Vállalkozók Lapja, 1927. október-december (48. évfolyam, 40-52. szám)
1927-10-05 / 40. szám
XLVIII. évfolyam (4. oldal.) VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1927. október 5. Budapest, IX., Márton-ucca 35/a. Telefon: "J. 340-71* Központi fűtés, Vízvezeték és Szellőztetés, csatornázás, term. ]évről-évre kevesebb ember fog elpusztulni. A higiéné be fog hatolni a falusi kunyhókba, a városok túlzsúfolt munkáslakásaiba, a miazmákat termelő talajokba, az ivásra alkalmatlan vizekbe stb. Még egy századdal ezelőtt is sok külföldi utazó írta az Alföldről, hogy életveszedelmes a földje. Most azonban a magyarság hozzá fog a maga egészségügyének javításához. Szép módjával megindul a ragadós betegségek, a tuberkulózis stb. elleni védekezés, az anya és csecsemővédelem, a gyermekgondozás. Mocsarak tűnnek el, kórházak, klinikák, egészséges lakóházak, városi parkok stb. létesülnek. A munkásbetegsegítés országos szervezetével gondozás alá kerül a legszegényebb tömegek egészsége. Most pedig mindezt betetőzi egy olyan országos közegészségügyi intézet felállítása, amely immár a betegségek megelőzésére szolgáló intézkedéseket fogja megvalósítani, tehát az egyik legnagyobb szociális reformot életbe léptetni. Végül pedig tegyünk egy kis visszapillantást a múltba. A higiéné munkaterületén folytatott vizsgálódás a régebbi időkben szinte teljesen kimerült a többé-kevésbbé még ma is helyt álló rendszabályok formulázásában, hasznosnak mondható technikai berendezkedések létesítésében. Ma azonban az élő ember a maga fizikai és szociális környezetében elhelyezkedve, alkotja — miként az előbbiekből hallottuk — a tudományos közérdeklődés tárgyát. Ezúton lett a higiéné végeredményében a betegségi okok absolut kutatásának tudományává. Az újabb idők pontos vizsgálódásai beigazolták, hogy a betegségeknek egy jó része elkerülhető és elhárítható, miért is egészen okszerű, hogy a régi alapokon nyugvó tudomány ebbe az új irányba tájékozódik. Megszületett tehát a múlt tradícióiba gyökeresedő gyógyító ._Jentativ — orvoslás mellett az új megelőző, preventív higiénikus tevékenység, amely a szakszerű beavatkozás eljárási módját teszi meg a küzdés tengelyévé. A preventív higiéné megerősödése szilárd alapot adott azoknak a törekvéseknek, melyek betegségek okainak fürkészésében a kollektivitás figyelembevételét szorgalmazták, ami hathatósan támogatta a társadalom-egészségtannak, mint új disciplinának kiépítését. A megelőző, preventív higiéné kutatási eszközei, és tantételeinek felhasználási módja lényegesen eltérnek a múlt higiénéjében dívott rendszerektől. Az egészségügyi rendészet, az új felfogás, a lakosságnak egészségvédelmi ismeretekre való intenzív oktatásával igyekszik kiegészíteni abiokémiának és az immunizálás tudományának az utóbbi harminc év alatt elért nagyszerű eredményeit. És ugyanez áll a technikai berendezések tökéletesítésére nézve is. Sőt az új irányelvek — és itt eklatáns példa ez az új intézmény — befurakodnak a laboratóriumok vastag falai közé is és közrejátszanak abban, hogy azokban ma már elsősorban olyan problémák megoldásával is foglalkoznak, melyek a preventív medicina kiépülését támogatják. Szigorúan véve nem tartozik hivatáskörünkbe ez az inkább orvostudományi fejtegetés, de a felmerült új vezéreszmék most már arra kényszerítették a komoly, tudományos tekintéllyel bíró szaklapokat, hogy azokban az egyéni és társadalmi megelőzés tudományának tágabb teret biztosítsanak, de ezzel egy cseppet sem hanyagolva el a higiéné praktikus technikai eredményeit sem. Kimondott céljuk egyúttal, hogy ezt az új, máris nagy eredményeket elért disciplinát a szakemberekkel széles körben megismertessék és a haladásról idejekorán tájékoztassák a kutató intézeteket. A szaksajtónak ez a cselekedete kétségkívül a közjó érdekében megy végbe, mert azoknak az országoknak egészségügyi fejlődése, melyek a megelőzésnek, a prevenciónak eredményeit egészségvédelmi berendezésük tengelyébe állították be, s az egész vonalon meglepően nagy arányokat mutat. Vajha az új, a Rockefeller névvel kapcsolatba jutott intézet felállítását a még hiányzó többiek is nyomon követnék, az általános jólét lehető fokozása érdekében. Pirovits Aladár. ШГ XXII. évfolyam. “Ml Ш Állam érvényes kőműves-, kőfaragó-, ács- és épitő- mestervizsgákra, és az összes építőipari tv szakvizsgákra -w magánoktatással előkészít: w Michó József *»■ szakpedagógus, építőmester, Budapest, VIII., Rákóczi-út 59. sz. Újabb villamosítások országszerte. A villamosítási láz hazánkban nem elszigetelt jelenség. A nálunknál sokkal fejlettebb villamos kultúrával rendelkező országokban is szédületes iramban folytatódik a villamosítás. A villamossági ipar az egész vonalon rohamos fejlődést mutat és e fejlődéssel egyenes arányban emelkedik az áramfogyasztás. Ez az emelkedése az áramfogyasztásnak évről évre pontosan kimutatható a villamossági vállalatok mind kedvezőbb és kedvezőbb mérlegeiből, ami arra mutat, hogy a villamosságot mind szélesebb körben alkalmazzák mint világító és hajtóerőt. Előrelátható, hogy pl. a Talbot centráléra előirányzott top millió kilowatt áram az addigra megnövekedő fogyasztás mellett kevésnek fog bizonyulni. A régi és az újonnan alakult villamosító társaságok szakadatlanul dolgoznak és Csonkamagyarország térképét finom erek módjára hálózzák be távvezetékeikkel. Megtörténik sok esetben az is, hogy egyes társaságok villamosító tervei egymást keresztezik és így egészséges üzleti verseny alakul ki, melynek a városok és községek látják hasznát. A villamosság utáni vágyakozás, mint kulturális epidémia terjed tova és a községek és városok lakosai olyan áldozatokra is készek érte, melyek erejüket messze felülmúlják. Szegény hazánk sorsán aggódóknak szolgáljon örömére ez a bizonyítéka a fejlődő magyar kultúrának. Egyik előkelő villamossági cégünk tulajdonosának hozzánk intézett leveléből vesszük a következő sorokat: „A vállalkozó közönségnek általánosságban nagyon értékes szolgálatot tett a Vállalkozók Lapja augusztus hó 17-i számában a „villamosításról“ megjelent cikke, mivel ebben a cikkíró összefoglaló keretben mutatja be az olvasóközönségnek, nagy vonásokban, a tudomására jutott adatok nyomán, hogy mi történt már eddig az elektrifikálás terén, mi történik most és mi fog országszerte a közeljövőben történni, aminek ismerete ugyanis a vállalkozóra nézve akkor is hasznos, ha maga a megrajzolt kép nem is tükrözi vissza minden részletét a nagyfontosságú mozgalomnak“. Jelen cikkünkben igyekezünk továbbrajzolni ezt a gigászi képet, melynek kontúrjai százkilométeres távvezetékek vonalaiból tevődnek össze. Szó esik az aug. 17. számunkban közölt cikkben arról, hogy Tatabányán egy „régi" centrálé működik, amely a környékbeli községeket látja el olcsó villamos árammal. Ezt a jelzőt csupán azért használtuk, hogy" megkülönböztessük az ugyanott építeni szándékolt 'Talbot központtól. Nehogy azt higyjük, hogy egy muzeális villamos központról van szó, mert ellenkezőleg, a valóság az, hogy csupán a keletkezése nevezhető réginek, azonban a folytonos fejlődése, újításai és átalakításai a legmodernebb berendezésű központok közé emelik, a méretei pedig akkorák, hogy ez a főváros villamos telepei után az ország legnagyobb centráléja. A Tatabányán fejlesztett áram előnyeit pedig nemcsak a szomszédos Kocs, Tata, Szentgyörgypuszta és Baj községeknek van módjukban élvezni, hanem a Bicskei vil. r. t. révén még a tél beállta előtt 23 fehér megyei község is részesül a tatabányai áram előnyeiben. A Bicskei vil. r. t. ugyanis tavaly építette meg nagyfeszültségű távvezetékét Tatabányául Bicskéig és most hosszabbítja ezt meg egyelőre Óborok, Alcsút, Felcsút, Vál, Kajászószentpéter, Baracska, Tordas, Gyúró és Küldőn át Martonvásárig, ill. Ráckeresztúron át Ercsiig, a másik irányban pedig Etyek, Sóskút, Tárnok felé Érdig, továbbá Pettend, Kápolnásnyék, Velencén át Gárdonyig, úgyszintén Vértesacsa felé Csákvárig. Ez a községtömeg, a vele kapcsolatos 130 km. hosszú, 22.000 Voltos távvezetékkel együtt, hatalmas nagy tételt képez az országos elektrifikálás szempontjából. Nem kevésbé fontos szerepet játszik a dunántúli távvezetékek között a Komlóból kiinduló és Bajáig már befejezett 60 km-es vonal, amely szintén megérdemli a megemlítést, már abból a szempontból is, mivel mint közüzem ez ma még egyedülálló az országban a 35-éoo Voltos üzemfeszültségével. Az áramot a Komlói Kincstári Kőszénbánya termeli, az ellátási területe pedig igen tekintélyes, mivel ez nemcsak Baja tifvárosra, hanem Bátaszék, Alsónyék, Véménd, Feked, Rácmecske, Pécsváradra is kiterjed. Most van kiépülőben Pécsváradon való leágazással Várkony, Nagypál, Lovászhetény, Nádas felé, továbbá a Véméndből kiinduló távvezeték Bozsok és Szebény községek felé. A távvezetéknek Bajától Kalocsáig való meghosszabbítása szintén folyamatban van. Egy másik jelentős nagyfeszültségű távvezeték Szegedtől indul ki és Magyarcsanádig terjed 52 km. hosszban. Az ennek mentén fekvő községek, ill. városok: Szőreg, Deszk, Kiszombor, Makó Apátfalva, Magyarcsanád. Technikai szempontból a most készülő nagymarosi nagyfeszültségű távvezeték rejt magában speciális érdekességet, mivel ez a Döntéstől kiinduló és 550 m. fesztávolsággal bíró dunai átfeszítéssel kapcsolatos. Az áramot itt az Esztergomi Közüzemi rt. révén a dorogi bánya szolgáltatja. Az Esztergomi Közüzemi rt. még tavaly építette meg a nagyfeszültségű távvezetéket Visegrádig és ennek folytatása most a dömösi átfeszítéssel öszszefüggő távvezeték, amely Nagymaroson kívül még Kismarosra, Nógrádverőcére, Szokolyára, Zebegény és Szobra is kiterjed. Az elektrifikálás történetéhez tartozik még a Győri Ipartelepek r. t. Győr—Kisbéri kb. 60 km. hosszú távvezetékének létesítése is, amely Táplány pusztán kívül Peér, Mezőőrs, Bőny, Bana, Bábolna, Tárkony, Vasdinnye, Ászár és Kisbér községeket van hivatva éjjel-nappali árammal ellátni. Győr városának további messzemenő villamosítási tervei is vannak, nevezetesen tervbevette a Győr—Pannonhalma távvezeték megépítését is. A községek egy része már bejelentette csatlakozását. A nyugati irányban később Magyaróvárig lehet szó távvezeték megépítéséről, mely tekintetben az érdekelt községek már közölték hajlandóságukat. Győr város tanácsa most foglalkozik a Győr—Pápa és a Győr—Csorna távvezetékvonalak terveivel és számításaival és amennyiben a számítások a tervek kivihetőségét jelzik, abban az esetben haladéktalanul megfelelő javaslatot fog tenni a tanács a közgyűlésnek. Magyaróvár és Moson villamosenergiaszolgáltatásáért Győr városán kívül újabban a Magyaróvári Ipartelepek rt. is versenyez, mely jelenleg isszolgáltatja az áramot. Míg Győr városa csak jövőbeni bekapcsolási lehetőségről beszél, addig a M. О. I. R. T. a napokban Magyaróvár város közgyűlése elé vitte ajánlatát. Megvitatták az ajánlatot és a közgyűlés névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy az áramszolgáltatási szerződést a M. О. I. R. T.-gal fogja a város megkötni. A szerződések aláírása a napokban meg fog történni. A Salgótarjáni Villamos Központ az egész tiszavidéket be akarja hálózni távvezetékeivel. A Salgótarjánban előállított áram értékesítésére irányuló tárgyalások befejezéshez közelednek az érdekelt városokkal és községekkel. Újabban ebbe a hálózatba be akarják kapcsolni Jászberény városát és vidékét is. A város megváltásos alapon tárgyalt a berendezés átvételéről és abban állapodtak meg, hogy az 15 év múlva a város tulajdonába megy át. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a Jászberényiek, Nagykáta csatlakozásának a tervéhez. Ezenkívül az összes környező nagy területen elszórt községek is villamos energiához jutnak. A terv megvalósulásával egyidejűleg Jászberény és Nagykátaközött villamos vasúti vonalat építenek. A villamos vasúti vonal létesítéséhez a Salgótarjáni Villamos Központ r.t. nagy örömmel járult hozzá. Veszprém vármegyei vezető emberek részvételével megalakult a Veszprémvármegyei Villamossági Szövetkezet. Veszprém vármegyében nagy a lelkesedés a villamosítás eszméjéért és ez magyarázza meg azt, hogy saját erejükből — szövetkezeti alapon — akarják megvalósítani a vármegye villamosítását. Érdekes, hogy eddig mindössze 13 községnek volt villamos világítása és a vármegye összes világításnélküli községei szám szerint 164 község mind akar ilyet berendezni. A szövetkezet máris nagy tőkék fölött rendelkezik és ha a befizetések továbbra is az eddigi mértékben fognak befolyni, úgy lehetséges, hogy a nagyszabású villamosítási programmot saját tőkéjéből tudja majd megvalósítani. A Nagykunsági Villamos Szövetkezet, melyet 10 nagyközség és pedig: Kenderes, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszaderzs, Kunmadaras, Fegyvernek, Abádszalók, Tiszaszentimre és Dévaványa alapítottak, a közelmúltban döntött hálózatának bérbeadásáról, úgy hogy a munkálatok most már rövidesen megkezdődnek. A szövetkezet az energiát ugyancsak a Salgótarjániak Szolnok—Kisújszállás között építendő távvezetékéből veszi és innen kiindulólag körülbelül 16 kilométer 20.000 voltos távvezetéket ■ és kb. 80 k. m. elosztóvezetéket épít. A szükséges tőkét a községek hosszúlejáratú hitel formájában vették igénybe, mellyel a szövetkezet részjegyeit lejegyezték. A villamos telepeknek egész sora fölismerte azt a hatalmas gazdasági előnyt, amelyet a kis és törpe telepeknek a körzetükben fekvő nagyobb és így olcsóbban termelő villamos művekhez való csatlakozása nyújt. E telepek száma a közeli jövőben a Kalocsai Villamossági У■t. tulajdonát képező Kalocsai Egyenáramú Villamosművel gyarapodik. A kalocsai mű elhatározta ugyanis, hogy csatlakozik a bajai transzformátorállomáson keresztül a Baja— komlói távvezetékhez és áttér hálózatával a háromfázisú rendszerre. A távvezeték hossza mintegy 43 km., az átviteli feszültség 15.000 volt. А 3Х35 mm* és 3X25 mm2 keresztmetszetű vörösrézvezetékeket impregnált faoszlopok hordják, melyeket egymástól mintegy 60 méter távolságra állítanak föl. A 400—500 ° Va átvitelére méretezett távvezetéknek célja elsősorban Kalocsa városa részére szállítani a villamos energiát és ezenfelül a környező községek enegiaszükségletét is kielégíteni. A távvezeték megépítéséhez szükséges anyagok összeállítására és szerelésére a Ganz-féle Villamossági rt. kapott megbízást. A Salgótarjáni Központ váratlanul komoly versenytársat kapott az Alföld villamosításánál a "nemrég alakult Magyar Alföldi Villamosságot Szolgáltató rt. vezetőinek személyében. A Salgótarjáni új távvezetékét már Hatvanig ki is építette és tárgyalásokat kezdett Karcag, Kisújszállás, Püspökladány és környező községeiknek villamos árammal való ellátására. A tárgyalások megindultak és javában folytak, mikor a Magyar Alföldi Villamosságot Szolgáltató váratlanul meglepően olcsó ajánlatot tett, mely ajánlat szerint a társaság az áramot a Karcag előtt felállítandó tenszformátoron keresztül az általa felállított órán át adná le. Az árak a következők lennének: évi 500,000 kilowatt fogyasztásig 15 fillér, ezenfelül 14 fillér, nagyobb fogyasztók részére külön megállapodás létesülhet, 10,000 kilowatton felül az egységár 2—4—5%-al csökken. Az új ajánlatnak csak egy hiányossága van, hogy nem mondja meg azt, hogy az áramot honnan akarja Karcagra stb. szállítani. Sátoraljaújhely r. t. város tanácsában dúló villamosítás körüli harcokról már többször részletesen beszámoltunk. A nagy harc végre eldőlt. A város egyenáramú villamos telepének és hálózatának teljes átépítését határozta el. Az 1895-ben létesült mű ugyanis tőke hiányában nem tartott lépést azzal a műszaki fejlődéssel, mely a gazdaságos termelést lehetővé teszi. Elavult berendezése következtében a hálózatban szállított energiát legalább is kétszer nagyobb szénmennyiség termeli, mint az azonos kihasználású korszerű mű termelheti. Másrészt az egyenáramú rendszer az aránylag kis feszültségével megbénította terjeszkedésében és akadályozta a környéknek villamos energiával való ellátásában. A város mérlegelés tárgyává tette a szükséges befektetési tőke birtokában a jelenlegi egyenáramú központi telep megszüntetését és egy új, a város külterületén felépítendő háromfázisú nagyfeszültségű villamosmű létesítését. Az idevonatkozó jövedelmezőségi számítások azt mutatták, hogy a városi fogyasztásnak az éjjel-nappali energiaszolgáltatás bevezetésével várható növekedése, valamint a városi vízművek villamosítása, a közeljövőben épülő városi vágóhíd és jéggyár energiaszükséglete, hozzáadva a környék községeinek fogyasztását olyan kihasználást biztosít az új villamos műnek, hogy a várható bevételekből az üzemi kiadásokat nemcsak fedezhetni remélik, hanem még számottevő fölösleg is várható. A megejtett számítások kedvező eredménye folytán a város az önálló villamos műnek a felsőbb hatóságok által is jóváhagyott kiépítése mellett döntött. A központi telep teljes villamos berendezésének szállításával, valamint a hálózat átalakításával a Ganz-féle Villamossági r. f.-ot bízták meg, mely felépülése után egyik legmodernebb telepe lesz az országnak. A csongrád megyei Mindszent község hozzálátott egy kisebb elektromos központi telep építéséhez, melynek gépberendezését és a többi költségeket a község vezetősége viseli. A békésmegyei gyulai járás villamosításának ügye előrehaladott stádiumba került. Egyszerre 15 községet villamosítják és azután kerülnek sorra a többi községek is. Miután az országban folyó hatalmas arányú villamosítások ismertetése országos érdek, felkérjük az ebben a munkában résztvevő vállalatainkat és a többi érdekelteket, hogy azokról a részletekről, melyekről eddig netalán nem számoltunk volna be, bennünket a részletes adatok beküldésével értesíteni szívesek legyenek. Erdős József: Központi fűtési-, szellőztetési-, fürdő-, vízvezetéki-berendezések tervezését és szerelését vállalja Thiergärtner és Stöhr Pr« Budapest, I., Budafoki út 9-11. sz. — Telefon: József 85—17. GÖRÖN. VII.» Alpár-ucca 8. Telefon: József 15—29. Központi fűtés, vízvezeték berendezés. *