Vállalkozók Lapja, 1928. február-március (49. évfolyam, 5-13. szám)
1928-02-01 / 5. szám
XLIX. évfolyam. Budapest, 1928. február 10. (2509.) szám, vállalkozók Lapja :VVVvVvVVVMVMVvVVVVVVVVVVV Egylet. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet építészi szakosztályáról régen volt szó. Az élet fagyva van és megdermedett, ezt hinné lapunk hűséges olvasója. Pedig tévedne, mert bizottsági ülések, tanácskozások állandóan napirenden vannak. Kisebb körre szorítkozik az élet, de annál intenzívebb. Mára nagyobbszabású előadás volt hirdetve, de Dr. Verebélyi Leon előadása elhalasztódott és faute de mieux csendes, nagyobbára kesergő társalgás folyt a késői megnyitásig. A legtöbb építész csak csodában és pályázatban reménykedik. A csodák ideje lejárt és csak azok hisznek csodákban, akik helyesen meghirdetett és közmegnyugtatásra lebonyolított tervpályázatot várnak. Zajos jelenetek nincsenek manapság az elégedetlenek műsorában. Hiszen alig verődik össze tucatnyi architektus a boldogságot osztogató termekben. Tudniillik boldogság a kartársak kölcsönös viszontlátása és a kipanaszkodhatás. Ily kevés emberben annyi súlyosan komoly arcot más szakmában alig lehet együtt látni. Nem kellene ennek így lennie. A munkák helyesebb elosztása majd csak segítene a gondredők elsimításában. És egyben barátságosabb, barátibb volna a hangulat. A szeretet melegének kellene minél hathatósabban megnyilvánulnia. Kevesen vagyunk és mégis sokunkat kínozza a rideg valóság, a munkanélküliség, a magunkban állás. Az általános, a fenntartás nélküli barátság felé kellene már egyszer orientálódni, mert a karnak táborokra oszlása egy fel nem tartható oszlási folyamat kezdete. Már erősen túl vagyunk a kezdeten és maholnap minden egyes tag külön-külön ,,tábor" lesz. Vagy rosszul látok, talán túlságosan fekete szemüveget használtam? Egy bizonyos, hogy szeretnék használni mindnyájának. Az ülés tárgysorozatának kiemelkedő pontja a Balatoni Szövetség átiratának ismertetése?1 A szövetsé£ műszaki bizottságának elnöke, Medgyaszay István maga mondotta el világos szavakban a szövetségcélját: Felhívja a magyar építészeket, hogy nyaraló épületeik terveit február 29-éig küldjék el a Egylet székházába. Két-, három- és négyszobás földszintes villák, esetleg még egy manszárd szobával, mellékhelyiségekkel, pormentes tornáccal a Balaton felé.. . A 200—400 öles kertben az elhelyezést, égtájakat jelezni kell. A Balaton irányát is. A földszinti padló legalább hatvan centiméter magasan, a belső szobamagasság legalább 2,80 m. legyen. Eresz fél méter szélesen köröskörül. A következő utasításokbólrögtön kitetszik hogy művészember kívánságai: ,,Tűzfal, manszárdtető, toronysisak, kupola, várrom, attika, csempe, vakolatpárkány vagy gipszdíszités nem tervezhető. -Nem kívánatosak oly külföldi másolatok sem, amelyek a magyar éghajlathoz,a mi viszonyainkhoz és a magyar kedélyvilághoz nem illenek. Inkább az ősi Balatonvidék Somogy-, zala- és veszprém megyei magyaros kedélyű, józan és takarékos építőművészete követendő a mai szerkezetekre és igényekre átalakítva. A jó tömeghatást derűsebbe hangolhatják a nyílások falazása, esetleg fe Kő a vakolat és a fa anyagából, és megmunkálásából adódó természetes formák — a befuttatott területek zöldje között előnyösen érvényesülve." Kedves bátorsággal kívánja kitűnő művészünk az édes anyaföld szét szagát és hiszem, tudom, hogy komolyan kívánja. Közbevetőleg: egy pályázatról esett szó az ülés előtti diskurzusokban, amelynek hirdetője, az ősi Mezőkövesd, ugyancsak komolyan kívánta a magyaros építő jelleget az építendő városháza tervezőjétől. Miután a zsűri ugyancsak komolyan vette a pályázat feltételeit, kizárt oly állítólagos művészi magaslaton álló két tervet, amely a megkívántnál több rajzott tartalmazott, lévén a kereskedelmi minisztérium szabályzatának szavai szerint kizárási ok a többletrajzokban megnyilvánuló túlbuzgóság. Azt hiszem, a Kereskedelmi Miniszter Excellenciája nem neheztelt volna meg és a Kamara fegyelmi bírósága sem fedte volna meg a bírálókat, hogyha a fölös rajzokat egyszerűen szekrénybe zárják és nem veszik tudomásul, de a pályatervet igen. Ezzel szemben— ha igazat mond a fáma — a pályázati feltételek legelső kívánságát, a magyaros törekvést állítólag hiába keresi a magyar szem az első díjjal kitüntetett terven, amely az empire formáiban jelentkezett. Nem lett volna ez legalább annyira kizárandó, mint ama szegény kettő ?! De térjünk vissza a Balatonra. Bölcsen tudjuk, hogy a jó Isten jó kedvében teremtette meg ezt az áldott vizet és csak az emberek lehettek kevésbé jókedvűek, amikor bontottakrontottak rajta, ami csak elrontható volt. Nem értették meg a felsőbb hatalom intencióit. A szegényes anyaggal minél bővítőbben gazdagot mutatni, ez volt minden törekvésük. Sehol egy kis kedvesség, hacsak a füredi papok régi kedves építményeit nem nézzük. Ezek az egyszerű kúriák hozzásimulnak a Balaton stílusához, de már a cifra faerkélyes, giblis, tornyos, kupolás szörnyűségek csak a fenekére kívánkoznak a legmélyebb víznek. A villatelepek pedig lélektelen ,,parcellázások“ szülöttei. Üdítő tereknek, parkalakításoknak sehol semmi nyomuk, hacsak ismét a nagyszerű füredi egyházfiakat nem vesszük ki. Ne majmoljuk a külföldet, de tanulni bátran lehet tőle. Van mit. A leghuncutabb szomszédtól se rösteljünk jó gondolatokkal megtermékenyülni. A németeknek rengeteg sok építészeti folyóirataiban egymás hegyvihátán a tenger „Siedlung“, villa, munkáslakás kolónia. A legváltozatosabb formákkal, a legfifikusabb uccavonal vezetéssel, téralakítással, a napos oldal tiszteletteljes respektálásával tervezik meg bájos és mi tagadás benne, néha kevésbbé bájos telepeiket. De tudják, hogy a vonalzó egymagában még nem elégséges a telekparcellik és házhelyek művészi kiformálására. A balatoni telektulajdonos a balatoni villát általában nem tekinti reprezentáló otthonnal, még csak otthonnak sem. Egyszerűen szállás kell neki nyarára és azalatt a két hónap alatt meghúzódik a pallérnál jóval kevesebb tervező tudással rendelkező barkácsoló kőmives tákolmányban. Azt hiszi a szerencsétlen, hogy így olcsóbban jut hajlékhoz,hogy megtakarítja a hímzett építőművésznek járó honoráriumot, amelynek a sokszorosát azonban elpocsékolja abban, amit barátner úr nem ad bele az épületbe. A nem illetékes ellenőrző maga az építtető, vagy arrrl még rosszabb, maga az épülettákoló.. Nem akaroik tovább dühösködni és inkább folytatom a Balatoni Szövetség további utasításainak közlését. A beküldendő tervekhez távlati kép mellékelendő, legfeljebb negyvenszer ötven centiméter mérettel, kemény papiroson, egyszerű kezeléssel, sarkában kis kétszázados méretű alaprajzzal jelezve a szobák számát, a beépített köbtartalmat és a tervező teljes címét. A beérkezett terveket a célszerű beosztás, a takaros és tartós szerkezetek és magyaros ízlés szempontjából kiválogatja a bíráló bizottság, amelynek tagjai Medgyaszay István elnöklésével a Balatoni Szövetség, a Mérnöki Kamara, az Egylet és a Mérnökök Nemzeti Szövetségének egy-egy tagja. Itt közbevetném, hogy a Képzőművészek Egyesületének is célszerű volna bírálói helyet juttatni. A tervek az Egylet és a Nemzeti Szalon székházában és végül a Balatoni Szövetség ta'■edi üdülőházában közszemlére állíttatnak ki , beküldés a szerzői jogot nem érinti, a beküldött tervek azonban csak a kiállítások beírásával vehetők át. A kiállítás alkalmával az érdeklődő építtetők elvilágosítást nyerhetnek a terv részleteiről és a tervezők gyakorlatáról. Felkérésre a Szövetség tervezőt és építőmestert ajánl. Az egyöntetű felvilágosítás és ajánlás céljából kívánatos, hogy a fent említett rajzon kívül alaprajz metszet is leküldessék akta-méretre formattálva. Áttekinthető költségvetés és köbtarta■ámszámítás rövid tervleírással ugyancsak célszerű. Legbiztosabban akkor ajánlhatja a Balatoni Szövetség a tervezőt, hogyha rendelkezésre áll valamely építtető levele, amelyben tanúsítja, hogy hasonló, tervezést, művezetést, leszámoást az illető tervező megelégedéssel hajtott végre. A fiatalabb kezdő építészek elismert tervező levelével is igazolhatják, hogy kellő műtermi gyakorlat képesíti őket a villa megépítésére. Látnivaló, hogy építészeinknek mindig van miről tanácskozniok. Nem is soroltam fel minden tárgyat és a hirdetett előadás elmaradásalenére is jó sokáig húzódott el az ülés. Ezzel, az ő támogatásukkal ismét folyamatba tette. A munka — amelynek méreteit illetően csak annyit legyen szabad megemlítenem, hogy annak sorait csak a Tiszán töl kanyar-átvágás, a Tisza és mellékfolyói mentén pedig 3252 kilométer ármentesítő "töltés készült — ezen időtől kezdve gyors ütemben haladt előre, amennyiben a méreteiben ezen óriási munka körülbelül 17 év múlva befejezést nyert. És az eredmény? Négy millió kataszteri holdnak ármentesítése. És ezt a területet a 3252 kilométer védtöltésnek a saját költségén való megépítésével a közgazdaságnak a Tiszavölgyi Társulat kebelében alakult 42 ármentesítő társulatba tömörült érdekeltség önerejéből végzett munkájával mentette meg. Nem csoda tehát, hogy nem csak itt Magyarországon.le általában az egész művelt világban elismertetett és köztudomásba ment, hogy Magyarország átmentesitésének terjedelemre és fontosságra nézve párját sehol találni nem lehet. A Tiszaszabályozásnak ez a nagy munkája lényegében és legnagyobb részében 1895-ben már befejezést nyert. Természetesen a nyilvánvaló sikerpéldáján való felbuzdulás folytán az ármentesítés a Tisza völgyében azóta is sokat fejlődött és az is bizonyos, hogy a kiszámíthatatlan éghajlati és egyéb természeti változások az delvi,társulatokat még újabb és újabb feladtok elé fogják állítani. A Tiszavölgyi, vagyis most már, amióta vele a Dimavölgy érdekeltsége is egyesíttetett a Tisza-Dunavvölgyi Társulat jövőbeli feladata tehát az lesz, hogy a multiban megépített műveket ne csak, hogy fenntartsa, hanem a fellépő kívánalmakhoz képest tökéletesítse, tovább fejlessze. Ez is nagy feladatokat róhat még a jelenlegi és a jövő generációra, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a trianoni békeszerződés Magyarország természetalkotta vízrajzi egységét megbontotta és az árvízvédelmet súlyos feladatok elé állította és habozás nélkül meg kell állapítanunk, hogy Magyarország ármentesítéséért az érdem és a dicsőség azokat illeti, akik legyőzve minden akadályt a nagy művet megalkották. Méltó tehát, hogy a Tiszavölgyi Társulat második megalakulásának ötvenedik évfordulóján, amely esemény ezen nagy átalakulásra az első lépés volt, figyelmünket a magyar alkotó erő eme nagyszerű műve felé fordítsuk s hálával emlékezzünk meg a nagy idők azon nagy embereiről, akik annak sikerét munkájukkal elősegítették. Az elnök megnyitván a közgyűlést, előterjesztette azt az indítványát, hogy a közgyűlés gróf Dessewffy Aurélt, a Tiszavölgyi Társulat ujjáalakításának élő tanúját és tevékeny részesét, sajnálatának kifejezése mellett, hogy őt a jelenlevők között nem tisztelheti, távirattal üdvözölje.* A közgyűlés ünnepi részének tárgysorozatában a második pont volt dr. Cicatricis Lajos ünnepi beszéde. Tekintve ennek a beszédnek rendkívüli érdekességét és tartalmasságát, egyben azonban nagyobb terjedelmét is, lapunk legközelebbi számában külön ismertetjük. Központi fűtések vízvezetéki berendezések ornamentikái bádogos munkák . FRIED ZSIGMOND MŰSZAKI IRODA ÉS GYÁR BUDAPEST,VIII., BAROSS-UCCA 76. Telefon: 324-84. ■ RniECVSlff II Áttetsző és olajos másolópapírokat, rajz-IllVllelVla szereket, festékeket és tussokat, mindenféle rajzoló- és segédeszközöket és vonalzókat, továbbá üzleti könyveket, számla- és levélrendezőket, dossiert, mechanikai könyveléshez szükségesnyomtatványokat, kartolékokat nem vásárolhat máshol, mint AUER IGNÁC nyomda- és papírosai gyárának lerakatában, mert legolcsóbban legjobbat csak fitt kaphat. Budapest, Vill., Rákóczi út 11. Telefon: 1. 359*39. JLTisza-Dunavölgyi Társulat ünnepi közgyűlése. A Tisza-Simavölgyi Társulat folyó évi január 29-én tartotta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület dísztermében évi rendes közgyűlését, amely alkalommal megünnepelte a TiszavölgyiTársulat újjáalakításának ötvenedik évfordulóját is. Ezen az ünnepségen a Tisza-dunavölgyi Társulat központi bizottsága a Tiszavölgyi Társulat megalakulása, nagy közgazdasági jelenítőségénekméltatása ésemlékezetessé tétele mellett azok emlékének is áldozni hiván, akik a tiszaszabályozás nagy művének megalkotásában közreműködtek. A közgyűlés ünnepi részének tárgysorozatában annak első pontja volt gróf Ma'Ráth József elnök megnyitó beszéde. A hazafias érzéstől mélyen áthatott magas szintű és gazdag tartalmú elnöke beszédét a következőkben ismertetjük tömören: Magyarország történelmének minden korszakában megvolt akomoly akarat és erő, hogy akkor, amikor a béke nyugalma, arra alkalmat szolgáltatott, ne töltse tétlenül az időt, hallem kultúrájának és gazdaságának fejlesztésére és újabb alkotásokra fordítsa. Különösen termékeny volt e tekintetben a XIX. század eleje, amikor a Nemzet kipihenve a korábbi évszázad nagy küzdelmeinek fáradtságát s felocsúdva terjedtségéből felébredt benne a vágy, hogy Magyarországot újjáépítse, kultúráját és közgazdaságát az akkori kor színvonalára emelje. Ekkor fordította gróf Széchenyi István a figyelmet arra, hogy az ős állapotban levő folyók szabályozásával, kiöntéseik ellen való védekezéssel mekkora területeket lehetne megnyerni, illetve megmenteni a rendszeres gazdálkodásnak. Feltárva azt, hogy a Tisza és mellékfolyói völgyében közel négy millió kataszteri holdat tett ki az a terület, amelyet a folyók úgyszólván évenkint elöntöttek s ebben tekintélyes az a rész, amelyet a kiöntésekből visszamaradt ezek elmocsarasitottak, lánglelkének erejével oda hangolta a közvéleményt, hogy ezeket a területeket, ha másként nem, a közvetlenül érdekelt földbirtokosoknak saját erejükből is meg kell menteniük a mezőgazdaságnak. Így alakult meg első ízben 1846-ban a Tiszavölgyi Társulat elnevezés alatt az a társaság, amely maga elé a Tiszavölgynek saját erejéből való ármentesítését tűzte célul, de nem maradt a célkitűzésnél meg, hanem a nagy munkát még ugyanazon évben meg is kezdette. Sajnos a nagy lendülettel megindított munkát ismét a fegyverzaj váltotta fel. Következett 1848, amikor mindenki a zászló alá sorakozott. A Tiszaszabályozás nagy munkája tehát félbe szakadt és hosszú időnek kellett elmúlni addig, amíg a politikai viszonyok ismét alkalmasakká váltak a munka elejtett fonalának felvételére. Széchenyi nagy gondolata azonban nem veszett el sőt a szabadságharc után beálló csend alatt a gondolat csak jobban és jobban érlelődött, s amikor a politika egén ismét derengeni kezdett, azok a férfiak, akik a nagy vállalkozást még gróf Széchenyi Istvánnal együtt kezdették meg közöttük, mint az ügy leglelkesebb hive id. gróf Andrássy Gyula, ismét munkához láttak, így alakult meg másodszor is, de most már kormánytámogatással a Tiszavölgyi Társulat 1878. január 21-én, gróf Lónyay Menyhért elnöklete alatt és kezébe véve a Tisza szabályozás nagy munkájának ügyét, a kérdés elvi, illetőleg jogi oldalának törvényes elrendezése után a Tiszaszabályozás műveletének kivitelét, az illetékes minisztériumokkal karöltve •* ■ТГ ‘Hm.WIilllW m ■ tőit г i1 i" К " lim i -I 111|ЧДНДГТН1М11И| ПЕШЕЙ III 1 iliMIEi SAQZÓ ARDOR oki. mérnök !Budapest, V., ffiérleg-псса 4. félem. 13. (Gresham-palota.) Telefon: T. 230-37. Specialista vas-, vasbeton- és modern épületszerkezetekben Vasbeton-födémek tervezése saját rendszeremmel, nagy anyagmegtakarítással. Modern olcsó szerkezetek ügyében szaktanácsot ad a Monta és órák alatt d. e. 9— 1-ig* d. u. 4—6-ig. ^т^мпртш»п1ш,|пгл1пии^т,^'^111птиин1шпшии1и1и111 "mi ihii juhmihim .„iiiunmr^ // ъ w e minden mennyiségben legolcsóbban szállit, parketto3l 6 és hajópadló készítését vállalja. NURTid ÉS MERESKIM gőzfürész és parkettgyár Budapest, V., Possonyi út 37.