legnagyobb cen­trálé­ja. A Tatabányán fejlesztett áram előnyeit pe­­dig nemcsak a szomszédos Kocs, Tata, Szent­­györgypuszta és Baj községeknek van módjuk­ban élvezni, hanem a Bicskei vil­. r. t. révén még a tél beállta előtt 23 fehér megyei község is részesül a tatabányai áram előnyeiben. A Bicskei vil­. r. t. ugyanis tavaly építette meg nagyfeszültségű távvezetékét Tatabányá­ul Bicskéig és most hosszabbítja ezt meg egy­előre Óborok, Alcsút, Felcsút, Vál, Kajá­­szószentpéter, Baracska, Tordas, Gyúró és Kül­dőn át Martonvásárig, ill. Ráckeresztúron át Ercsi­ig, a másik irányban pedig Etyek, Sós­kút, Tárnok felé Érdig, továbbá Pettend, Ká­­polnásnyék, Velencén át Gárdonyig, úgyszintén Vértesacsa felé Csákvárig. Ez a községtömeg, a vele kapcsolatos 130 km. hosszú, 22.000 Voltos távvezetékkel együtt, hatalmas nagy tételt képez az országos elektri­fikálás szempontjából. Nem kevésbé fontos szerepet játszik a du­nántúli távvezetékek között a Komlóból kiin­­duló és Bajáig már befejezett 60 km-es vonal, amely szintén megérdemli a megemlítést, már abból a szempontból is, mivel mint közüzem ez ma még egyedülálló az országban a 35-éoo V­oltos üzemfeszültségével. Az áramot a Komlói Kincstári Kőszénbánya termeli, az ellátási területe pedig igen tekin­télyes, mivel ez nemcsak Baja t­if­­városra, hanem Bátaszék, Alsónyék, Véménd, Feked, Rácmecske, Pécsváradra is kiterjed. Most van kiépülőben Pécsváradon való leágazással Vár­­kony, Nagypál, Lovászhetény, Nádas felé, to­vábbá a Véméndből kiinduló távvezeték Bo­­zsok és Szebény községek felé. A távvezeték­nek Bajától Kalocsáig való meghosszabbítása szintén folyamatban van. Egy másik jelentős nagyfeszültségű távveze­ték Szegedtől indul ki és Magyarcsanádig ter­jed 52 km. hosszban. Az ennek mentén fekvő községek, ill. városok: Szőreg, Deszk, Kiszom­­bor, Makó Apátfalva, Magyarcsanád. Technikai szempontból a most készülő nagy­marosi nagyfeszültségű távvezeték rejt magá­ban speciális érdekességet, mivel ez a Döntés­től kiinduló és 550 m. fesztávolsággal bíró dunai átfeszítéssel kapcsolatos. Az áramot itt az Esztergomi Közüzemi rt. révén a dorogi bánya szolgáltatja. Az Eszter­gomi Közüzemi r­­t. még tavaly építette meg a nagyfeszültségű távvezetéket Visegrádig és en­nek folytatása most a dömösi átfeszítéssel ösz­­szefüggő távvezeték, amely Nagymaroson kí­vül még Kismarosra, Nógrádverőcére, Szoko­­lyára, Zebegény és Szobra is kiterjed. Az elektrifikálás történetéhez tartozik még a Győri Ipartelepek r. t. Győr—Kis­béri kb. 60 km. hosszú távvezetékének létesí­tése is, amely Táplány pusztán kívül Peér, Me­zőőrs, Bőny, Bana, Bábolna, Tárkony, Vas­dinnye, Ászár és Kisbér községeket van hi­vatva éjjel-nappali árammal ellátni. Győr városának további messzemenő villa­mosítási tervei is vannak, nevezetesen tervbe­vette a Győr—Pannonhalma távvezeték meg­­építését is. A­ községek egy része már bejelen­tette csatlakozását. A nyugati irányban később Magyaróvárig lehet szó távvezeték megépíté­séről, mely tekintetben az érdekelt községek már közölték hajlandóságukat. Győr város ta­nácsa most foglalkozik a Győr—Pápa és a Győr—Csorna távvezetékvonalak terveivel és számításaival és amennyiben a számítások a tervek kivihetőségét jelzik, abban az esetben haladéktalanul megfelelő javaslatot fog tenni a tanács a közgyűlésnek. Magyaróvár és Moson villamosenergiaszol­gáltatásáért Győr városán kívül újabban a Magyaróvári Ipartelepek r­­t. is versenyez, mely jelenleg is­­szolgáltatja az áramot. Míg Győr városa cs­ak jövőbeni bekapcsolási lehetőségről beszél, addig a M. О. I. R. T. a napokban Magyaróvár város közgyűlése elé vitte ajánlatát. Megvitatták az ajánlatot és a közgyűlés névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy az áramszolgáltatási szerző­dést a M. О. I. R. T.-gal fogja a város meg­kötni. A szerződések aláírása a napokban meg fog történni. A Salgótarjáni Villamos Központ az egész tiszavidéket be akarja hálózni távvezetékeivel. A Salgótarjánban előállított áram értékesítésére irányuló tárgyalások befejezéshez közelednek az érdekelt­­ városokkal és községekkel. Újabban ebbe a hálózatba be akarják kapcsolni Jász­berény városát és vidékét is. A város megvál­­tásos alapon tárgyalt a berendezés átvételéről és abban állapodtak meg, hogy az 15 év múlva a város tulajdonába megy át. Nagy jelentősé­get tulajdonítanak a Jászberényiek, Nagykáta csatlakozásának a tervéhez. Ezenkívül az összes környező nagy területen elszórt községek is villamos energiához jutnak. A terv megvaló­sulásával egyidejűleg Jászberény és Nagykáta­­között villamos vasúti vonalat építenek. A vil­lamos vasúti vonal létesítéséhez a Salgótarjáni Villamos Központ r.­t. nagy örömmel járult hozzá. Veszprém vármegyei vezető emberek részvé­telével megalakult a Veszprémvármegyei Villa­mossági Szövetkezet. Veszprém vármegyében nagy a lelkesedés a villamosítás eszméjéért és ez magyarázza meg azt, hogy saját erejükből — szövetkezeti alapon — akarják megvalósí­tani a vármegye villamosítását. Érdekes, hogy eddig mindössze 13 községnek volt villamos világítása és a vármegye összes világításnélkü­li községei szám szerint 164 község mind akar ilyet berendezni. A szövetkezet máris nagy tőkék fölött rendelkezik és ha a befizetések továbbra is az eddigi mértékben fognak be­folyni, úgy lehetséges, hogy a nagyszabású villamosítási programmot saját tőkéjéből tudja majd megvalósítani. A Nagykunsági Villamos Szövetkezet, melyet 10 nagyközség és pedig: Kenderes, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszaderzs, Kunmadaras, Fegyvernek, Abádszalók, Tiszaszentimre és Dévaványa alapítottak, a közelmúltban döntött hálózatának bérbeadásáról, úgy hogy a mun­kálatok most már rövidesen megkezdődnek. A szövetkezet az energiát ugyancsak a Salgótar­jániak Szolnok—Kisújszállás között építendő távvezetékéből veszi és innen kiindulólag kö­rülbelül 16 kilométer 20.000 voltos távvezeté­ket ■ és kb. 80 k. m. elosztóvezetéket épít. A szükséges tőkét a községek hosszúlejáratú hi­tel formájában vették igénybe, mellyel a szö­vetkezet részjegyeit lejegyezték. A villamos telepeknek egész sora fölismerte azt a hatalmas gazdasági előnyt, amelyet a kis és törpe telepeknek a körzetükben fekvő na­gyobb és így olcsóbban termelő villamos mű­vekhez való csatlakozása nyújt. E telepek szá­ma a közeli­­ jövőben a Kalocsai Villamossági У■­t. tulajdonát képező Kalocsai Egyenáramú Villamosművel gyarapodik. A kalocsai mű el­határozta ugyanis, hogy csatlakozik a bajai transzformátorállomáson keresztül a Baja— komlói távvezetékhez és áttér hálózatával a há­romfázisú rendszerre. A távvezeték hossza mintegy 43 km., az át­viteli feszültség 15.000 volt. А 3Х35 mm* és 3X25 mm2 keresztmetszetű vörösrézvezetéke­ket impregnált faoszlopok hordják, melyeket egymástól mintegy 60 méter távolságra áll­íta­nak föl. A 400—500 ° Va átvitelére méretezett távvezetéknek célja elsősorban Kalocsa városa részére szállítani a villamos energiát és ezen­felül a környező községek enegiaszükségletét is kielégíteni. A távvezeték megépítéséhez szükséges anya­gok összeállítására és szerelésére a Ganz-féle Villamossági r­­t. kapott megbízást. A Salgótarjáni Központ váratlanul komoly versenytársat kapott az Alföld villamosításánál a "nemrég alakult Magyar Alföldi Villamosságot Szolgáltató r­­t. vezetőinek személyében. A Sal­gótarjáni új távvezetékét már Hatvanig ki is­ építette és tárgyalásokat kezdett Karcag, Kis­újszállás, Püspökladány és környező községeik­nek villamos árammal való ellátására. A tár­gyalások megindultak és javában folytak, mi­kor a Magyar Alföldi Villamosságot Szolgál­tató váratlanul meglepően olcsó ajánlatot tett, mely ajánlat szerint a társaság az áramot a Karcag előtt felállítandó tenszformátoron ke­resztül az általa felállított órán át adná le. Az árak a következők lennének: évi 500,000 kilo­watt fogyasztásig 15 fillér, ezenfelül 14 fillér, nagyobb fogyasztók részére külön megállapo­dás létesülhet, 10,000 kilowatton felül az egy­ségár 2—4—5%-al csökken. Az új ajánlatnak csak egy hiányossága van, hogy nem mondja meg azt, hogy az áramot honnan akarja Karcagra­ stb. szállítani. Sátoraljaújhely r. t. város tanácsában dúló villamosítás körüli harcokról már többször részletesen beszámoltunk. A nagy harc végre eldőlt. A város egyenáramú villamos telepének és hálózatának teljes átépítését határozta el. Az 1895-ben létesült mű ugyanis tőke hiányá­ban nem­ tartott lépést azzal a műszaki fejlő­déssel, mely a gazdaságos termelést lehetővé teszi. Elavult berendezése következtében a há­lózatban szállított energiát legalább is kétszer nagyobb szénmennyiség termeli, mint az azonos kihasználású korszerű mű termelheti. Másrészt az egyenáramú rendszer az aránylag kis fe­szültségével megbénította terjeszkedésében és akadályozta a környéknek villamos energiával való ellátásában. A város mérlegelés tárgyává tette­­ a szük­séges befektetési tőke birtokában a jelenlegi egyenáramú központi telep megszüntetését és egy új, a város külterületén felépítendő három­fázisú nagyfeszültségű villamosmű létesítését. Az idevonatkozó jövedelmezőségi számítások azt mutatták, hogy a városi fogyasztásnak az éjjel-nappali energiaszolgáltatás bevezetésével várható növekedése, valamint a városi vízmű­vek villamosítása, a közel­jövőben épülő városi vágóhíd és jéggyár energiaszükséglete, hozzá­adva a környék községeinek fogyasztását olyan kihasználást biztosít az új villamos műnek, hogy a várható bevételekből az üzemi kiadá­sokat nemcsak fedezhetni remélik, hanem még számottevő fölösleg is várható. A megejtett számítások kedvező eredménye folytán a város az önálló villamos műnek a felsőbb hatóságok által is jóváhagyott kiépítése mellett döntött. A központi telep teljes villamos berendezé­sének szállításával, valamint a hálózat átalakí­tásával a Ganz-féle Villamossági r. f.-ot bíz­ták meg, mely felépülése után egyik legmoder­nebb telepe lesz az országnak. A csongrád megyei Mindszent község hozzá­látott egy kisebb elektromos központi telep építéséhez, melynek gépberendezését és a többi költségeket a község vezetősége viseli. A békésmegyei gyulai járás villamosításának ügye előrehaladott stádiumba került. Egyszerre 15 községet villamosítják és azután kerülnek sorra a többi községek is. Miután az országban folyó hatalmas arányú villamosítások ismertetése országos érdek, fel­kérjük az ebben a munkában résztvevő válla­latainkat és a többi érdekelteket, hogy azokról a részletekről, melyekről eddig netalán nem számoltunk volna be, bennünket a részletes adatok beküldésével értesíteni szívesek le­gyenek. Erdős József: Központi fűtési-, szellőztetési-, fürdő-, vízvezetéki-berendezések tervezését és szerelését vállalja Thiergärtner és Stöhr Pr« Budapest, I., Budafoki út 9-11. sz. — Telefon: József 85—17. GÖRÖ­N. VII.» Alpár-ucca 8. Telefon: József 15—29. Központi fűtés, vízvezeték berendezés. *

Next